Találati lista:
521. cikk / 874 Evaalanyiság megszűnése
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. év végén olyan – a 25 millió forintos értékhatárt meghaladó – bevételt számláz ki, amely már a következő évre vonatkozik. Ezt az összeget elhatárolt bevételként könyveljük, de az értékhatár meghaladása miatt a számla kiállítása előtti nappal megszűnik a cég evaalanyisága?
522. cikk / 874 Társasháznál a bérleti díj felhasználása költségek fedezetére
Kérdés: A 3927. kérdésre adott válasz foglalkozott a társasházakkal kapcsolatos elszámolásokkal. A válasz azonban nem tért ki arra az esetre, amikor a saját bérleti díj bevételeit fordítják közös költségre vagy beruházási jellegű felújítási munkálatokra. Ez esetekben a társasház-tulajdonos társaságoknál hogyan kell elszámolni a számlázott éves közös költséget, illetve a felújítási munkák értékét, hiszen nem történt sem a közös költségekre, sem a felújítási alapra befizetés? Mit kell pénzügyi rendezés hiányában könyvelni? Milyen adó-, esetleg illetékvonzata lehet ezeknek az ügyleteknek a társasháznál, illetve a tulajdonos társaságoknál?
523. cikk / 874 Engedmény után visszatérítés?
Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
524. cikk / 874 Osztrák cég magyar munkavállalója
Kérdés: Magyar magánszemély osztrák cégnél munkaviszony keretében ügynöki munkát vállal. Ideje nagy részét Magyarországon fogja tölteni, de más EU-s országba is gyakran fog utazni. Ezen munkaviszonyból származó keresete melyik országban fog adózni, ha Magyarországon, akkor technikailag hogyan kell intézni? Társadalombiztosítása tekintetében hol lesz biztosított, ha Magyarországon, akkor milyen gyakorisággal, hova, milyen összegű nyugdíj-, egészségbiztosítási járulékot kell fizetni? Amennyiben Ausztriában tartózkodik, akkor a magyar EU-s kártya szükséges?
525. cikk / 874 Kárenyhítési hozzájárulás és juttatás elszámolása
Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet könyvelőjeként kérdezem: a 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet alapján fizetett kárenyhítési hozzájárulást egyéb ráfordításként, vagy az egyéb szolgáltatások költségeként kell-e könyvelni? A kárenyhítő juttatás egyéb bevétel lesz? Kell-e vele szemben a 8. számlaosztályba költséget átvezetni? Ha igen, milyen arányban? Amennyiben a 2009. évi aszálykár miatt kárenyhítési juttatásban részesülünk, és az elbírálás elhúzódása miatt ennek összege a mérlegkészítés időpontja után válik ismertté, illetve kerül folyósításra, mi a helyes eljárás? Elszámolni bevételként 2009. évre vagy 2010-re? Ez utóbbi esetben a terméskiesés értékét elhatároljuk?
526. cikk / 874 Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész
Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
527. cikk / 874 Osztalékfizetés evás kft.-nél
Kérdés: A kft. 2006-ban alakult. A 2007. évben 1,5 millió forint adózott eredménye keletkezett, amelyet nem fizettek ki osztalékként. 2008-tól evaalany lett. 2008-ban sikeresen működött, így a tagok a tárgyév terhére osztalékelőleg fizetéséről határoztak, 1 millió forintot június 30-ával kifizettek, az előleg után adót nem fizettek. 2009. február 5-én a taggyűlés úgy döntött, hogy a 2008. évi 4 millió forint adózott eredményt és az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát (összesen 5,5 millió forintot) osztalékként előírnak. Ebből már 1 millió forintot osztalékelőlegként kifizettek, a fennmaradó összegből május végéig még 2 millió forintot kifizettek, a további 2,5 millió forint osztalékot ez évben már nem fogják kifizetni. Hogyan alakulnak a személyijövedelemadó- és az eho-fizetési kötelezettség időpontjai? Megteheti-e a társaság 2009-ben, hogy a tárgyévi eredménye terhére osztalékelőleget fizet, annak ellenére, hogy van korábbi évekről előírt, de fel nem vett osztaléka?
528. cikk / 874 NYESZ számlák adózása
Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: – "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
529. cikk / 874 Társasház számlázási kötelezettsége
Kérdés: Kérjük, erősítsék meg, hogy a 39. lapszám 780. kérdésre adott válasza hatályosnak tekinthető-e! Megtagadhatja-e a közös képviselő a számlaadást? Elszámolhatjuk-e – mint bérbevevő – pénzátutalási megbízás alapján a költségeket? Melyik jogszabályi hely alapján kötelező a társasháznak számlát adnia?
530. cikk / 874 Külföldi cég magyarországi foglalkoztatottja
Kérdés: Egy lengyel cég (telephellyel nem rendelkezik Magyarországon) Magyarországon foglalkoztatna engem, s ahogy eddig érdeklődtem, azt látom, hogy mint magánszemély kell bejelentkeznem, és járulékot fizetnem magam után. De sajnos rengeteg dolgot nem értek. A lengyel cég átutalja a nettó béremet EUR-ban, s nekem azt kell bruttósítani. A kérdés az, hogy milyen árfolyamon kell az EUR-ban megkapott összeget átváltani? Tehát, ha az októberi bérem november 10-én kerül jóváírásra a bankszámlámon, akkor melyik napi árfolyammal kell forintra átváltani?
