Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

30 találat a megadott engedményezés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Osztalékkövetelés engedményezése

Kérdés: Egy gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa - a korábbi években jóváhagyott, nyilvántartott - osztalékkövetelését engedményezi egy (másik) gazdasági társaságra. Mikor áll be az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége? Az engedményes követelés érvényesítésekor? Tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor? Ha erre évek múltán kerül sor, akkor mi alapján vonjuk le az szja-t, szochót? Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni? További információk: Az osztalék jóváhagyása a 2015. évi beszámoló elfogadásával, 2016-ban történt, azonban a társaság likviditási helyzete miatt kifizetésre nem került sor. A magánszemély (tag) 2019-ben engedményezte az osztalék kifizetését egy gazdasági társaságra. Az engedményes a követelést a mai napig nem érvényesítette. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatban mikor és hogyan kell könyvelnünk? Mi a teendő, ha az engedményes gazdasági társaság a követelést érvényesíteni szeretné? Meg kell keresnünk az eredeti jogosult magánszemélyt annak érdekében, hogy nyilatkozzon az szja- és szocholevonás helyes megállapítása érdekében? Mi történik abban az esetben, ha időközben a magánszemély értékesítette az üzletrészét? (És ha a helyes számfejtés érdekében a nyilatkozatot nem tudjuk beszerezni?) Kérem, hogy a gazdasági események helyes könyvelését is mutassák be a válaszadás során!
Részlet a válaszból: […]engedményes helyébe lép. A kérdés szerinti esetben a magánszemély tulajdonos az engedményező, az engedményes pedig az a gazdasági társaság, amelyre az engedményezés történt. A kérdező társaságot ez annyiban érinti, hogy a magánszemély nevére kimutatott osztalék miatti kötelezettséget nem a magánszemély felé kell teljesíteni, hanem az engedményes társaság részére.A továbblépés előtt szólni kell arról, hogy milyen összegű az a követelés, amelyet a magánszemély engedményez? Nyilvánvalóan nem lehet az osztalékként a magánszemélyt megillető összeg teljes összege!Az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerint bevétel a nem pénzben megszerzett bevétel is, jelen esetben a forgalomképes, értékkel bíró dolog, az osztalék miatti követelés is. A bevétel megszerzésekor pedig a bevételt terhelő adókat le kell vonni, jelen esetben a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót (osztalékfizetés került engedményezésre).A kérdés szerinti esetben ez azt jelenti, hogy a magánszemély tulajdonos az osztalékból származó bevételt az osztalék engedményezése időpontjában megszerezte, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót az osztalékot megállapító társaságnak meg kellett volna már 2019-ben állapítania, az osztalék bruttó összegéből levonnia, bevallania és befizetnie. Mivel ez - a kérdés szerint - nem történt meg, a következmények (késedelmi pótlék) az osztalékot megállapító társaságot terhelik.A leírtakból következően az osztalékot megállapító társaságnál csak az adók levonása utáni osztalékösszeg szerepelhet a kötelezettségek között, de nem a magánszeméllyel szemben, hanem az engedményes gazdasági társasággal szemben. Így az engedményezett követelést az engedményes társaság akkor érvényesíti, ha kéri az engedményezett követelés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8352
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Tulajdonosi követelés engedményezése

Kérdés: "A" kft. megvásárolt egy másik gazdasági társaságot, "B" kft.-t. A vásárlásról üzletrészvásárlási szerződés készült, amelyben "B" kft. magánszemély tulajdonosai eladják az üzletrészüket az "A" kft.-nek, a "B" kft. jegyzetttőke-értékén (3000 E Ft), amely összeget az "A" kft. a szerződés aláírásával ki is fizetett "B" kft. magánszemély tulajdonosainak. Az "A" és a "B" kft. jelenleg is külön cégjegyzékszámon működő cég, a "B" kft.-nek az "A" kft. tulajdonosa lett. Az üzletrészvásárlási szerződés mellett készült egy engedményezési megállapodás, amelyben rögzítik a felek (a "B" kft. magánszemély tulajdonosa, illetve az "A" kft. vezető tisztségviselője), hogy a "B" kft.-nek 2447 E Ft tartozása (kötelezettsége) áll fenn a "B" kft. magánszemély tulajdonosa irányában, amely tagi kölcsönből áll. A felek megállapodnak abban, hogy az engedményező (a "B" kft. magánszemély tulajdonosa) a 2447 E Ft követelését az engedményesre ("A" kft.-re) engedményezi. A követelés vételára 2447 E Ft, amelyből 2000 E Ft az engedményező részére korábban megfizetésre került, mely tényt az engedményező aláírásával is elismert. Az engedményes kötelezettséget vállal arra, hogy a fennmaradó 447 E Ft-ot egy éven belül megfizeti az engedményező részére. Az engedményezési megállapodás megfelelő erre az esetre? A "B" kft. nem szerepel az engedményezési megállapodásban, nála mi alapján történik a kötelezettség kivezetése? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni az "A" és a "B" kft.-nél? A társasági adóban adóalapot változtat-e a fenti esemény?
