Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott engedmény (utólag adott) tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Forgalommal arányosan utólag, termékben adott engedmény

Kérdés: Ügyfelünk törzsvásárlóinak - bizonyos forgalom elérése esetén - egy-egy cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Vagy az ingyenesen adott termék beszámítható az engedmény összegébe? És mi van az áfával?
Részlet a válaszból: […]engedmény konkrét összegét, továbbá rögzítik azt is, hogy az engedményt adó az engedményt pénzeszközök átutalásával vagy konkrét eszközök átadásával rendezi (ez utóbbi esetben az engedményt kapónak nyilatkoznia kell a részére átadni szándékozott eszközök értékéről, azok átvételéről, a pénzügyi rendezésbe történő beszámítás elfogadásáról).Tételezzük fel, hogy a terméket értékesítő "A" kft. az engedményt adó, a terméket vásárló "B" kft. pedig az engedményt kapó. Az értékesítés elszámolása a két társaság között az általános előírásoknak megfelelően történik (árbevétel, illetve beszerzés).Az utólag adott/kapott engedmény könyvelése, az engedmény összegét meghatározó és elfogadó dokumentum alapján, az elfogadott összegben a tárgyévben, ha az elfogadás a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént:- az "A" kft.-nél: T 8641 - K 4796,- a "B" kft.-nél: T 368 - K 9641.Ezt követően a pénzügyi rendezéskor az "A" kft. kötelezettsége csökken, a "B" kft. követelése pedig megszűnik. A felek megállapodhatnak abban, hogy az engedmény összegét az "A" kft. a "B" kft.-vel szembeni, a termékértékesítésből származó követelésébe beszámítja (T 4796 - K 311), a "B" kft. pedig az engedmény összegével az "A" kft.-vel szembeni, a termékbeszerzés miatti kötelezettségébe számítja be (T 454 - K 368).Ha az engedményt adó az engedmény összegét termék átadásával kívánja rendezni, és ezt az engedményt kapó elfogadja, akkor a következők szerint indokolt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7647
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Támogatás vagy utólag adott engedmény

Kérdés: Megállapodás keretében fix összeget adunk vevőinknek marketingtámogatás címén. Ennek ellenében bizonyos mennyiségű árut kell tőlünk vásárolniuk. A megállapodásban meghatározott határidő letelte után megvizsgáljuk, hogy megrendelte-e a megfelelő mennyiséget. Amennyiben nem, vagy időközben szerződést bontott, akkor a támogatás arányos részét vissza kell fizetnie. Szerintem ez utólag adott engedmény. Amíg nem teljesítik a rendelési mennyiséget, addig egyéb követelés? A mérlegfordulónapon a mennyiséggel arányos részt elszámolhatom egyéb ráfordításként?
Részlet a válaszból: […]során pedig, mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülő ráfordítással az adózás előtti eredményt növelni kell, kivéve ha a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontjában előírt követelmények teljesülnek.Az előre adott fix összegű támogatást nem lehet utólag adott engedménynek tekinteni. (Az utólag adott engedményről csak a szerződés szerinti teljesítést követően beszélhetünk, és az engedmény megadásakor kell azt az egyéb ráfordítások között elszámolni!)A támogatásként átadott pénzösszeget nem lehet egyéb követelésként kimutatni, az nem felel meg az Szt. 29. §-a szerinti követelés fogalmának. A pénzeszköz átadása egyéb kötelezettségként értelmezhetetlen. Az egyéb kötelezettségek között az egyéb ráfordításként elszámolt, utólag adott engedményt kell kimutatni.Ha a vevő nem teljesít,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6335
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Utólag adott engedmény?

