Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

56 találat a megadott előleg tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Külföldinek adott előleg

Kérdés: Adott előleggel kapcsolatban kérek tájékoztatást. Egy magyarországi bejegyzésű, külföldi tulajdonú kft. egyre gyakrabban és nagyobb összegben ad külföldi cégeknek áruvásárlási előleget. Az adósok az összegeket év végén ugyan visszaigazolják, de - úgy gondolom - ezek inkább kölcsönök lehetnek, esetleg a pénzkivétel egy módja. Ilyen esetekre nem találtam semmilyen korlátozást vagy előírást a szakirodalomban. Meddig lehet ezt elhúzni, illetve mit lehet tenni ebben az esetben? Nem tartom célszerűnek, hogy egy vállalkozás éveken át előleg címén sokmilliós követelésekkel rendelkezik, és semmit nem tesz a rendezésükkel kapcsolatban.
Részlet a válaszból: […]átvételét vállalja. A díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés szerinti teljesítést megelőzően a díj egy részét előre megfizetik, az így megfizetett összeget lehet (kell) előlegnek (az ellenértékbe beszámíthatónak) tekinteni.A leírtakból egyértelműen következik, hogy az elő­legfizetést írásban megkötött adásvételi, vállalkozási vagy egyéb szerződésnek kell megelőznie, amely szerződésben rögzítve van az eladó, a vállalkozó teljesítésére vonatkozóan legalább az, hogy mikor, mivel, milyen értéken teljesít, és az is, hogy a vevő, a megrendelő az ellenértékbe beszámíthatóan mikor, milyen összegű előleget ad.Ha nincs írásban kötött adásvételi, vállalkozási, illetve egyéb szerződés a külföldi cégekkel, akkor a részükre juttatott pénzeszközöket nem lehet előlegnek tekinteni (hiányzik az ehhez szükséges bizonylat). Ha nem előleg, akkor véglegesen átadott pénzeszköz, az összes következményével együtt.Az adott esetben a kérdező nem tud mást tenni, mint hogy mindezt a társaság vezetése tudomására hozza, ideértve azt is, hogy a társaságnál kezdeményezni kell az önellenőrzést. Nyilvánvaló ugyanis, ha nincs (nem volt) szerződés, illetve szerződés nélküli teljesítés, akkor nem jogszerű az előlegként történő átutalás sem.Az előleg - a mindennapos gyakorlatban - valójában a termékbeszerzés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8459
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Le nem vont, szállítónak adott előleg

Kérdés: A vevő társaság előleget adott a szállító részére. A munka elvégzéséhez megállapodtak abban, hogy az utolsó számlánál levonásba kerül az előleg összege. Sajnos ez szóbeli megállapodás volt. A probléma ott kezdődött, hogy a szállító az utolsó számlánál nem vonta le az előleget, a vevő pedig teljes összegében átutalta azt. A szállítótól kértük az előleg visszautalását. Ezt nem tette meg, és úgy néz ki, ezt nem is akarja. Az év végi zárásnál az előlegszámlán (T 354) helyesen szerepel-e az összeg, amíg azt ki nem fizeti a szállító, vagy ha ezt nem tudjuk elérni, behajthatatlan követelésként kell leírni?
Részlet a válaszból: […]kell jegyezni, hogy a kérdező cég helytelenül járt el akkor, amikor az előleg levonását nem tartalmazó számla szerinti összeget átutalta. Nem az ellenértéket kellett volna átutalni, hanem a helytelen adatokat tartalmazó számlát kellett volna visszaküldeni azzal, hogy olyan számlát kérnek, amely számlán a szállító a fizetendő összeget az előleggel csökkentett összegben tünteti fel.A számviteli nyilvántartásokban a kérdés szerinti összeg nem maradhat az előlegek között (T 354), mert már nem az, át kell vezetni az egyéb követelések közé, a szállítóval szembeni egyéb követelésként.A kérdésből nem derül ki, hogy mikor érkezett a vevő társasághoz a szállító utolsó számlája, továbbá az sem, hogy írásban tett megkeresésükre miként reagált írásban a szállító. Ha viszonylag rövid időszak (3-4 hónap) telt el,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8455
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?
