8 találat a megadott energiaadó tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]felszámítva.A kérdés szerint a villamosenergia-szolgáltató számlája tartalmazza az energiaadót, a rendszerhasználati díjakat, a támogatás címén számlázott "pénz­eszközöket". Ez esetben az energiaadót is, a rendszerhasználati díjakat is, továbbá a bármilyen jogcímen számlázott fizetendő pénzeszközöket is a villamos energia díja részének kell tekinteni, és az alapdíjjal, az áram díjával együtt a villamos energia költségeként, az anyagköltségek között kell elszámolni (T 513 - K 454).Hasonló módon kell eljárni a gázszolgáltató számlái­ban felszámított különböző díjak elszámolása során is, azaz jellemzően a gázdíj részének kell tekinteni, és mint ilyent az anyagköltségek között kell elszámolni (T 513 - K 454). Így a biztonsági készletezési díj is a gázdíj része az alapdíjjal együtt.A víziközmű-szolgáltatók számlájában felszámított, a vízszolgáltatáshoz kapcsolódó alapdíjat vízdíjként kell elszámolni, és anyagköltségként kell kimutatni. A víziközmű-szolgáltatók számlájában felszámított, átterhelt vízterhelési díjat a szennyvízdíj részének kell tekinteni, de a szennyvízdíjat nem anyagköltségként kell kimutatni, hanem igénybe vett szolgáltatás (csatornahasználati díj) költséget kell elszámolni.A kérdésben felvetettekre az Szt.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]történik meg (könyvelési tétel: T 311 - K 479). Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szabályozza, hogy mikor kell energiaadót fizetni. Például ha az energiakereskedő a felhasználónak energiát értékesít, kivéve a lakossági fogyasztónak történő értékesítést. Az 5. § pedig meghatározza, hogy az adófizetési kötelezettség mikor keletkezik. A példában szereplő energiakereskedő esetében az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre. A hivatkozottak alapján egyértelmű a válasz a második kérdésre: az energiaadó-fizetési kötelezettség az áfafizetési kötelezettséggel egyidejűleg keletkezik. Ezt követően csak arra kell választ adni, hogy az áfafizetési kötelezettség mikor keletkezik. Az energiaszolgáltatók esetében az a jellemző, hogy az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint, azaz az ellenérték megtérítésének esedékességekor. Ez az időpont az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontja, amely azonban - ilyen esetben - nem egyezik meg a szerződés szerinti teljesítés, a tényleges szolgáltatásnyújtás időpontjával. Ezért az Szt. 167. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a számlán annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölését is fel kell tüntetni, amelyre a számla mint bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka). A leírtakból következően, ha a kibocsátott számla a december hónapi felhasználást tartalmazza, azt árbevételként, költségként decemberre kell elszámolni. Ha ezen a számlán az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint feltüntetett fizetési határidő 2010. január 1-je vagy azt követő időpont, akkor ez az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont, ehhez kapcsolódik az áfafizetési kötelezettség, de ehhez az időponthoz kapcsolódik az energiaadó-fizetési kötelezettség is. A 2010. évi energiaadó-fizetési kötelezettség összegszerű megállapításához pedig a 2010. évi adómértékeket kell alkalmazni, ha jogszabály ettől[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Az adó-visszaigénylés joga a vételár megfizetésének napján nyílik meg. Nem hivatkoztunk a törvényben felsorolt valamennyi variációra, csak a kérdésben rögzítetteket igyekeztünk jogszabályi előírással alátámasztani. Mivel a kérdező cég nem alanya az energiaadónak, továbbá az a tény, hogy a visszaigényelt adót 2009-ben kiutalták (a kiutalás jogszerűségét elismerték), egyértelművé teszi, hogy az energiaadó visszaigénylésére a cég a törvény hatálybalépésétől kezdődően jogosult volt. A törvény 2004. január 1-jén lépett hatályba azzal, hogy első ízben a 2004. február hónapban felhasznált energia utáni adó-visszaigénylésre alkalmazható. A törvény 7. §-a részletesen szabályozza az adó-visszaigénylés technikáját is. A leírtakból következik, hogy a kérdező cég nem a hatályos jogszabályi előírások szerint járt el akkor, amikor az energiaadó-törvény rendelkezéseinek megfelelően nem igényelte vissza az energiaadót (ezt utólag tette meg!). Így a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatait utólag módosítani kell. Indokolt ezt a helyesbítést önellenőrzés keretében elvégezni. Tekintettel arra, hogy - az Szt.