Kérdés: A beszállító partnerünkkel kötött szerződés szerint a szállító a megrendelő részére utólagosan adott engedményt biztosít, havonta az egyeztetett nettó kiszállított és kiszámlázott áru alapján. Az utólagosan adott engedmény mértéke a mindenkori havi nettó forgalom 22%-a. A számviteli törvény a vásárolt készlethez utólag adott-kapott engedményt az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás kategóriában nevesíti. Elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történik. Az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik. Elszámolás: a szállító a tárgyhót követő 3. napon a megrendelő felé faxon és levélben elszámolólevelet küld, amely tartalmazza a megállapított utólagos adott/kapott engedmény összegét, küldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Az elfogadott elszámolólevél egy példányát, egyeztetés után, a megrendelő aláírásával ellátva visszaküldi a szállítónak. Az elfogadott elszámolólevél a könyvelés, a pénzügyi nyilvántartás bizonylata is.
Részlet a válaszból: […]formailag igen, de tartalmilag nem.A kérdező azt írja, hogy az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához. Az elszámolólevélhez mellékelten viszont a szállító megküldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Ez a tény nem közvetett kapcsolatra, nagyon is közvetlen kapcsolatra utal. Maga a megállapodás is egyértelműen a közvetlen kapcsolatot támasztja alá, hiszen a nettó forgalom 22%-ában meghatározott engedmény a hónapon belüli kiszállítás számlázott nettó összege alapján biztosított.A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv alapján, a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni. A kérdésben leírt esetben utólag adott/kapott engedményről van szó, de ennek nincsenek különleges feltételei, és emellett szorosan kapcsolódik a tárgyhónapban történt gazdasági eseményhez, ezért ezt az utólag adott/kapott engedményt nem lehet az Szt. 77. §-ának (7), illetve 81. §-ának (5) bekezdése szerinti utólag kapott, illetve utólag adott engedménynek tekinteni, és egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként elszámolni.Valójában az elszámolólevélhez a szállítónak helyesbítő számlát, számlával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6025
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Utólag adott nem számlázott engedmények könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szerződés alapján évente utólag adott nem számlázott engedményt? Elfogadható-e, hogy az engedményről készített "pénzügyi értesítőt" előírjuk kötelezettségként (T 86 - K 479), majd amikor a vevő a legközelebbi vásárlásnál érvényesíti, felhasználja, akkor a kötelezettségről a vevői számla (T 479 - K 311) pénzügyileg teljesített lesz?
Részlet a válaszból: […]egyéb bevételkénti, egyéb ráfordításkénti elszámolásnak a bizonylata nem a kérdés szerinti "pénzügyi értesítő".A törvénymódosítás tartalmazta még azt is, hogy- egyéb követelésként kell kimutatni - a megváltozott előírásnak megfelelő - utólag kapott (járó) engedmény miatti követelés összegét,- egyéb rövid lejáratú kötelezettségként pedig - a megváltozott előírásoknak megfelelő - utólag adott kötelezettség összegét,akkor, amikor annak összegszerűségét írásban megállapították.A termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó engedményről való, a teljesítést megelőzően kötött szerződésben foglaltakat a teljesítést követően vissza kell igazolni. Ennek a dokumentuma lehet a két fél által aláírt jegyzőkönyv is. Ha ezen jegyzőkönyv azt dokumentálja, hogy a szerződésben rögzített feltételek az üzleti év mérlegfordulónapjáig teljesültek, akkor ezen jegyzőkönyv alapján az üzleti évre könyvelendő - az összegszerűségében is meghatározott - utólag adott/kapott engedmény az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel (T[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5873
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Forgalommal arányosan adott engedmény 2010-ben

Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között - a forgalom arányában - szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege - bonyolult számítások eredményeként - a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt - a pénzügyi rendezéstől függetlenül - egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?
Részlet a válaszból: […]számlázott - utólag adott/kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegeit (a bónuszt) az általános előírások szerint, a teljesítéshez kapcsolódóan kell mind a bevételek, mind a ráfordítások, illetve a követelések, a kötelezettségek között kimutatni. Az elszámolásnak nem feltétele az engedmény pénzügyi rendezése legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig. A szabályozás feltételezi, hogy a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó engedményre vonatkozóan olyan megállapodást kötöttek, amely alapján a szerződésben foglaltak teljesítése és így a bónusz nagysága, összegszerűsége a mérlegkészítés időpontjáig dokumentálható, és ezen dokumentum alapján az engedmény összege az adott üzleti évre elszámolható. A szabályozás főkövetelménye tehát az, hogy a tárgyévhez kapcsolódó engedmény a tárgyévi eredményt módosító tételként a beszámolóban szerepeljen, az eredménykimutatásban is, a mérlegben is. A szabályozás változása valóban járhat azzal, hogy 2010. évben nemcsak a 2010. évet érintő engedmények kerülnek könyvelésre, hanem a megkésett pénzügyi rendezés miatt 2010. évre elszámolandó 2009. évi engedmények is. A kétszeres vagy egyszeres engedményelszámolás a korábbi szabályozás mellett is előfordulhatott, zavarva a két év eredményének az összehasonlíthatóságát is. Ezen (és így 2010-ben is) úgy lehet segíteni (egyébként törvényi követelmény), hogy a kiegészítő mellékletben bemutatják, értékelik az eltérést okozó tényezőket. Nagyobb probléma az, hogy a mérlegfordulónaphoz számos helyen túl közel van a mérlegkészítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4961
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Utólag adott/kapott engedmény mértéke