Részlet a válaszból: […](hogy az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazza).A kérdező cégnek a szállítónak euróban adott előleget a teljesítés (az átutalás) napján könyvelnie kell. Ha a forintszámláról történt az átutalás, akkor az átutaláshoz az eurót a kérdező cégnek meg kellett vennie. Ez esetben az előleg miatt a cégnek külföldi pénzértékre szóló követelése lesz, amelynek a forintértékét az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint kell meghatározni, az átutalt (vásárolt) eurót a forintban fizetett összegben kell kimutatni (természetesen az áfát is).A könyvelés előtt, az egyszerűbb könyvelés érdekében célszerű az előzetesen felszámított áfaszámlát megbontani:- 4661. Előzetesen felszámított áfatechnikai számlára,- 4662. Előzetesen felszámított áfabevallási számlára.Legyen az előleg összege (500+135 =) 635 euró, amelyet a vevő 325 Ft/euró áron, 206.375 Ft (ebből az áfa: 43.875 Ft) mutat ki.Könyvelés:- az előleg teljes összege: T 353 - K 384 (206.375 Ft);- az előlegben lévő áfatartalom az átutaláskori vételi árfolyamon: T 4661 - K 353 (43.875 Ft);- a szállító előlegszámlája (500+135 =) 635 euróról szól, amely számla szerint az MNB hivatalos euróárfolyama 323 Ft/euró, a 135 euró áfa forintösszege: 43.605 Ft, könyvelése: T 4662 - K 4661;- az előbbi tétel könyvelése után a 4661. számlán mutatkozó egyenleget az adott esetben árfolyamveszteségként kell elszámolni: T 8762 - K 4661 (270 Ft).A kérdés szerint a cég szeptember 15-i kelettel megkapta az előlegszámla sztornóját. A szállító ez esetben is helytelenül járt el. Az előlegszámla érvénytelenítéséről (sztornójáról) az Áfa-tv. 78. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint akkor kell gondoskodni, ha teljesítés hiánya miatt az előleget visszafizetik. A szállító szeptember 4-én teljesített, az előleget nem fizette vissza, így arról sztornószámlát sem állíthatott ki. (A vevő a sztornószámlát nem könyvelheti!) A bizonylati fegyelmet sérti meg az a vállalkozó, amely nem valós gazdasági eseményt a könyvviteli nyilvántartásokban rögzít.Könyvelni kell viszont a teljesítésről kiállított számlát, mind a szállítónál, mind a vevőnél. Számlázott összeg (1000+270 =) 1270 euró, amely számlán a szállító 330 Ft/euró árfolyamon tüntette fel az áfát, 89.100 forint összegben.A könyvelés előtt néhány mondat az előlegnek a számlában történő figyelembevételéről. Az Áfa-tv. nem tartalmaz arra vonatkozóan előírást, hogy az előleget hogyan kell a teljesítésről kiállított számlába beállítani. A törvényi előírás hiányában kialakított gyakorlat szerint:- először fel kell tüntetni a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét és annak áfáját,- majd a következő sorban - negatív előjellel - a beszámításra kerülő előleg összegét és annak áfáját,- és végül a fennmaradó (fizetendő) ellenértéket és annak áfáját, mindezt euróban, illetve a fennmaradó áfa euróösszegét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8053
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Euróban adott előleg elszámolása a számlázáskor

Kérdés: Belföldi vevő részére 100.000 eurós számlát kell kiállítani. Az előleg 50,8 ezer euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100.000 euró + áfa, ebből lejön az előleg 40.000 euró + áfa, a számla összege 60.000 euró + áfa. 16.200 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB hivatalosan közzétett árfolyamán. Milyen árfolyamon kell könyvelni az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100.000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?
