Iparűzési adó éves összege

Kérdés: Egy szakcikkben a szerző leírja a hipa évközi és év végi könyvelési tételeit, és megállapítja, ha helyes volt a könyvelésünk, akkor a 469-es főkönyvi számla egyenlege záráskor épp azt az összeget fogja mutatni, amit következő év május 31-éig még be kell fizetnünk az önkormányzat számára, vagy ami június 1-jétől visszaigényelhető többletként keletkezik náluk. Ennek értelmezésében (így a 469-es főkönyv éves hipa-köt. felkönyvelése előtti egyenleg kiderítésében) kérnék segítséget. Mi tartozik bele a május 31-ig fizetendőbe? A 03. 16-i kötelezettség és amit az önkormányzat 05. 31-ével még + vagy - előjellel felkönyvel az adófolyószámlára? Az önkormányzati adószámla kivonatán található két fontos sor:
1. Értesítés kézhezvételekor fizetendő = az az összeg, ami még az adott évben be kell fizetni (ez a tárgyév 03. 16-i köt., ą 05. 31-i önkormányzati rendezés + 09. 15-i köt. akkor, ha még nem volt az adott évben befizetés), valamint 2/a tárgyévet követő év 202X. 03. 16-ig pótlékmentesen fizetendő összeg sora!
A 2 sorból valamelyik összeg (vagy együttes összegük?!) megegyezik esetleg a 469-en elvárható (és milyen előjelű) éves hipa előírása előtti egyenleggel? A hipa és a tao főkönyvi egyeztetése sok embernek okoz fejtörést!
Részlet a válaszából: […] ...a kérdéshez kapcsolódó anyagi jogi eljárásjogi szabályokat indokolt áttekinteni. Az iparűzésiadó-kötelezettség két jogcímen (adóelőleg, bevallással elszámolandó adó) állhat elő, az adóéven belül pedig három fizetési esedékességet foglal magában. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Támogatási előleg és amortizáció

Kérdés: Covid okozta nehézségek leküzdésére a vállalkozások számára több olyan pályázat jelent meg, ahol a támogatást a folyósításkor előlegként kapjuk, és kötelezettségként kell nyilvántartani, mert a következő évek teljesítménye alapján lesz valamilyen százalékban végleges a támogatás összege. A megvalósított beruházásokat használatbavétel után amortizáljuk, mire a támogatás végleges lesz, jelentős részben elszámolásra kerül az értékcsökkenés. Amikor a támogatást véglegesen megkapjuk, akkor időbeli elhatárolásra kerül a támogatás a bevétellel szemben, és a maradék amortizáció arányában kerül egyéb bevételként elszámolásra a hátralévő időszakban? Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...77. § (4) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.Nyilvánvalóan az előlegként kapott támogatást a támogatás jóváhagyásakor kell az egyéb bevételek közé átvezetni, de csak azt kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Devizás bérleti díj kifizetése magánszemélynek

Kérdés: Cégünk a 2023. évben adószámmal nem rendelkező magánszemélytől bérelne lakást iroda céljára. A bérleti díj a szerződés szerint euróban kerül meghatározásra. Ismereteink szerint cégünknek ebben az esetben kifizetőként havonta meg kell állapítani az adóelőleget, levonni és befizetni az adóhatóság részére. Az adóelőleg alapjának meghatározása 10%-os költséghányaddal történik, a nettó bérleti díj megfizetésére euróban kerül sor. A bruttó bérleti díj és az adóalap forintban történő meghatározásakor milyen árfolyamot kell használnunk? A nettó bérleti díj forintban történő meghatározását követően milyen árfolyam alapján szükséges azt euróra visszaváltani, hogy el tudjuk utalni a bérbeadónak? Mindezek megállapítása melyik pontos jogszabályhely alapján történik?
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg, és a magánszemély választási lehetőségét a kifizető nem korlátozhatja. A nyilatkozat tartalmát a kifizető köteles az adóelőleg megállapítása során figyelembe venni, feltéve, hogy az a kifizetést megelőzően a rendelkezésére áll.Az euróban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege - adómentes és adóköteles rész - képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] ...naponta 15 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le a bevételből. A fennmaradó összeg lesz az adóköteles jövedelemrész, amelyből szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot kell a cégnek levonnia, és szochokötelezettség is felmerül. Például, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Magánszemély elengedett kölcsöne

Kérdés: Adott egy dolgozó, akinek a munkaviszonyát közös megegyezéssel 09. 30-án meg akarják szüntetni. A dolgozónak van munkabérelőlege is és munkáltatói kölcsöne is. A munkabérelőleg hátralévő törlesztését egy összegben levonjuk most a béréből, ez nem kérdés. Viszont van még 990.000 Ft munkáltatói kölcsöne, amire 277.657 Ft a kamat. A kölcsönszerződésben az szerepel, hogy a kamatot az utolsó tőketörlesztés után kezdi fizetni. A munkáltató lemondana a kölcsönről és a kamatról is, ha a dolgozó aláírja a közös megegyezést. Jól gondolom, hogy az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles - pl. ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként -, mely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, bevallani, befizetni? Illeték nem merül fel jelen esetben, de a NAV-hoz - ha meghaladja a 150 ezer forintot - be kell jelenteni. Az elengedett kamat miatt a kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochót kell fizetnie. Vagy mivel a kamatot is előírják a könyvelésben, az is a munkabér szerint adózik? Ha a kölcsönt a munkaviszony megszűnése után engedik el mondjuk fél évvel, akkor miként adózna? Akkor csak illeték lenne?
Részlet a válaszából: […] Ahogyan a kérdésben is szerepel, az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles - például, ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként -, amely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Adófizetési kötelezettség főfoglalkozású átalányadózónál