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
Részlet a válaszból: […]lehet érteni azzal is, hogy a rendkívüli ráfordításként így elszámolt összeggel az adózás előtti eredményt az engedményt adónál növelni kell, amennyiben az engedményt magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozásának nyújtja. Más a helyzet az utólag kapott/adott engedményekkel kapcsolatos állásfoglalás esetében. Az APEH-közlemény szerint, amennyiben a megállapodás alapján az egyik szerződő fél utólagos engedményben részesül, vagyis a másik fél visszatéríti részére a megfizetett összeg engedmény részét, akkor a szerződésen alapuló nem számlázott, utólag adott/kapott engedmény késedelmi kamattal arányos részen felüli összegét az Szt. 86. § (7) bekezdésének c) pontja, illetve a 86. § (3) bekezdésének i) pontja alapján a rendkívüli ráfordítások, illetve a rendkívüli bevételek között kell kimutatni. (A közlemény szerint az így elszámolt különbözetet a Tao-tv. 3. sz. melléklete A/13. pontja alapján kell megítélni!) A kérdezőben is zavart keltő az az APEH-közleményben, hogy annak írója olyat olvas ki a számviteli törvényből, ami nincs benne, és olyan különbözetet minősít rendkívüli ráfordításnak, illetve rendkívüli bevételnek, amelyet egyébként megállapítani nem lehet. Az Szt. 77. §-ának (7) bekezdése szerint egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét. Az Szt. 81. §-ának (5) bekezdése szerint egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét. Az Szt. előírása 2010. január 1-jétől annyiban változott, hogy az elszámolás nem a pénzügyi rendezéshez, hanem az utólag adott/kapott engedmény szerződés szerinti teljesítéséhez kapcsolódik. A számviteli törvény hivatkozott előírása azonban nem tartalmaz az engedmény összegére vonatkozóan olyan mértéket, amely felső határt jelentene az utólag adott/kapott engedmény egyéb ráfordításkénti, illetve egyéb bevételkénti elszámolásánál.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4885
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Utólagos engedmény

Kérdés: A társaság üzletláncoknak ad az elért forgalom alapján vagy fix összegben utólagos engedményt. Az engedményre vonatkozó szerződést nem a belföldi felek, hanem a külföldi "anyacégek" írják alá. A belföldi szerződéses partnerek ezen szerződés alapján számolnak el egymással. Kérdés: az átutalt engedményt hogyan kell könyvelni, és milyen adókövetkezményei vannak?
Részlet a válaszból: […]csak az olyan szerződések vehetők figyelembe, amely szerződések szerinti gazdasági események résztvevői a szerződő felek. A kérdésben leírt esetben nem a gazdasági események résztvevői kötik meg a szerződést, hanem az anyacégek. Így ezen szerződések alapján a szerződéses jogviszonyon alapuló engedmények elszámolásának nincsenek meg a feltételei. Ez esetben a számviteli elszámolás, de az adóztatás vonatkozásában sem beszélhetünk sem forgalom alapján, sem fix összegben adott/kapott utólagos engedményről. Nyilvánvalóan, ha nem engedmény, akkor véglegesen átadott/átvett pénzeszközről van szó, amelyet az átadónál rendkívüli ráfordításként, az átvevőnél a pénzmozgással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4848
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Tételes minőségi átvétel hiányában a helyesbítés

Kérdés: Társaságunk élelmiszeriparban felhasznált termékek nyomdaipari előállításával foglalkozik. Ezek olyan mennyiségű és kiszerelésű termékek, amelyek tételes minőségi vizsgálata megoldhatatlan. Így a vevőnél a felhasználás során derül ki, ha minőségi hiba vagy mennyiségi hiány van. Ez esetben az utólag adott engedményt az eredeti teljesítés időpontjára vagy a kifogás felmerülésének időpontjára számlázzuk? A reklamáció miatti engedmény elszámolható-e önellenőrzés nélkül?
Részlet a válaszból: […]minőségi átvétel miatti mennyiségi, minőségi hibához kapcsolódó utólagos helyesbítés nehezen értelmezhető ebbe a fogalmi körbe tartozónak. Ha a két fél közötti kapcsolatot alátámasztó szerződés rendelkezik a Ptk. előírásainak megfelelő szavatossági jogok érvényesítésének a lehetőségéről, akkor alkalmazható a 73. § (2) bekezdésének c) pontja, ha nem rendelkezik egyértelműen, akkor viszont csak az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint lehet eljárni, az utólagos helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik. Ha a teljesítés a helyesbítés időpontját megelőző üzleti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3715
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Biztosítási díjból utólag adott kedvezmény

Kérdés: Társaságunk vagyonbiztosítási szerződése alapján teljes kármentesség esetén 5 százalék kedvezményt kap utólag a biztosítási díjból. Hogyan könyvelendő a mérlegzárást követően jóváírt összeg? Egyéb bevételként vagy a tárgyévi biztosítási költségeket csökkentő tételként?
Részlet a válaszból: […]jóvá, akkor azt a jóváírás évében az egyéb bevételek között kell elszámolni. Ebből következően, a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között jóváírt kedvezményt nem az egyéb bevételek között, hanem a mérleggel lezárásra kerülő üzleti év biztosítási díját csökkentő tételként
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3200