Forgalommal arányosan utólag, termékben adott engedmény

Kérdés: Ügyfelünk törzsvásárlóinak - bizonyos forgalom elérése esetén - egy-egy cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Vagy az ingyenesen adott termék beszámítható az engedmény összegébe? És mi van az áfával?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdjük az utólag adott/kapott engedmény elszámolásának számviteli szabályaival.Az Szt. 77. §-a (4), illetve 81. §-a (5) bekezdése alapján az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatás vagy utólag adott engedmény

Kérdés: Megállapodás keretében fix összeget adunk vevőinknek marketingtámogatás címén. Ennek ellenében bizonyos mennyiségű árut kell tőlünk vásárolniuk. A megállapodásban meghatározott határidő letelte után megvizsgáljuk, hogy megrendelte-e a megfelelő mennyiséget. Amennyiben nem, vagy időközben szerződést bontott, akkor a támogatás arányos részét vissza kell fizetnie. Szerintem ez utólag adott engedmény. Amíg nem teljesítik a rendelési mennyiséget, addig egyéb követelés? A mérlegfordulónapon a mennyiséggel arányos részt elszámolhatom egyéb ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből kell kiindulni. A könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni. Ebből következően a vevőknek marketingtámogatás címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Utólag adott engedmény?

Kérdés: A beszállító partnerünkkel kötött szerződés szerint a szállító a megrendelő részére utólagosan adott engedményt biztosít, havonta az egyeztetett nettó kiszállított és kiszámlázott áru alapján. Az utólagosan adott engedmény mértéke a mindenkori havi nettó forgalom 22%-a. A számviteli törvény a vásárolt készlethez utólag adott-kapott engedményt az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás kategóriában nevesíti. Elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történik. Az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik. Elszámolás: a szállító a tárgyhót követő 3. napon a megrendelő felé faxon és levélben elszámolólevelet küld, amely tartalmazza a megállapított utólagos adott/kapott engedmény összegét, küldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Az elfogadott elszámolólevél egy példányát, egyeztetés után, a megrendelő aláírásával ellátva visszaküldi a szállítónak. Az elfogadott elszámolólevél a könyvelés, a pénzügyi nyilvántartás bizonylata is.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel alkalmas arra, hogy a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv gyakorlati alkalmazására példa legyen.Az Szt. 77. §-ának (7) bekezdése szerint egyéb bevételként [az Szt. 81. §-ának (5) bekezdése szerint egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Utólag adott nem számlázott engedmények könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szerződés alapján évente utólag adott nem számlázott engedményt? Elfogadható-e, hogy az engedményről készített "pénzügyi értesítőt" előírjuk kötelezettségként (T 86 - K 479), majd amikor a vevő a legközelebbi vásárlásnál érvényesíti, felhasználja, akkor a kötelezettségről a vevői számla (T 479 - K 311) pénzügyileg teljesített lesz?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak tartalmukban helyesek, de megfogalmazásuk túlzottan szakszerűtlen!Az Szt. 77. §-ának (7) bekezdése szerint 2010. január 1-jétől egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Forgalommal arányosan adott engedmény 2010-ben

Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között - a forgalom arányában - szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege - bonyolult számítások eredményeként - a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt - a pénzügyi rendezéstől függetlenül - egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?
Részlet a válaszából: […] Arövidített kérdés is viszonylag hosszú. A válasz előtt a terjedelmes kérdéshezkapcsolódóan annyit, minden szabályozásváltozásnak a velejárója az, hogyvannak, akik jól járnak, vannak, akik rosszul. A jogszabály előkészítőjétsokszor az a vád érte, hogy a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Utólag adott/kapott engedmény mértéke

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott közlemény valóban zavart kelthet az olvasóbanmind a számviteli elszámolás során, mind a társasági adó alapjánál, mivel azutólag adott/kapott engedmények vonatkozásában ellentétes a számviteli törvénytételes előírásával.Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.
Kapcsolódó címkék:    

Utólagos engedmény

Kérdés: A társaság üzletláncoknak ad az elért forgalom alapján vagy fix összegben utólagos engedményt. Az engedményre vonatkozó szerződést nem a belföldi felek, hanem a külföldi "anyacégek" írják alá. A belföldi szerződéses partnerek ezen szerződés alapján számolnak el egymással. Kérdés: az átutalt engedményt hogyan kell könyvelni, és milyen adókövetkezményei vannak?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály, hogy a szerződés a felek akaratánakkölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés tartalmát a felekszabadon állapíthatják meg. A szerződéssel kikötött szolgáltatásértellenszolgáltatás jár. És még hosszan sorolhatók a szerződéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Tételes minőségi átvétel hiányában a helyesbítés

Kérdés: Társaságunk élelmiszeriparban felhasznált termékek nyomdaipari előállításával foglalkozik. Ezek olyan mennyiségű és kiszerelésű termékek, amelyek tételes minőségi vizsgálata megoldhatatlan. Így a vevőnél a felhasználás során derül ki, ha minőségi hiba vagy mennyiségi hiány van. Ez esetben az utólag adott engedményt az eredeti teljesítés időpontjára vagy a kifogás felmerülésének időpontjára számlázzuk? A reklamáció miatti engedmény elszámolható-e önellenőrzés nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint aszavatossági jogok (igények) érvényesítése során helyesbítő számlában utólagadott engedmény miatti árbevétel-helyesbítés számolható el a szavatossági jogok(igények) megismerése időpontjával. Az átadáskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
Kapcsolódó címke:

Biztosítási díjból utólag adott kedvezmény

Kérdés: Társaságunk vagyonbiztosítási szerződése alapján teljes kármentesség esetén 5 százalék kedvezményt kap utólag a biztosítási díjból. Hogyan könyvelendő a mérlegzárást követően jóváírt összeg? Egyéb bevételként vagy a tárgyévi biztosítási költségeket csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a biztosítási díjból utólag kapott kedvezményt atársaság számviteli politikájában meghatározott mérlegkészítés időpontja utánírják jóvá, akkor azt a jóváírás évében az egyéb bevételek között kellelszámolni. Ebből következően, a mérlegfordulónap és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.