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közé. A távhőtermelő kft. - az adott esetben - a közüzemi szolgáltatótól vásárolja az elektromos energiát. Az áramszolgáltató számlája tartalmazza az energia árát és az energiaadó összegét, valamint a kettő együttes öszszegére felszámított áfa összegét. A számla alapján a távhőtermelő kft. az energia árát és az energiaadó együttes összegét (mint a villamos energia bekerülési értékét) anyagköltségként köteles elszámolni. Amennyiben a távhőtermelő kft. a másik társasággal történt megállapodás alapján az általa üzemeltetett hőrendszer üzemeltetéséhez szükséges villamos energia mindenkori[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]következően nem minősül az energia értékesítését végző adóalanynak (közüzemi szolgáltatónak, energiakereskedőnek), így az adót nem köteles a számlán feltüntetni. A kérdés alapján a cég energiát vásárol, majd azt részben továbbszámlázza. A közüzemi szolgáltatónak az értékesítésről szóló számlája tartalmazza az energia árát és az energiaadó összegét, valamint a kettő együttes összegére felszámított áfa összegét. A számla alapján a közüzemi fogyasztó (a cég) az energia ára és az energiaadó együttes összegét köteles anyagköltségként (áramdíjként) elszámolni. Amennyiben egy másik társasággal az árammérőn mért fogyasztás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egyéb ráfordításként (T 8671 - K 465) számolja el. Az energiakereskedő a törvény szerint az energia rendszeres és üzletszerű, nem saját célra történő vásárlását és értékesítését végző, engedéllyel rendelkező szervezet. Ha az energiakereskedő energiát vásárol közüzemi szolgáltatótól, akkor a közüzemi szolgáltató által számlázott, az energiaadót is magában foglaló - áfa nélküli - ellenértéket az eladott áruk beszerzési értékeként számolja el, mert a beszerzéshez kapcsolódó adó része a bekerülési értéknek (T 814, 466 - K 454). Ha az energiakereskedő az energiát importból szerzi be, akkor az adófizetési kötelezettség a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor keletkezik, az energiaadó összegét a vámhatóság határozattal állapítja meg, amely határozat egyben a bizonylat is, amely alapján az energiaadót a bekerülési érték részeként (T 814 - K 465) kell elszámolni. Ha az energiakereskedő az energiát értékesíti, az energiaértékesítésről kiállított számlában az energiaadót elkülönítetten feltünteti, az értékesített energia ára és az adó együttes összegére számítja fel az áfát, az értékesített energia ára és az adó együttes összegét számolja el árbevételként a számla alapján (T 311 - K 91-92, 467). A közüzemi fogyasztó a közüzemi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adót is tartalmazó vételárat az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatnia. T 814, 466 - K 454.) A közüzemi szolgáltatónál az energia értékesítésekor adófizetési kötelezettség keletkezik, amelynek bizonylata az energiaértékesítésről kiállított számla, s ebben az adó összegét elkülönítve fel kell tüntetni. A számla végösszege az értékesített energia és az energiaadó együttes összege, amelyet a közüzemi szolgáltató az értékesítés nettó árbevételeként számol el (T 311 - K 91-92, 467). A fogyasztó részére kiállított számlák alapján kell megállapítani az energiaadó fizetendő összegét, amelyet az adóbevallásba történő beállításkor egyéb ráfordításként kell elszámolni (T 8671 - K 463-12). Az Enad-tv. 6. §-a szerint egyes adóalanyok az általuk a törvényben megjelölt célra ténylegesen felhasznált energiamennyiség után a vételárban fizetett adót visszaigényelhetik vagy levonásba helyezhetik. A kérdésben szereplő, az erőmű által kiterhelt adó levonásba helyezhető összegével a vételárat, a vételár költségként, ráfordításként elszámolt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Nem az energiaadó mint adó fogyasztóra történő áthárításáról van szó, csak ezen adó fedezetének megteremtéséről. Az ELMŰ azért tünteti fel külön tételben a számlában, mert a hivatkozott törvény 7. §-ának (8) bekezdése erre kötelezi őt. (Az energia árának emelése nemcsak a közüzemi szolgáltató díjemelésével függ össze, abba belejátszik az energiaadó fedezetére a számlába beállított díj is.) Az Áfa-tv. nem ad arra lehetőséget, hogy a közüzemi szolgáltatónál árbevételként elszámolandó összegnek csak egy része után fizessenek áfát. Ez egyébként nem új eljárás, a fogyasztási adóval, jövedéki adóval terhelt termékek értékesítési bevétele[…] részlet vége a válaszból.