Osztalékkövetelés engedményezése

Kérdés: Egy gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa - a korábbi években jóváhagyott, nyilvántartott - osztalékkövetelését engedményezi egy (másik) gazdasági társaságra. Mikor áll be az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége? Az engedményes követelés érvényesítésekor? Tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor? Ha erre évek múltán kerül sor, akkor mi alapján vonjuk le az szja-t, szochót? Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni? További információk: Az osztalék jóváhagyása a 2015. évi beszámoló elfogadásával, 2016-ban történt, azonban a társaság likviditási helyzete miatt kifizetésre nem került sor. A magánszemély (tag) 2019-ben engedményezte az osztalék kifizetését egy gazdasági társaságra. Az engedményes a követelést a mai napig nem érvényesítette. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatban mikor és hogyan kell könyvelnünk? Mi a teendő, ha az engedményes gazdasági társaság a követelést érvényesíteni szeretné? Meg kell keresnünk az eredeti jogosult magánszemélyt annak érdekében, hogy nyilatkozzon az szja- és szocholevonás helyes megállapítása érdekében? Mi történik abban az esetben, ha időközben a magánszemély értékesítette az üzletrészét? (És ha a helyes számfejtés érdekében a nyilatkozatot nem tudjuk beszerezni?) Kérem, hogy a gazdasági események helyes könyvelését is mutassák be a válaszadás során!
Részlet a válaszából: […] ...tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor válik esedékessé. Ha erre évek múltán kerül sor, ekkor történik meg az osztalék engedményezése, akkor a hatályos szabályoknak megfelelő szja- és szochomértéket kell alkalmazni.A kérdésben leírtak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Tulajdonosi követelés engedményezése

Kérdés: "A" kft. megvásárolt egy másik gazdasági társaságot, "B" kft.-t. A vásárlásról üzletrészvásárlási szerződés készült, amelyben "B" kft. magánszemély tulajdonosai eladják az üzletrészüket az "A" kft.-nek, a "B" kft. jegyzetttőke-értékén (3000 E Ft), amely összeget az "A" kft. a szerződés aláírásával ki is fizetett "B" kft. magánszemély tulajdonosainak. Az "A" és a "B" kft. jelenleg is külön cégjegyzékszámon működő cég, a "B" kft.-nek az "A" kft. tulajdonosa lett. Az üzletrészvásárlási szerződés mellett készült egy engedményezési megállapodás, amelyben rögzítik a felek (a "B" kft. magánszemély tulajdonosa, illetve az "A" kft. vezető tisztségviselője), hogy a "B" kft.-nek 2447 E Ft tartozása (kötelezettsége) áll fenn a "B" kft. magánszemély tulajdonosa irányában, amely tagi kölcsönből áll. A felek megállapodnak abban, hogy az engedményező (a "B" kft. magánszemély tulajdonosa) a 2447 E Ft követelését az engedményesre ("A" kft.-re) engedményezi. A követelés vételára 2447 E Ft, amelyből 2000 E Ft az engedményező részére korábban megfizetésre került, mely tényt az engedményező aláírásával is elismert. Az engedményes kötelezettséget vállal arra, hogy a fennmaradó 447 E Ft-ot egy éven belül megfizeti az engedményező részére. Az engedményezési megállapodás megfelelő erre az esetre? A "B" kft. nem szerepel az engedményezési megállapodásban, nála mi alapján történik a kötelezettség kivezetése? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni az "A" és a "B" kft.-nél? A társasági adóban adóalapot változtat-e a fenti esemény?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kötelezettség nem a magánszemély tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az engedményessel szemben (T 4792 - K 4513), bizonylata az engedményezési megállapodás, mivel az engedményezésről az adóst is tájékoztatni kell. Az engedményezést követően a "B" kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelezett értesítése az engedményezésről

Kérdés: A tagok "A" kft. egyszerűsített végelszámolását határozták el. A pénzeszközt a vagyonfelosztási javaslat szerint a magánszemély tagok kapták, míg a követeléseket "B" kft.-re engedményezték. A céget a Cégbíróság 2018. 11. 30-ával törölte. A cégtörvény szerint a vagyon kiadása csak a törlést követően lehetséges. A kötelezett részére az engedményezési szerződés egy példányát 2018. 12. 15-ével megküldtük. A kötelezett jogásza szerint az engedményezési szerződés akkor kelt, amikor a végelszámolónak nem volt aláírási joga, emiatt azt nem fogadja be. Úgy véljük, helyesen jártunk el, mert csak a cégbírósági törlést követően lehet a vagyont rendezni. Elfogadhatóak-e a kötelezett érvei, illetve mi a teendő ez esetben?
Részlet a válaszából: […] ...- ha a taggyűlés így határozott - az anyavállalatot illetik meg. Az anyavállalat részére történő követelésátadás valójában nem engedményezés, hanem a cég megszűnéséhez kapcsolódó eszközkiadás. Ha a kérdés szerint "B" kft. az "A" kft. jogi személy tulajdonosa,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Követelés kiegyenlítése zálogtárgy birtokbavételével