Részlet a válaszból: […]árfolyama 320 Ft/euró, az előleg fizetésekor pedig 300 Ft/euró volt.Az euróban kapott előleg elszámolása:Az előlegszámla 40.000 euró + áfáról került kiállításra a pénzügyi rendezés napján. Az előleg áfája 10.800 euró, az áfa forintban feltüntetett összege: 3.240.000 Ft, ez került fizetendő áfaként az áfabevallásba, az áfa alapja 40.000 euró forintra átszámított összege, azaz 12.000.000 Ft.Az euróban kapott előleg könyvelése:- az előleg teljes összege (50.800 euró) 15.240.000 Ft: T 386 - K 453;- az előleg áfatartalma (10.800 euró) 3.240.000 Ft: T 368 - K 4671.A teljesítésről szóló számla 100.000 euró + áfa összegben került kiállításra. Ezt a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell, a teljesítéskori hivatalos MNB-árfolyamon (ami 320 Ft/euró). [Az Szt. szerinti árfolyam az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének választása miatt megegyezik az Áfa-tv. szerinti árfolyammal.]Könyvelés a vevővel szemben:- a számla értéke (100.000 euró) 32.000.000 Ft: T 318 - K 91-92;- a számlázott teljes összeg áfája (27.000 euró) 8.640.000 Ft: T 318 - K 4672.A számlázott értéket csökkenti az előlegként kapott összeg. Az előleg beszámításának könyvelése:- az előleg teljes összegében (50.800 euró) a bekerülési euróárfolyamon 15.240.000 Ft: T 453 - K 318;- az előleg áfája már befizetésre került (10.800 euró) 3.240.000 Ft: T 4672 - K 368.A számlában az előleggel csökkentett összeg áfatartalma: 16.200 euró, amelynek a teljesítésnapi euró MNB-árfolyamon forintra átszámított összege: 5.184.000. Ez kerül az áfabevallásba fizetendő áfaként, amelynek alapja (60 ezer euró): 19.200.000 Ft.A fizetendő áfa könyvelése: T 4672 - K 4671, azaz 5.184.000 Ft.A számla könyvelése után a 318. Vevő számla egyenlege:- a kimenő számla értéke: 32.000.000 + 8.640.000 =[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7902
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Beruházáshoz előleg vagy kölcsön

Kérdés: Cégünk üzemcsarnok-bővítést szeretne megvalósítani, melynek az értéke mintegy 200 millió forint. A megrendelő a beruházás megvalósításához azzal járulna hozzá, hogy a beruházási érték 50%-át biztosítaná részünkre a kivitelezés előtt, amely összeg a jövőben realizálódó bérmunkadíjból kerülne kompenzálásra az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák értékéből 36 hónap alatt. A megrendelő részéről rendelkezésünkre bocsátani kívánt pénzeszköz adójogilag kölcsönnek vagy előlegnek minősül? Milyen adófizetési kötelezettség terheli? Hogyan történjen a számlázás? Az időszaki számlák milyen adatokat tartalmazzanak? Ha a fenti összeget előlegnek tekintjük, számvitelileg a bevétel arányos részét elhatárolhatjuk-e a következő évekre?
