830 cikk rendezése:
521. cikk / 830 Könyviteli, adótanácsadói tevékenység – áfa, eva
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, előre meghatározott díj ellenében – havi vagy negyedéves elszámolás keretében – rendszeresen könyvviteli, adótanácsadói tevékenységet végző kft. az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján a számlán a teljesítés időpontjának a fizetési határidővel megegyező időpontot tüntet fel, és ez alapján fizeti meg az evát (ez negyedéves elcsúszást is jelenthet). Árbevételként elszámolja a számlák nettó értékét. Megfelel-e a hatályos eva-, áfa- és számviteli törvényi előírásoknak a fenti gyakorlat?
522. cikk / 830 Magánszemély kamatjövedelme
Kérdés: Egy magánszemély 2004-ben négyéves futamidőre kölcsönt nyújtott egy másik magánszemélynek. A kölcsönszerződésben megállapított kamat a futamidő végén egy összegben esedékes. 2008 márciusában – a tőkével együtt – a kamat jóváírásra került. Kérdésünk: hogyan kell megállapítani a magánszemély – a 2004-ben kötött kölcsönszerződés alapján – 2008-ban befolyt kamatjövedelme után az adót?
523. cikk / 830 GYED, GYET lakáscélú hitel adókedvezménye
Kérdés: Az Szja-tv. értelmében a lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye esetén, amennyiben a kedvezményt igénybe venni kívánó adózó házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint az adózónak a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelemhatár az adózó esetében 4 millió 400 ezer forint. Kérdésem: abban az esetben is a 4 millió 400 ezer forintos határ az irányadó, ha az adózó házastársa nem gyermekgondozási segélyre volt jogosult, hanem gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesült? A gyermeknevelési támogatás összege a GYES-sel egyező, azt a harmadik gyermek hároméves kora után lehet igényelni a főállású anyáknak. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYED-en volt az adott adóévben? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYET-en volt az adott adóévben? Tehát, a GYES-sel egy tekintet alá esik-e a GYED és a GYET?
524. cikk / 830 Kísérleti vetés Törökországban
Kérdés: Egy magyar kft.-nek több tagja van, köztük egy török származású osztrák állampolgár. Ez a cég vetőmagok forgalmazásával foglalkozik. Jelenleg egy teljesen új mag értékesítését tervezik. Ezt vélhetően a török kapcsolatok révén, Törökországba is értékesítik majd. Előbb azonban a török cégnél végzik, Törökországban a kísérleti vetést. Ennek költségét a török cég ki is számlázta a magyar kft.-nek, az ottani áfával, 18%-kal, 2,5 millióért. Szerződés is készült erről. Kérdésem: Ez az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, mivel a vetőmag vetése kint történik? Itt nem kell szolgáltatásimportról beszélni? A felszámított áfát csak egy külföldön történő bejelentkezéssel lehetne visszaigényelni? Áfabevallásban egyáltalán mint tájékoztató adatnak sem kell szerepelnie? Ha igen, melyik sorban? Ekkora összegnél, mivel nem tudják érvényesíteni az eladási árban, én kutatás-fejlesztésként aktiválnám, tehetem? Kérem, szíveskedjenek a könyvelést is levezetni nekem!
525. cikk / 830 Szállásfoglalás interneten
Kérdés: Cégünk magánszállásadással foglalkozik. A vendégház nyitásakor az árakat úgy alakítottuk ki, hogy azok tartalmazzák a reggelit és az idegenforgalmi adót is. Vendégeink szobafoglalásukat online felületen maguk végzik. A foglalást csak akkor garantáljuk, ha a várható teljes végösszeget előre átutalják. Ez esetben az előleg beérkezésekor előlegszámlát kell kiállítani. Milyen áfakulcsot kell alkalmazni? A végösszeg tartalmazhatja az idegenforgalmi adót is, de a foglaláskor nem derül ki, hogy a vendégnek kell-e azt fizetnie vagy nem kell. Helyesen járunk-e el, ha 20 százalékos előlegről állítjuk ki a számlát? Ez esetben, ha áfára kötelezett a vendég, és semmi egyéb szolgáltatást nem vesz igénybe, a végszámla áfasora negatív értéket mutat az előleg levonása után.
526. cikk / 830 Ügyvédi iroda által fizetett illeték áthárítása
Kérdés: Az ügyvéd (jogi képviselő) az elektronikus cégbejegyzési eljárás keretében – elektronikus úton – saját bankszámlájáról fizeti meg az eljárási illetéket, valamint a közzétételi díjat. A szolgáltatásról készített számlájában érvényesíti megbízója felé ezen költségeit. Az ügyvédnél milyen költségkategóriában számolható el a felmerült kiadás? Lehet-e közvetített szolgáltatás? Ha igen, milyen formában kell feltüntetni?
527. cikk / 830 Különadó-előleg megfizetése
Kérdés: A különadó-előleg levonásánál mi lesz a különadó-előleg alapja, ha a munkavállaló nyilatkozott, hogy vonják le tőle a különadót, viszont a havi jövedelme 12-vel felszorozva nem éri el a 7137 ezer forintot? A munkavállalónak három helyről van rendszeres jövedelme, viszont egyik helyen sem éri el felszorozva a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ilyen esetben mi a teendője a magánszemélynek és mi a munkáltatónak?
528. cikk / 830 Társasházi közös költség bizonylatolása
Kérdés: Társaságunk tulajdonában áll 2 db üzlethelyiség, amely természetben egy társasház földszintjén helyezkedik el. A társasház első alkalommal készített társaságunknak ún. elszámolást, amely tartalmazza az üzlethelyiségek által fogyasztott víz-, csatorna-, gáz-, fűtésköltségeket. A társasház a közgyűlése által megállapított és elfogadott elszámoláson kívül semmi más bizonylatot nem tud adni. Ez egy Excel-táblázat, amit minden hónapban e-mail formájában küld meg. Hogyan tudjuk számla hiányában a társasház bankszámlájára átutalással megfizetett összeget könyvelésünkben szerepeltetni? Helyesen jár-e el a társasház?
529. cikk / 830 Különadó visszaigénylése
Kérdés: A magánszemély adózó munkaviszonya 2007. 05. 31-én megszűnt. 1-5. hóban megszerzett jövedelme 6500 E Ft. Kifizető által levont különadó-előleg 150 E Ft. További jövedelem nem volt. A 2007. évi szja-bevallásban visszaigényelhető-e a különadó-előleg?
530. cikk / 830 Utazásszervezésnél előlegszámla és számla
Kérdés: Az idegenforgalomban bevett szokás, hogy a szolgáltatás igénybevevője hamarabb fizet a szolgáltatásért, mint ahogyan az igénybevétel megtörténik. Az utazásszervezők ezekben az esetekben nem előlegszámlát állítanak ki, hanem számlát, amelyen a teljesítés időpontjaként az útról való visszatérés szerepel. Az utas, amikor visszaérkezik az útról, be sem megy az utazási irodába azért, hogy átvegye a számlát. Elfogadható ez a gyakorlat? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