Kérdés: Az alábbi tényállásban kérünk szakmai iránymutatást. Az "A" társaság engedményezési szerződéssel megszerezte "B" társaságtól annak az "X" társasággal szembeni lejárt követelését 10.000 forintért. Az "X" társaság tartozása 100.000 forintnak megfelelő deviza + annak kamata. Az engedményezéssel "A" társaságra szállt át az "X" társaság tartozását biztosító zálogjog is, amely ingatlanban testesült meg. Az ügylet lezárása érdekében az "A" társaság az "X" társasággal különmegállapodást kötött. "A" társaság 25.000 Ft elszámolási kötelezettség megfizetésével az ingatlan tulajdonosává vált, azonnali birtokbavétellel. Milyen értékben határozható meg az "A" társaság tulajdonába került ingatlan aktiválási értéke? Milyen számviteli elszámolások szükségesek? Az engedményezett követelés ilyen módon történő lezárása milyen növelő/csökkentő hatással van az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] A fő kérdésre, az aktiválási értékre vonatkozóan a kérdező cég már választ adott akkor, amikor "X" társasággal különmegállapodást kötött, és amikor a számviteli elszámolás szempontjából értelmezhetetlen "elszámolási kötelezettséget" 25.000 forintban meghatározták....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 - K 96, illetve T 86 - K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 6:193-6:201. §-a az engedményezésre, a Ptk. 6:203-6.207. §-ai a tartozásátvállalásra vonatkozó előírásokat tartalmazzák. Ezek szerint engedményezésnél a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át - jellemzően - átruházásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Faktorálás és engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!
Részlet a válaszából: […] ...faktoringszerződést a Ptk. 6:405-6:408. §-ai, az engedményezést a Ptk. 6:193-6.201. §-ai szabályozzák.Faktoringszerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...engedményezés előírásait az új Ptk. 6:193-6:201. §-ai tartalmazzák, a korábbi Ptk.-nál részletesebben.Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép, az engedményesre átszállnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Engedményezés vagy faktorálás

Kérdés: Van-e különbség a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között? Ha van, az miben nyilvánul meg? A követelését behajtani nem tudó vállalkozó melyiket válassza, ha egyáltalán van rá lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...annyit, hogy van ugyan hasonlóság a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között, de lényegesen több az eltérés, amelyek sajátossá teszik a faktorálást. Így az utolsó kérdésre csak konkrét esetben adható válasz.Tekintsük át a 6726...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címkék:  

Engedményezés vagy követelés-kötelezettség

Kérdés: Cégünk rendszeresen háromoldalú fizetési megállapodást köt: "A" jelű partner külön szerződés alapján szállít "B" jelű partnernek 1000 forintért, "B" jelű partner külön szerződés alapján szállít "C" jelű partnernek 500 forintért. A "B" jelű partner "C"-vel szemben fennálló követelését engedményezi "A" partnerre. "B" jelű partner 500 forintot beszámíthat "A" partnerrel szembeni kötelezettségébe. A szerződésben szereplőknek a leírt üzleti eseményeket engedményezésként kell könyvelni, vagy a követelések-kötelezettségek között kell elszámolni egyéb eredményt nem érintő tételként?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy is-is.Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint az egyéb bevételek között kell kimutatni az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címke:

Engedményezés és a beszámítás elfogadása

Kérdés: A számvitelre szakosodott bt. számviteli szolgáltatást nyújtott a kft. számára. Amikor kiderült, hogy a bt. nem az elvárható színvonalon teljesítette számviteli és adózási tevékenységét, a vállalkozási szerződést felbontották. Korábban a kft. a bt. alkalmazott tagjának és egy másik alkalmazottjának munkáltatói kölcsönt nyújtott. Amikor esedékessé vált a munkáltatói kölcsön visszafizetése, a bt. nagy összegű számlákat nyújtott be előző időszakokban teljesített állítólagos szolgálatairól. A benyújtott számlák jogosságát a kft. nem ismerte el, a számlákat visszaküldte. A bt. azonban már ezt megelőzően az összes követelését engedményezte a munkáltatói kölcsönt felvett magánszemélyekre. Ők közölték, hogy ezt az összeget a munkáltatói kölcsön miatti tartozásuk teljesítésébe beszámították. Az előbbiek szerinti engedményezés és beszámítás jogszerűnek tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem tekinthető jogszerűnek!A hatályos Ptk. szerint a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). Arra, hogy a jogosultnak van-e (a bt.-nek lehet-e) követelése, amit átruház, az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése ad választ....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:
1
2
3