Részlet a válaszból: […]tulajdonossal szembeni kötelezettséget csökkentenie kellett, és így engedményezni csak 447 E Ft-ot lehetett.Ha a 2000 E Ft-ot az "A" kft. juttatta, akkor az "A" kft.-nek a juttatott összeget a "B" kft. magánszemély tulajdonosa felé fennálló követelésként kellett kimutatnia (T 368 - K 381, 384), majd az engedményezett összegbe (ez esetben a 2447 E Ft-ba) beszámítania.Az engedményezett követelés könyvelése az engedményesnél: T 3651 - K 4799 (kötelezettség "B" kft. magánszemély tulajdonosával szemben), a "B" kft.-nél annyi változást kell könyvelni, hogy a kötelezettség nem a magánszemély tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az engedményessel szemben (T 4792 - K 4513), bizonylata az engedményezési megállapodás, mivel az engedményezésről az adóst is tájékoztatni kell. Az engedményezést követően a "B" kft. az engedményezett összeggel az "A" kft.-nek tartozik, "A" kft.-nél a 3651. számla a "B" kft.-vel szembeni követelés összegét mutatja.Az engedményezéssel "B" kft.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8282
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Kötelezett értesítése az engedményezésről

Kérdés: A tagok "A" kft. egyszerűsített végelszámolását határozták el. A pénzeszközt a vagyonfelosztási javaslat szerint a magánszemély tagok kapták, míg a követeléseket "B" kft.-re engedményezték. A céget a Cégbíróság 2018. 11. 30-ával törölte. A cégtörvény szerint a vagyon kiadása csak a törlést követően lehetséges. A kötelezett részére az engedményezési szerződés egy példányát 2018. 12. 15-ével megküldtük. A kötelezett jogásza szerint az engedményezési szerződés akkor kelt, amikor a végelszámolónak nem volt aláírási joga, emiatt azt nem fogadja be. Úgy véljük, helyesen jártunk el, mert csak a cégbírósági törlést követően lehet a vagyont rendezni. Elfogadhatóak-e a kötelezett érvei, illetve mi a teendő ez esetben?
Részlet a válaszból: […]is igazak, azaz a "B" kft.-t - mint tulajdonost megillető - vagyont jelentő követelések üzletrészbevonása elleni átadásáról van szó, még akkor is, ha formailag "a térítés nélküli engedményezés" szabályait kell alkalmazni.A végelszámolónak természetesen feladata a cég törlésének kezdeményezése előtt a vagyonfelosztási javaslat szerinti eszközök kiadásához szükséges összes feltételt megteremteni. Így kötelezettsége volt az is (amit nem teljesített), hogy az engedményezési szerződést az engedményessel a cég megszűnésének a cégbírósághoz történő bejelentése előtt megkösse, és erről a kötelezettet a szerződés aláírását követően értesítse (Ptk. 6:197. §-a).Abban az esetben, ha a "B" kft. nem anyavállalata az "A" kft.-nek, akkor is az engedményezési szerződést az egyszerűsített végelszámolás befejezése előtt meg kellett volna kötni. Ez esetben az engedményezés csak ellenérték ellenében történhetett, amelynek nagy valószínűséggel eredményre gyakorolt hatása is lett volna; ha az ellenértéket a "B" kft. kiegyenlíti, akkor csak pénzeszköz kiadásáról kellene az "A" kft. végelszámolójának gondoskodnia.Összefoglalóan: a kérdésben leírtak számos hiányosságra utalnak. Az egyszerűsített végelszámolás nem azért egyszerű, mert jogszabályi előírásokat nem kell teljesíteni. A cégtörvény, az Szt. tulajdonosokkal, hitelezőkkel való elszámolás bizonylataival kapcsolatos követelményeitől nem lehet eltekinteni. Az adott esetben a végelszámolást lezáró taggyűlési jegyzőkönyvet kell kiegészíteni, újabb jegyzőkönyv felvételével, amelyben tisztázni kell, hogy ki a jogi személy tulajdonos, mit kap a vagyonfelosztási javaslatból a jogi személy tulajdonos. Ha az "A" kft. követeléseit, akkor ezen követeléseket kell kiadni a jogi személy tulajdonosnak, az átadás dokumentuma lehet - a tényállás külön kiemelésével - engedményezési szerződés is (de más hasonló tartalmú átadás/átvételi jegyzőkönyv is), és az újabb jegyzőkönyv megküldésével kell a kötelezettet értesíteni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7960
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Követelés kiegyenlítése zálogtárgy birtokbavételével