Részlet a válaszból: […]vállalkozó megsegítése, az átmeneti pénzhiány pótlása. A kérdés szerinti esetben egyértelmű, hogy a megrendelő pénzeszköze a beruházáshoz szükséges eszközök beszerzését, a munkavégzés díját finanszírozza. Ha nem előlegként kezeljük, ami adóköteles, akkor az adóhatóság is megkifogásolhatja az ügyletet.Itt jegyezzük meg, építési-szerelési munkák esetében nem beszélhetünk bérmunkadíjról, legfeljebb építési-szerelési munkát végző alvállalkozókról, akiknek (amelyeknek) az általuk elvégzett munkát - a velük kötött szerződésnek megfelelően - számlázniuk kell.A kérdés időszaki elszámolások alapján kiállított számlákról szól. A beruházást megvalósító építési-szerelési munka azonban nem feleltethető meg az Áfa-tv. 58. §-ában foglaltaknak, azaz elképzelhetetlen az időszaki elszámolás. A Ptk. hivatkozott előírásai alapján a kivitelező vagy a beruházás teljes megvalósításakor (tehát az építési-szerelési munka befejezésekor) számláz, vagy a szerződésben rögzített részteljesítések alkalmával, de a részteljesítés is ténylegesen elvégzett munkát jelent. (A vállalkozási díj a szerződés teljesítésekor esedékes.) Így az építési-szerelési tevékenység - mint szolgáltatásnyújtás - ellenértékét lehetetlen meghatározott időszakokra megállapítani. (Ez nem zárja ki azt, ha a szerződésben azt rögzítik, hogy 30 naponként számlázzon a kivitelező, de a havonként számlázott ellenérték nem lehet előre meghatározott, és állandóan azonos összeg! A havonként történő számlázással nem teljesülnek az időszaki elszámolás követelményei, különösen akkor nem, ha a kérdező cég még akkor is számláz, ha a beruházási munkát már régen befejezte.)A kapott előleg kompenzálása az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák ellenértékéből 36 hónap alatt értelmezhetetlen. Miért 36 hónap? Addig tart a kivitelezés? És mi van az előleget meghaladó ellenértékkel? Ezt a megrendelő a 36 hónap után fizeti meg? Amikor már a kivitelezés befejeződött, vagy a kompenzáláson túlmenően minden egyes számlánál az ellenérték egy részét (a kompenzált összeget meghaladó részét) a megrendelő fizeti? Ezekre a kérdésekre csak a kérdező tud válaszolni, ha egyértelműen körülhatároltak a gazdasági események.Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési és szerelési munka fordítottan adózik, a kapcsolódó előleg is. A kérdés szerinti beruházásról is feltételezhető, hogy fordítottan adózik, az áfát a szolgáltatást igénybe vevő, a megrendelő fizeti. A kapott előleget így áfafizetési kötelezettség nem terheli. A kapott kölcsönnel viszont a társasági adó alapja megállapításakor esetleg, mint az adózás előtti eredményt növelő tétellel, számolni kell [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontja].A számviteli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7684
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Adott-kapott előleg elszámolása

Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
Részlet a válaszból: […]előleget a ténylegesen befolyt összegben kell kimutatni.Amikor az adásvételi szerződés alapján az értékesítés, a szolgáltatási szerződés alapján a szolgáltatásnyújtás megtörtént, a szerződés szerinti teljesítést a vevő, a szolgáltatás megrendelője elismerte, akkor az eladó, a szolgáltatás nyújtója az értékesítést, a szolgáltatásnyújtást az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezései szerint számlázza.A teljesítésről kiállított számlán- először fel kell tüntetni az eladott termék, a nyújtott szolgáltatás ellenértékét és annak az áfáját,- majd a következő sorban - negatív előjellel - a beszámításra kerülő előleg összegét és annak az áfáját,- és végül a fennmaradó (fizetendő) ellenértéket és annak az áfáját (a teljesítéskor hatályos mértékkel kiszámított összegben).A teljesítésről kiállított számla könyvelése:- a számla kibocsátójánál (az ellenérték és annak az áfája): T 311 - K 91-92, 467;= az előleg beszámítása: T 453 - K 311;= az előleg áfájának beszámítása, a fizetendő áfából való levonása: T 467 - K 368.