Kérdés: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségének helyes értelmezésében kérem segítségüket! Ha a főfoglalkozásúnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 2 M Ft-ot, ám ezt a bevételt már áprilisban eléri, akkor a fennmaradó hónapokra a minimálbér lesz a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja, vagy mivel a bevétele nem haladta meg az adómentes értékhatárt, a további hónapokra nem keletkezik járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...felét meg nem haladó része. Ez az összeg 2022. évben 1 millió 200 ezer forint. Azokra a hónapokra, amikor bevétel nem keletkezik, adóelőleget sem kell megállapítani.A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Telekvásárlás előlegének eladása

Kérdés: "A" kft. telekvásárlási szerződés alapján előleget fizetett 2021-ben az "Eladónak". Az "A" kft. erről számlát kapott, az áfát levonásba helyezte. Tárgyév augusztusában az "A" kft. és az "Eladó" a szerződést megszünteti, és azonos feltételekkel "B" kft. veszi meg a telket. Úgy gondoljuk, hogy az eladó köteles "A" kft.-nek visszafizetni az előleget, "B" kft. pedig tartozik az előleget megfizetni. Mindezeket a pénzügyi teljesítés után számlakiállítás követi az "Eladó" részéről. Az "Eladó" azonban nem szeretné az előleget visszafizetni. Megoldás lehet-e, ha az "A" kft. az adott előlegkövetelését eladja a "B" kft.-nek ellenérték fejében? Ez esetben az "Eladó" nem állítana ki sztornó- és új előlegszámlát. Nem világos, hogy ez esetben a későbbiek során a végszámla hogyan kerül kiállításra az új vevő részére, ha nem állítja ki részére az előlegszámlát. Az előlegengedményezéshez kapcsolódik-e áfásszámla-kiállítási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...(a járt) utat választani a járatlan helyett. E szerint, mivel a telekvásárlási szerződést megszüntették, feleslegessé vált az előlegfizetés, azaz az "Eladónak" vissza kell fizetni a kapott előleget, a visszafizetést sztornó előlegszámla kiállításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Utalványbeszerzés könyvelése

Kérdés: Hogyan történik az utalványbeszerzés könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzőjének az utalvány megvásárlásával az utalvány értelmében követelése lesz az utalvány kibocsátójával szemben (olyan, mintha előleget adott volna).Egycélú utalvány beszerzésekor - mivel az utalvány ellenértéke az áfát is magában foglalja - az utalvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Teljesítés előtt kiállított számla

Kérdés: Katás egyéni vállalkozó 2022 augusztusában számlát állít ki olyan szolgáltatásról, amelynek a tényleges (fizikai) teljesítése csak november-decemberben valósul meg. Befogadhatja-e ezt a számlát korlátolt felelősségű társaság? Ha igen, hogyan kell szerepeltetni a kft. könyvelésében?
Részlet a válaszából: […] ...és ebben az esetben a könyvelésben ezt a számlát az általános szabályok szerint ugyanúgy szerepelteti, mint a többi más számlát, azaz előlegszámlaként. A számla befogadásakor még nem volt teljesítés!(Kéziratzárás: 2022. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Nyugdíjas ügyvezető bevallása

Kérdés: Egy belföldi kft.-nek két magánszemély tagja van. Az ügyvezető (vezető tisztségviselő) már az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas személy. A társaság ügyvezetését és a bolti eladói munkáját díjazás nélkül látja (látta) el az ügyvezető (méterárubolt). A havi járulékbevallás M-es lapján eddig az alkalmazás minőségének a 8/53 kódot jelöltem (öregségi nykh. betöltött nyugdíjas/és kieg. tev. folytató társas vállalkozó). 2022. júniustól munkabért kíván felvenni a nyugdíjas tag a munkájáért. Jól gondolom-e azt, hogy
- T1041-e bevallást nem kell beadnom a munkaviszony létesítése miatt, mivel ő már nem biztosított;
- a 08-as járulékbevallásban alkalmazás minőségének 8/20 kódot jelölöm (nyugdíjas/és munkaviszonyos), csak szja-előleget vonok a béréből, és a kft. nem fizet a bére után szociális hozzájárulást?
Kell-e heti munkaórát megadni nyugdíjas tag és egyben munkavállaló esetén, ugyanis bruttó 118 000 Ft munkabért kap a kft.-től? Kell e figyelnem a minimálbér-, bérminimum-összeghatárt, ugyanis ezen munkabér, bérminimummal számolva, heti 15 órás munkaidő esetén arányos? Gondolom, 40 órás munkaviszony esetén nem számfejthet a cég bruttó 118 000 Ft-ot részére?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított;- a 08-as járulékbevallásban az alkalmazás minőségének a 8/20 kódot kell jelölni (nyugdíjas/és munkaviszonyos);- csak szja-előleget kell levonni a béréből, és nem fizet a kft. a bére után szochót.Ha bruttó 118 000 Ft munkabért fizetnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
1
2
3
77