Kérdés: Az alábbi tényállásban kérünk szakmai iránymutatást. Az "A" társaság engedményezési szerződéssel megszerezte "B" társaságtól annak az "X" társasággal szembeni lejárt követelését 10.000 forintért. Az "X" társaság tartozása 100.000 forintnak megfelelő deviza + annak kamata. Az engedményezéssel "A" társaságra szállt át az "X" társaság tartozását biztosító zálogjog is, amely ingatlanban testesült meg. Az ügylet lezárása érdekében az "A" társaság az "X" társasággal különmegállapodást kötött. "A" társaság 25.000 Ft elszámolási kötelezettség megfizetésével az ingatlan tulajdonosává vált, azonnali birtokbavétellel. Milyen értékben határozható meg az "A" társaság tulajdonába került ingatlan aktiválási értéke? Milyen számviteli elszámolások szükségesek? Az engedményezett követelés ilyen módon történő lezárása milyen növelő/csökkentő hatással van az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszból: […]eredeti szerződés szerinti kamat együttes összegén, amely feltételezhetően több mint 100.000 Ft, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban indokolt kimutatni mint jövőbeni követelést!)A különmegállapodással valójában az ügylet sajátos módon zárul le. A különmegállapodás eredményeként az ingatlan "A" társaság tulajdonába került. Ez azt jelentette, hogy az "X" társaság egyrészt a tartozását kiegyenlítette, másrészt tartozása és a 25.000 forint megfizetése ellenében eladta, értékesítette a zálogjoggal terhelt ingatlant (T 4799 - K 384 a könyvelési tétel "A" társaságnál).Az "X" társaság tartozásának az értékét a fentebb említett módon kell meghatározni, azaz a különmegállapodás megkötésének időpontjában érvényes választott devizaárfolyamon forintra átszámított értéken és a különmegállapodás megkötése időpontjáig felmerült kamat együttes összegében (legyen ez 105.000 Ft). Természetesen a vásárolt követelés (10.000 forint) kiegyenlítését is könyvelni kell: T 4799 - K 3651, 105.000 Ft összegben. A 3651. számlán mutatkozó egyenleget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei közé kell átvezetni: T 3651 - K 9781, 95.000 Ft.Az "X" társaság tartozásának összege a példa szerint 105.000 forint. Az "A" társaság "X" társaságnak 25.000 forintot fizetett, így a követelést biztosító ingatlan különmegállapodás szerinti értéke: 130.000 forint. Az "X" társaságnak az "A" társaság tulajdonába került ingatlant 130.000 forint értékben kell számlázni, az áfa felszámításával vagy anélkül, az "X" társaságra vonatkozó áfatörvényi szabályok figyelembevételével.Az "A" társaság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7945
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 - K 96, illetve T 86 - K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszból: […]amely a vevőköveteléseket átadja a másik kft.-nek térítés nélkül:- az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján (könyv szerinti értéken) egyéb ráfordítás: T 862 - K 311;- ellenérték nincs, egyéb bevétel kimutatására nincs lehetőség;- így a könyv szerinti érték veszteség, amely a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja alapján nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás, kivétel, ha az átvevő az A/13. pontban körülírt nyilatkozatot ad.Az engedményesnél (a másik kft.), amely a vevőköveteléseket átveszi az egyik kft.-től térítés nélkül, amelyet azonban vevőkövetelésként nem mutathat ki (vásárolt és kapott követelések között kell szerepeltetnie):- az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján, piaci értéken az egyéb bevételekkel szemben kell állományba venni: T 3655 - K 9647, amelyet azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: T 9647 - K 4832, az időbeli elhatárolás megszüntetése a térítés nélkül átvett követelések kivezetésekor, a kivezetett követelés értékével arányosan történhet (a térítés nélkül átvett követeléseknél az elszámolt értékvesztés összege is jogcím lehet az időbeli elhatárolás visszaírására);- ráfordítás nincs, az egyéb bevétel időbeli elhatárolása miatt eredmény sincs;- az adózás előtti eredményt csak az időbeli elhatárolás megszüntetésekor érinti, de a visszaírt összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető.Ha a vevőkövetelések engedményezése ellenérték ellenében történik, akkor az engedményezőnél:- az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján (könyv szerinti értéken) egyéb ráfordítás a követelések kivezetése: T 862 - K 311;- az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján az engedményes által elismert ellenértéken a követelések