152 talált cikk az elszámolási időszak kifejezésre

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vadásztársaság elhatározta végelszámolással történő megszüntetését. A végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-ével indult el. A Civil Portálon csak a rendes éves számviteli beszámolónak van nyomtatványa, az elektronikus benyújtáshoz. Hogyan kell benyújtani és milyen nyomtatványon a 2014. 12. 03-i fordulónapra készített tevékenységet lezáró egyszerűsített beszámolót, a végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-i fordulónapra készített nyitó mérlegét, és a 2014. 12. 31-i végelszámolás alatti egyszerűsített beszámolót?

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?

Kérdés: A végelszámolás költségeit már a tevékenység záró mérlegében kötelezettségként kell kimutatni? Mit tartalmaz a végelszámolási időszak záró mérlege? A már felosztott vagyont, azaz a mérlegben minden nulla, vagy a maradék vagyont, ami felosztandó lesz? A végelszámolási időszak záró beszámolójának eredménykimutatásában a végelszámolási időszak költségeit kell kimutatni? Hogyan kell a költségeket kimutatni, ha ezeket a kötelezettségek között kell elszámolni?

Kérdés: A kft. 2008. 07. hótól a mai napig folyamatosan görgeti az áfabevallásában a visszaigényelhető áfáját a következő időszakra átvihető követelésként. Áfa-visszaigénylési jog 2009. I. negyedévében nyílt meg, visszaigénylése elérte az 1 M Ft-ot, de nem kérte, átvitte a következő időszakra. Az évek során előfordulhat, hogy a visszaigénylésekből másik adónemre vezettük át, illetve levontuk belőle a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó összegét. Elévülésnél melyik összeggel kell számolni? Melyik időponttól számít az 5 év elévülési idő?

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.

Kérdés: Evás könyvelő kft. vagyunk. Szerződéseinket éves díjjal kötjük, havi egyenletes összegű kiszámlázással, a folyamatos teljesítés szabályai szerint. Szerződésünk szerint az éves teljesítés a beszámoló átadásával és a bevallások leadásával teljesül. Díjainkat is július 1-jétől változtatjuk. Vajon miként érint minket és vállalkozóinkat a változás? Mennyiben változnak a teljesítés időpontját, a számla keltét, a fizetési határidőt érintő dátumok és megbízóink kötelmei? Úgy véljük, ez nemcsak minket, de a kivás és az Szt. szerint elszámoló könyvelőirodákat is érinti. Kérjük, mindhárom módszertan szerint adják meg válaszukat!

Kérdés: Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve 2013. évi költséget tartalmaz. Például a 2014 januárjában számlázott 2013. évi könyvelési díj. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve tartalmaz 2013. évi és 2014. évi költséget is, például a 2014 januárjában számlázott 2013. 12. 15.-2014. 01. 14. időszakra szóló rezsiköltség. Egy adott cég könyvvizsgálatra kötelezett, de a szerződés szerint a 2013. évi könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgáló csak 2014-ben – a beszámoló közzététele után – jogosult számlázni. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte 2013. évi, de a teljesítése és a fizetési határideje is 2014. évi, és 2014. évi költséget tartalmaz. A számlákat befogadó cég a felsorolt számlákat a szállítói kötelezettségek, a passzív időbeli elhatárolások, esetleg a nem számlázott szállítások között mutassa ki?

Kérdés: A 6162. kérdésre adott válaszukhoz a következő észrevételt teszem. A szakképzési hozzájárulás mértékének megállapítása a munkabér kifizetéséhez kapcsolódik. Az Mt. 154. §-a (1) bekezdésének értelmében a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Ebből következően a szakképzési hozzájárulást forintban lehet meghatározni. Kérem, vizsgálják meg, hogy az elmondottak más megvilágításba helyezik-e a 6162. kérdésre adott válaszukat?

Kérdés: Az E-útdíjszolgáltatás esetében cégünk on­line egyenlegfeltöltéssel biztosítja a pénzügyi fedezetet. Az Autópálya-kezelő Zrt.-től kizárólag az egyenleg feltöltéséről kapunk számlát, előre értékesített útdíj címen. A végteljesítésről nem kapunk számlát, az csak a rendszer folyamatos nyomon követésével, illetve a rendszer által közölt folyószámla-egyenleg ellenőrzésével állapítható meg. Ez esetben mi alapján számolható el igénybe vett szolgáltatásként a ténylegesen megtett út hosszával arányos útdíj?

Kérdés: Irodabérleti szerződést kötöttünk 36 hónapra, 2013. januártól. A bérleti díj 12 euró/négyzetméter havonta, de a bérbeadó kedvezményt biztosított úgy, hogy az első és második bérleti év első 5-5 hónapjában a bérleti díj felét kedvezményként elengedik. Így 2013. januártól májusig a négyzetméterár 6 euró, júniustól decemberig 12 euró. 2014-ben ugyanígy, majd 2015-ben minden hónapban 12 euró a négyzetméterár. Mivel szerződésbe foglalták a 3 évre történő vállalást és a kedvezményt, a bérleti díjat arányosan kell elosztani a 36 hónap alatt, és a 2013. évi zárásnál a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben költséget kell elszámolni. Jól gondolom?