- a vevőnél, a megrendelőnél (az ellenérték és annak az áfája) a megfelelő eszköz-, illetve költségszámlára: T 16, 21-22, 26-28, 51-52 - K 454, 455;= az előleg beszámítása (az áfát is magában foglaló összegben): T 454, 455 - K 353;= az előleg áfájának beszámítása, a levonható áfa korrigálása: T 353 - K 466.Devizában adott-kapott előlegek könyvelése:A devizában (például euróban) adott-kapott előlegek, illetve azok beszámításának a könyvelése lényegében megegyezik a forintban adott-kapott előlegekével. Ez esetben nemcsak az előlegszámlát kell devizában kiállítani, de a teljesítésről készült számlát is, az előleg és az ellenérték különbözetét is devizában kell rendezni. Nehezíti az elszámolást, ha a számlakibocsátó által alkalmazott, a számviteli előírások szerint választott devizaárfolyam eltér az Áfa-tv. 80. §-ának (2) bekezdése szerinti devizaárfolyamtól. Ennek elkerülésére célszerű élni az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése szerinti lehetőséggel, mely szerint a számviteli politikában rögzített döntésnek megfelelően a devizás tételeknél az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot használják a saját maguk által választott devizaárfolyam helyett.A könyveléshez kapcsolódó árfolyam-különbözetek egyértelműségéhez vegyük figyelembe a következőket: A vevő 1200 euró előleget adott, ami a szállítóhoz V. hó 10-én megérkezett (az átutalás napján). Az eladó által az Szt. szerint választott árfolyam 310 Ft/euró, az Áfa-tv. 80. §-ának (2) bekezdése szerinti árfolyam 312 Ft/euró, a vevő által választott pedig 314 Ft/euró. Az eladó is, a vevő is élt az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdésében biztosított lehetőséggel, így a számviteli elszámolás során is a 312 Ft/euró árfolyamot használják.Az euróban adott előleg könyvelése a bankbizonylat alapján, a pénzmozgással egyidejűleg:- az előleget átutalónál az előleget kapó előlegszámlája alapján: T 353 - K 386 (1200 x 312 = 374.400 Ft),- az előleget kapónál az általa kiállított előlegszámla alapján: T 386 - K 454 (1200 x 312 = 374.400 Ft).Az eurós előlegszámla alapján az áfa elszámolása, az előlegszámlán az Áfa-tv. 80. §-ának (2) bekezdése szerinti árfolyammal forintra átszámított áfaösszeget fel kell tüntetni, a vevőnél is, az eladónál is ugyanezen áfaösszeget könyvelni kell (az áfa alapja 1200 euró, ennek 27 százaléka 324 euró, 312 Ft/euró árfolyammal 101.088 Ft. Könyvelése:- a vevőnél: T 4662 - K 353, ha az áfa levonható101.088 Ft,- az eladónál: T 368 - K 4672 101.088 FtAz előbbiekben a fizetendő áfát külön számítottuk fel. Ha az előlegként átutalt 1200 euró magában foglalja az áfát is (az Áfa-tv. előírásaiból ez következik), akkor a fizetendő áfa 1200:1,27 = 945 (kerekítve az áfaalap), 255 euró az áfa, 312 Ft/euró árfolyammal: 79.560 Ft. Könyvelése:- a vevőnél: T 4662 - K 353 79.560 Ft,- az eladónál: T 368 - K 4672 79.560 Ft.A teljesítésről kiállított számla szerinti ellenérték:3000 euró+áfa = 3000+810 = 3810 euró.A teljesítés időpontja az Szt. szerint is, az Áfa-tv. szerint is: V. hó 26-a. Ezen a napon az eladó által választott árfolyam 311 Ft/euró, az Áfa-tv. 80. §-ának (2) bekezdése szerinti árfolyam 313 Ft/euró, a vevő által választott pedig 315 Ft/euró. Az eladó is, a vevő is él az Szt. adta lehetőséggel és a számviteli elszámolás során a 313 Ft/euró árfolyamot használják.A teljesítésről kiállított számlán az előleggel csökkentett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7619
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Előreutalás vagy előleg

Kérdés: Könyvelőként egyre többször látom, hogy a számlára fizetési feltételként azt írják rá, hogy "előreutalás". A kiállított számla teljesítési dátuma és kelte későbbre esik, mint az átutalt összeg. Vagyis a banki teljesítés előbb történt meg, mint a számla kiállítása. Véleményem szerint ilyenkor előlegszámlát kell kiállítani, majd későbbi időpontban lehet számlázni a szolgáltatást vagy terméket az előleg beszámításával. Kérem állásfoglalásukat abban, hogy elfogadható-e a fent leírtak alapján az ilyen formában, előreutalás megnevezéssel kiállított számla!