értékesítésének elszámolása: T 384 - K 962;- ha az ellenértéket piaci értéken határozták meg, akkor az adózás előtti eredményt korrigálni nem kell.Az engedményesnél (a másik kft.):- az engedményezés során, ellenérték ellenében átvett követeléseket a vételáron állományba veszi, mint vásárolt követelést: T 3655 - K 384;- az eredményt nem érinti.TartozásátvállalásA tartozást átengedőnél (az egyik kft.), amelytől átvállalják, térítés nélkül:- az átvállalt szállítóval szembeni tartozás (kötelezettség) szerződés (megállapodás) szerinti összege, ha ahhoz beszerzett és a könyvekben kimutatott eszköz nem kapcsolódik, az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerint egyéb bevétel: T 43-47 - K 9644;- az átvállalt szállítóval szembeni tartozás szerződés (megállapodás) szerinti összege, ha ahhoz beszerzett és a könyvekben kimutatott eszköz kapcsolódik, egyéb bevétel: T 43-47 - K 9644, de az egyéb bevételként elszámolt összeget halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig: T 9644 - K 4832;- az időbeli elhatárolást az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni: T 4832 - K 9644;- az adózás előtti eredményt korrigálni nem kell (nem lehet).A tartozást átvállalónál, térítés nélküli átvállalás esetén:- az átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének elszámolása az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének m) pontja alapján egyéb ráfordítás: T 8644 - K 43-47, de halasztott ráfordításként időbelileg el kell határolni - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegében: T 3931 - K 8644;- az időbeli elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor (T 43-47 - K 384), a teljesítésnek megfelelően kell megszüntetni: T 8644 - K 3931;- a tartozásátvállalás véglegesen egyéb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7806
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Faktorálás és engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!
Részlet a válaszból: […]követelés véglegesen átmegy az engedményes tulajdonába. Ebből következően a faktorálás valójában finanszírozási célokat szolgál.A faktoringszerződés valójában nem más, mint egy kölcsönszerződés, amelynek a sajátossága az, hogy a hitelnyújtó (a faktor) esedékességkor elsőként nem az adóstól, azaz az engedményezőtől, hanem az adós kötelezettjétől lesz jogosult a követelés behajtását megkísérelni, és az adóssal szemben csak akkor léphet fel, ha a kötelezett nem teljesít (ez utóbbi esetben az adós visszafizeti a kölcsönt, annak megfizeti a kamatát, visszakapja a követelés feletti rendelkezési jogot). Az engedményezésre vonatkozó szerződés viszont olyan, mint az adásvételi szerződés, a követelés véglegesen az engedményes tulajdonába megy át.A faktorszerződéshez kapcsolódó számviteli előírások:Mivel a faktorálás nem adásvétel, a faktorált követelés nem megy át a faktor tulajdonába, így azt az adósnál a könyvekből nem szabad kivezetni, de az analitikus nyilvántartásban a faktorálás tényét fel kell jegyezni, és természetesen a faktor nem veheti azt nyilvántartásba. Ahhoz azonban, hogy a faktor jogosult legyen a követelést behajtani, az adósnak a faktor rendelkezésére kell bocsátani a faktorált követelésre vonatkozó adatokat, a követeléshez kapcsolódó garanciákat, tájékoztatni kell a kötelezettet arról, hogy a faktornak köteles teljesíteni.Könyvelés az adósnál:A Ptk. szerint a faktor meghatározott pénzösszeget fizet, amelyet az adósnál a faktorral szembeni kötelezettségként kell kimutatni, mint pénzkölcsönt: T 384 - K 4512.Amikor a faktor felé a kötelezett teljesít, a befolyt pénzösszeg a faktornál van, amelyről a faktor az adóst értesíti. A pénzkölcsön törlesztése - a faktor elszámolása alapján - beszámítással megtörténhet: T 4512 - K 311; elszámolásra kerülhet a kamat is vagy beszámítással: T 8731 - K 311, vagy külön tételben történő megfizetéssel: T 8731 - K 384.Ha a kötelezett nem teljesített, és a faktor a követelést visszaengedményezi, akkor az adós a kapott kölcsönt visszafizeti: T 4512 - K 384, és a kamatot megfizeti: T 8731 - K 384. Ezzel egyidejűleg a követelés analitikus nyilvántartásában törölni kell a faktorálásra való utalást.Könyvelés a faktornál:- a faktorált követelés nyilvántartásba vétele a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban;- a pénzkölcsön nyújtását, a fizetendő kamatot, illetve a visszafizetett pénzkölcsönt és a megfizetett kamatot a reá vonatkozó általános előírások szerint könyveli;- a kötelezettől befolyt pénzösszeget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6908
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Engedményezés vagy faktorálás

Kérdés: Van-e különbség a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között? Ha van, az miben nyilvánul meg? A követelését behajtani nem tudó vállalkozó melyiket válassza, ha egyáltalán van rá lehetősége?
Részlet a válaszból: […]végleges jelleggel eladták, térítés nélkül átadták, valójában adásvétel;- a követelés faktorálása a faktoringszerződéssel a követelés behajtására történő felhatalmazás, a behajtásra kerülő követelés pénzügyi rendezésének megelőlegezése pénzkölcsön nyújtásával, kamat és faktoringdíj felszámításával, valójában kölcsönszerződés.A Ptk. szerinti követelés engedményezése esetén a követelés véglegesen átmegy az engedményes tulajdonába, az ellenérték meghatározása során nyilvánvalóan tekintettel vannak az esedékességig (késedelem esetén a követelés kiegyenlítéséig) hátralévő idő kockázatára, az eredeti vevő fizetőképességére, és nem utolsósorban az engedményes esetleges többletköltségeire. A kockázatokból adódó veszteség - ez esetben - az engedményezőnél a szerződés létrejöttekor kimutatásra kerül (a számviteli elszámolás során a 962. és 862. számlák egyenlegeként megjelenő összegben).A faktoringszerződés esetében a követelés nem megy át a faktor tulajdonába, az az eredeti adós általi pénzügyi rendezéskor (ha teljes összegében kiegyenlítették) kivezetésre kerül, ha pedig várhatóan nem kerül kiegyenlítésre, azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6727
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszból: […]engedményezésről, megjelölve az engedményezett követelést, az engedményest. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti, és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értékesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét (székhelyét), lakóhelyét vagy számlaszámát meghatározza, ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet.Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül átadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.Ha az engedményező azonos követelését továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.A kötelezett költségeit az engedményező és az engedményes köteles megtéríteni.Az új Ptk. előírásai egyértelműen alátámasztják a számviteli szabályokat. Az új Ptk. ugyan - a korábbihoz hasonlóan - nem szól arról, hogy az engedményezés ellenérték fejében vagy ingyenesen történhet. A diszpozitív szabályok azonban egyiket sem zárják ki.Az engedményezés számvitele, amelyet az engedményező és az engedményes szerződése alapoz meg.Ellenérték fejében történő engedményezésnél (követelés értékesítésekor):- az engedményezőnél (az eladónál):= a követelés eladási ára: T 384 (365) - K 962;= a követelés könyv szerinti értéke: T 862 - K 31-36;- az engedményesnél (a követelés vevőjénél): T 365 - K 384 (479).A követelés térítés nélküli átadásakor:- az engedményezőnél (az átadónál): T 8891 - K 31-36;- az engedményesnél (az átvevőnél): T 3655 - K 9891 és T 9891 - K 4833(a követelés kiegyenlítéséig halasztott bevételként időbelileg el kell határolni).A kötelezettnél könyvelni nem kell, csak a hitelező, szállító neve változik az engedményező nevéről az engedményes nevére.A jövőbeni követelés engedményezését csak akkor lehet könyvelni, ha a követelést a számviteli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6726
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Engedményezés vagy követelés-kötelezettség

Kérdés: Cégünk rendszeresen háromoldalú fizetési megállapodást köt: "A" jelű partner külön szerződés alapján szállít "B" jelű partnernek 1000 forintért, "B" jelű partner külön szerződés alapján szállít "C" jelű partnernek 500 forintért. A "B" jelű partner "C"-vel szemben fennálló követelését engedményezi "A" partnerre. "B" jelű partner 500 forintot beszámíthat "A" partnerrel szembeni kötelezettségébe. A szerződésben szereplőknek a leírt üzleti eseményeket engedményezésként kell könyvelni, vagy a követelések-kötelezettségek között kell elszámolni egyéb eredményt nem érintő tételként?
Részlet a válaszból: […]engedményezett követelést egyéb bevételként számolja el (T 368 - K 962), a "C" partnerrel szembeni követelését pedig az egyéb ráfordításokkal szemben kivezeti (T 862 - K 311), függetlenül attól, hogy megegyezik-e vagy sem az engedményezett követelés elismert értéke a könyv szerinti értékével. Természetesen "A" partner az engedményezett követelést köteles a kötelezettségekkel szemben állományba venni (T 3651 - K 4799).Az új Ptk. 6:49. §-a alapján a kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.A kérdés szerinti esetben "B" partner (a 454. számlán kimutatott) 1000 Ft-tal tartozik "A" partnernek, és 500 Ft követelése van (a 368. számlán). A Ptk. hivatkozott előírása alapján az "A" partnerhez intézett jognyilatkozattal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6381
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Engedményezés és a beszámítás elfogadása

Kérdés: A számvitelre szakosodott bt. számviteli szolgáltatást nyújtott a kft. számára. Amikor kiderült, hogy a bt. nem az elvárható színvonalon teljesítette számviteli és adózási tevékenységét, a vállalkozási szerződést felbontották. Korábban a kft. a bt. alkalmazott tagjának és egy másik alkalmazottjának munkáltatói kölcsönt nyújtott. Amikor esedékessé vált a munkáltatói kölcsön visszafizetése, a bt. nagy összegű számlákat nyújtott be előző időszakokban teljesített állítólagos szolgálatairól. A benyújtott számlák jogosságát a kft. nem ismerte el, a számlákat visszaküldte. A bt. azonban már ezt megelőzően az összes követelését engedményezte a munkáltatói kölcsönt felvett magánszemélyekre. Ők közölték, hogy ezt az összeget a munkáltatói kölcsön miatti tartozásuk teljesítésébe beszámították. Az előbbiek szerinti engedményezés és beszámítás jogszerűnek tekinthető?
Részlet a válaszból: […]teljesített, a kft. pedig nem fogadta el, nem ismerte el a bt. szolgáltatását. A jogszabályellenesen kimutatott követelés pedig nem ruházható át, nem engedményezhető.Van azonban egy másik probléma is. A Ptk. 330. §-a alapján az engedményezés ellenérték fejében, illetve ingyenesen történhet. Ha ellenérték fejében történik, akkor az adásvétel szabályait kell alkalmazni. Ez esetben a követelés ellenértékét az evás bt.-nél bevételként kell kimutatni, és ezen bevétel egyszerűsített vállalkozói adóját meg kell fizetni. A magánszemélyeknek viszont az ellenértéket a bt. részére kell megfizetni. (Ha ez azonos összegű a munkáltatói kölcsönnel, akkor értelmetlen a kft. helyett a bt.-nek fizetni!)Az előbbiekből is következően - feltételezhetően - a bt. a kft.-vel szembeni követelését ingyenesen engedményezte. Ez esetben az ajándékozás szabályait kell alkalmazni, ami rendkívüli módon hátrányos a magánszemélyekre. Az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján ugyanis bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Ilyennek tekinthető a követelés is, amely alkalmas a kötelezettség csökkentésére. Ingyenes engedményezés esetén az engedményezett követelés értéke bevétel, és ez a bevétel teljes összegében a magánszemély jövedelme is, amely jövedelem 16 százalékát személyi jövedelemadóként, 27 százalékát egészségügyi hozzájárulásként kell a megszerzés negyed­évét követő hónap 12. napjáig bevallani és befizetni. Valószínű ezen kötelezettségüknek a magánszemélyek nem tettek eleget, és így adócsalást követtek el.Mit tehet a kft? Az általa nyújtott munkáltatói kölcsön visszafizetését[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6020
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést