Üres telek kövezésének adózása

Kérdés: Adott egy áfakörös egyéni vállalkozó, aki fuvarozással foglalkozik. Vásárolt egy üres telket egy magánszemélytől, ahol a kamionokat tárolja. Ezt fel is vettük a tárgyieszköz-nyilvántartásba. Értékcsökkenést nem lehet utána elszámolni. A telek felületére vásárolt nagy méretű andezitkövet (aszfaltozás helyett), amit be is hengerel, hogy ne süllyedjenek meg a kamionok a földben. Miként kell ezt a "kövezést" könyvelni az egyéni vállalkozónál? Rá kell aktiválni a telekre, és akkor nincs értékcsökkenés? Vagy ez különálló tárgyi eszköz? Vagy adott évi költség?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy meghatározható legyen, hogy a telekre rá kell-e aktiválni lényegében egy útépítési beruházást, azt kell meghatározni, hogy a nagy méretű andezitkövezéssel kialakított felületet tartósan, legalább egy éven túl tudja-e használni az egyéni vállalkozó. Ha az egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Építési beruházás teljesítése

Kérdés: A Kbt. 135. §-ának február 1-jei módosítása sem teremt egyértelmű, tiszta helyzetet építési beruházás esetében a teljesítés és a számlázás tekintetében, mivel az egyes jogszabályok eltérő szabályozást tartalmaznak. A Ptk. 6:247. §-a szabályozza az átadás-átvétel folyamatát, amelynél adott esetben 30 napos eljárás is lehetséges azzal, hogy a (2) bekezdés szerint határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. A határidőn belüli teljesítésről a teljesítésigazolás azonban csak az átadás-átvételi eljárás lezárását követően adható ki, mely adott esetben 30 nappal későbbi is lehet. A számlázás ez alapján történhet meg, melynek során a számlán a teljesítés dátuma akár 30 nappal korábbi lesz. Ez az Áfa-tv. 8 napos számlázási kötelezettségével ellentétes, így egy olyan jogszabályi ellentmondás áll fenn, amely áthidalására nem látjuk a megoldást. Kérem tájékoztatásukat, hogy építési beruházás esetén hogyan, milyen ütemezésben, határidőkkel zárulhat a teljesítés, hogy az valamennyi jogszabályi előírásnak megfeleljen. A gyakorlatban hogyan tudjuk az eltérő határidők között az összhangot megteremteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, nem vagyunk jogalkotók (az a parlament feladata), így a tényleges ellentmondásokat nem tudjuk feloldani, a vélt ellentmondásokra igyekszünk feloldást találni.Az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése szerint a teljesítés időszakában (üzleti évében)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Projektcég beruházása

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. A tulajdonos elvárása, hogy induló nagyberuházásunkat projektcég keretében valósítsuk meg. A pályázati elszámolás is megköveteli a korrekt elkülönítést. A projektcég 100%-ban cégünk tulajdonában van. A pályázat előkészítését, a beruházás gazdaságossági számításait, az előzetes terveket még a projektcég létrehozása előtt meg kellett csinálni, az az anyacég könyveiben szerepel befejezetlen beruházásként. Át lehet ezt számlázni a projektcégre? Az átszámlázást viszont nem fogadnák el beruházási kiadásként a pályázati elszámolás során! A beruházás az anyacég telkén valósulna meg. Az építési beruházást a projektcég aktiválja. A beruházás érdekében a telken - a kivitelezés megkezdése előtt - bontást kell végezni, ezzel a projektcég beruházási költségeit kellene növelni, pályázati forrásból lehetne elvégezni. Az átszámlázás a pályázati elszámolás szempontjából érdekes. A projektcégekkel kapcsolatos tudnivalókról tudnak-e ajánlani valamilyen irodalmat?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre - sajnos - a válaszunk az, hogy nem tudunk.A kérdésben leírtak alapján úgy tűnik, a kérdező a pályázati elszámolás során problémásnak látja az olyan beruházási költségek elfogadását, amelyek valamilyen okból nem szerepelnek a pályázatban, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Beruházás tervezési költségeinek kivezetése

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat - a fentiekre tekintettel - elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] A valódiság számviteli alapelv szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívül­állók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az Szt.-ben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Beruházás lebonyolítása

Kérdés: Egy orosz társaság Magyarországon alapított kft.-t. A magyar kft. az orosz cég beruházásainak lebonyolítója lesz. Az orosz cég által felvett kölcsönt a német bank a magyar kft.-nek utalja. A magyar kft. az orosz beruházással kapcsolatos megrendeléseket intézi, és utalja a felvett kölcsönből a számlák ellenértékét. Ezen "lebonyolítói" tevékenységéért az orosz anyavállalat jutalékot fizet. Helyes-e, ha a magyar cég a felvett kölcsönt és az ebből kifizetett összegeket egy elszámolási számlán könyveli? Az orosz cég részére számlázott jutalék áfaköteles?
Részlet a válaszából: […]  Ahhoz, hogy a kérdésekre egyértelmű választ lehessen adni,ismerni kellene a következőket: melyik országban valósul meg a beruházás, aberuházás során milyen eszközt hoznak létre, a beruházással kapcsolatosszerződéseket ki köti, a szerződéshez kapcsolódóan kinek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Kiköltözés, visszaköltözés költségei

Kérdés: Építési beruházásként megvalósított épület aktiválási értékébe beletartozik-e az épületbe való beköltözés költsége? A meglévő csarnok bontása után új nagyobb, korszerűbb csarnok épül. A csarnokban lévő irodákból kiköltöznek, majd az új csarnokba költöznek vissza. Ez utóbbi értéke is beszámítható az aktiválás értékébe? A bontáshoz kapcsolódóan a meglévő épület selejtezését, illetve az ahhoz kapcsolódó megtérülés értékét számításba kell-e venni az új épület aktiválandó értékében?
Részlet a válaszából: […]  Valamennyi kérdésre a rövid válasz az, hogy nem aktiválható!Az irodákból való kiköltözés, illetve visszaköltözés nemminősíthető az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekébenfelmerült tételnek, a költözés, a visszaköltözés költségei nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Könyvelés - szerződés szerint vagy számlakibocsátáskor

Kérdés: Építési vállalkozó 2009. évben építési engedélyhez kötött, fordítottan adózó beruházásra kapott megbízást, amelyet 2009 decemberében átadott. A szerződés szerint részszámlák, illetve végszámla kibocsátására volt jogosult a vállalkozó. A végszámlát - a decemberi tényleges átadás ellenére - 2010. 01. 04-i teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből - garanciális visszatartás címén - a vállalási ár 10%-a levonásra került, pénzügyi rendezése 5 év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések - egy alvállalkozó kivételével - 2009-ben elszámolásra kerültek. Hogyan járunk el helyesen? Ha a végszámla teljes összegét 2009. évi bevételként számoljuk el? A 2010-ben benyújtott alvállalkozói teljesítmény számláját is? Vagy a számlára feltüntetett teljesítési időpontot vegyük figyelembe? Nem sértjük meg az óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartásra kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként mutatjuk ki? Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az értékesítésárbevételét a szerződés szerinti teljesítés időpontjával (időszakában) kellelszámolni a vevő (az adott esetben a megrendelő) által elfogadott, elismert -áfa nélküli - összegben, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye I.

Kérdés: Egy kft. panzió építését kezdte el, amire az építési engedély szerint 3 ütemben van meghatározva a használatbavételi engedélyezés (időkorlát nélkül, műszaki megfeleltség alapján!): 1 ütem: alapingatlan szobákkal, 2. ütem: medence, sportlétesítmények, 3. ütem: egyéb. A beruházások értékét a Tao-tv. szabályai szerint adóalap-csökkentő tételként figyelembe vette a cég. Az első ütemre a használatbavételi engedélyt 2009-ben megkapta, így azok aktiválásra is kerülnek. Kérdés, hogy a 4 éves szabály alapján - bár egy projektről van szó (üzleti szempontból legalábbis), de 3 különböző beruházási időpont, beruházási érték és legfőképp 3 különböző aktiválási határidő van - a Tao-tv. szerinti kedvezmény igénybe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjában foglaltakalkalmazásakor a használatbavétel szempontjából azt kell figyelembe venni, hogyaz a tárgyi eszköz, amelynek az üzembe helyezése érdekében elszámoltráfordítással csökkentette az adózó az adózás előtti eredményét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Anyagmozgatás az építkezésen (áfa)

Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a kérdésre - további feltételekismertetése nélkül - sem igennel, sem nemmel nem lehet válaszolni.Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt,2008. május 1-jétől hatályos előírása alapján az áfát a szolgáltatásigénybevevője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Kulturális járulék

Kérdés: A 2003. évben megkezdett építési beruházás után, amelynek aktiválása 2004. 12. 31-én megtörtént, kell-e kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A NemzetiKulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdéseszerint a mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások áfát nem tartalmazóárbevétele után kulturális járulékot kell fizetni. A kulturális járulék terhelia melléklet szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.
1
2