Részlet a válaszból: […]jogosultját - a teljesítésre kötelezett áfaalannyal kötött szerződés vagy jogszabály kötelezi arra, hogy a teljesítést megelőzően az adott ügylet ellenértékének egy meghatározott részét vagy akár egészét megfizesse. Ebből az is következik, hogy nem valósul meg a törvény szerinti előlegfizetés, vagyis az adott ügylet kapcsán az Áfa-tv. 55-56. §-aiban foglaltaknak megfelelően kizárólag a teljesítési időpontban keletkezik adófizetési és számlakiállítási kötelezettség, ha az ügylet jogosultja az ellenértéket a saját döntése alapján a teljesítés napjánál korábbi időpontban fizeti meg. Az előrefizetés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7603
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Előleg készpénzben

Kérdés: Ügyfelem pénztárgép használatára kötelezett, kiskereskedelmi tevékenységet végez. A termékeket megrendelés alapján szerzi be, amihez a vásárlóktól előleget szokott átvenni. Az előlegről előlegszámlát állít ki, amelyet a pénztárgépben is rögzít a 27%-os forgalmi gyűjtőben. Az áru megérkezésekor a vevő a fennmaradó részt is kifizeti, ügyfelem a pénztárgépbe a fizetendő előlegen felüli részt üti a 27%-os gyűjtőbe. Ugyanekkor kiállít egy készpénzes számlát is a vevő részére, amelyen a fizetendő végösszeg megegyezik a pénztárgépes nyugta összegével. A problémám abból adódott, hogy egy vásárló átutalással fizetett előleget, de a végszámla már készpénzes volt. A pénztárgépbe beütött végszámlánál nem derült ki számomra, hogy ott előleg-visszavonásra került sor. A nyitott előlegre rákérdeztem, válaszként azt kaptam, sok készpénzes előleg, illetve készpénzben fizetett végszámla van, csak ez a könyvelésben nem derült ki.
Részlet a válaszból: […]összegről.Az ügyfél akkor jár el helyesen, ha a készpénzes végszámlát a vevőnek átadott termék teljes ellenértékéről és az azt terhelő áfáról állítja ki, majd azt az összeget csökkenti az előleg és az előleg áfája összegével, és a különbözet lesz a még ki nem egyenlített ellenérték és annak az áfája, azaz a fizetendő összeg.Az előbbiek szerint kiállított végszámla alapján a könyvelés- a teljes értéket egy külön kijelölt vevőszámlával szemben: T 311 - K 91-92, 467;- az előleg beszámítása: T 453 - K 311 (az előleg áfát is magában foglaló összegében);- az előleg fizetett áfájának levonásba helyezése (visszavétele): T 467 - K 368 (technikai számla),- a végszámla kiállításakor fizetett összeg: T 3811 - K 311.Hasonlóan kell eljárni akkor is, ha- a vevő az előleget átutalta: T 384 - K 453 és az áfa: T 368 - K 467;- a végszámla szerint fizetendő összeg készpénzes: teljes érték: T 311 - K 91-92, 467; előleg beszámítása: T 453 - K 311 és T 467 - K 368, készpénz átvétele: T 3811 - K 311.Értelemszerűen hasonló módon kell eljárni akkor is, ha a vevő az előleget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7527
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Fizetett előleg figyelembevétele a számlánál

Kérdés: Ügyfelünk a tőle vásárolt áru ellenértékének 100%-át kérte előlegként, melyről az Áfa-tv. szerint előlegszámlát állított ki. Az ügylet teljesítésekor az áru ellenértéke kevesebb lett, mint a fizetett előleg értéke. Ügyfelünknek ki kell-e állítani számlát, vagy számlával egy tekintet alá eső okiratot az előleg különbözetéről, vagy elegendő-e, ha visszautalja a különbözetet?
Részlet a válaszból: […]Kivétel ez alól, ha az el ő leg átvételének, jóváírásának napja (mint adófizetési kötelezettség keletkezési nap) megjelölése mellett az el ő legszámla tartalmazza az ügylet majdani teljesítési id ő pontját is, jelezve, hogy ekkor már további ellenérték rendezésre nem kerül sor. Ez utóbbi esetben az el ő legszámla egyben végszámlának is tekinthet ő , így újabb bizonylat kiállítására nincs szükség.Mivel a kérdés szerinti esetben az ügylet ellenértéke utólag módosul (csökken), ami a felszámított adó alapját és összegét is érinti, az Áfa-tv. 168. § (2) bekezdése alapján mindenképpen ki kell állítani egy módosító bizonylatot, hiszen az eredeti el ő legszámla változatlanul hagyásával az ügylet ellenértéke nem felel meg a valóságnak, így az Áfa-tv. számla adattartalmát el ő író 169. §-a, másrészt az Szt. 167. § rendelkezéseibe ütközik.Jogszabályi tiltás hiányában természetesen nincs annak akadálya, hogy az ügyletr ő l kiállított végszámlán feltüntessék, hogy az ellenérték egyébként csökken, és a vev ő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7360
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Szolgáltatással nem ellentételezett előleg

Kérdés: A kft.-nél előlegszámlákat állítanak ki a szolgáltatáshoz, majd a munkák befejeztével elszámolnak. A mostani elszámoláskor úgy alakult, hogy több lett az előleg, helyesbíteni kellett. Van, amelyek nem teljesültek, azokat sztornírozták, illetve helyesbítő számlával javították. Ezeket nem utalták vissza. Lehetséges-e, hogy az előlegszámlák helyesbítéseit kompenzálással rendezzék, vagy a következő elszámoláskor beszámítsák? Nem probléma az, hogy nem utalták vissza a bankszámlára?
Részlet a válaszból: […]kapcsolatot a két fél közötti szerződésben kell rögzíteni. Ez a szerződés rendelkezik arról is, hogy a vevő fizet-e előleget vagy sem, ha fizet, akkor a szerződés szerinti teljesítés ellenértéke pénzügyi rendezésénél miként kell azt számításba venni, a számla szerinti fizetendő összeget csökkentő tételként kezelni. (Az előleg nem a számlázott ellenértéket csökkenti, csak a fizetendő összeget!) Ha a szerződés nem teljesült, vagy csak részben teljesült, akkor a feleslegessé vált előleget - az adott szerződés szerint - vissza kell utalni.Nincs azonban akadálya annak, hogy a felek a szerződést módosítsák, ha az eredetitől eltérő mértékű, minőségű volt a teljesítés. [A szerződésmódosítás mindenképpen indokolt, ha a szerződésszegés (a nemteljesítés) következményeinek szankcionálását a szerződésben kikötötték, és a szankciók alkalmazásától eltekintenek, de szükséges azért is, hogy a számviteli nyilvántartásban rögzített adatok szerződéssel való alátámasztottsága biztosított legyen.]Az előbbiek szerint tehát - a kérdésben leírt esetben - nem helyesbítő számlát kell kiállítani, hanem a szerződésmódosítás során kell intézkedni a kapott/adott előleg sorsáról. Ha van már konkrét (új) szerződés, akkor hozzá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6741
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 56 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést