Építési telek ingyenes használatba adásának áfája

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értéke egyéb ráfordítás (T 8648 - K 271, ezt megelőzően T 271 - K 582), jelen esetben ez nulla érték, mivel az építési telek után terv szerinti értékcsökkenést elszámolni nem lehet;= a térítés nélküli használatbaadás piaci értéke alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:    

Építési telek besorolása, majd átsorolása

Kérdés: A 8109. kérdésben szereplő átsorolással kapcsolatosan kérdezem: ha az átsorolás előtti években az építési telekre értékhelyesbítést számolt el a társaság (hiszen az évekkel ezelőtt vásárolt telek piaci értéke az utóbbi években jelentősen magasabb, mint a könyv szerinti), akkor az elszámolt értékhelyesbítést meg kell-e szüntetni az átsoroláskor? (A telek értéke az átsorolás következtében nem lesz alacsonyabb, így továbbra is indokolt lenne "megtartani" a magasabb piaci értéket.) Ha nem, akkor a piaci érték és a készletként kimutatott beszerzési ár különbözetét, azaz magát az értékhelyesbítést változatlanul az ingatlanok között kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 418. számában a 8109. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk az építési telek besorolásával, majd átsorolásával. A hivatkozott kérdésben konkrét gazdasági eseményhez (a megvalósuló beruházás értékesítéséhez) kapcsolódik az átsorolás, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.
Kapcsolódó címke:

Építési telek besorolása, majd átsorolása

Kérdés: Társaságunk építési telket vásárolt, amelyet telekként nyilvántartásba vett. A telken épületberuházást indított a telekvásárlást követő évben, 2017-ben. A beruházás részbeni megvalósulása során a vezetés úgy döntött, hogy a megépítésre kerülő épületet értékesíteni fogja. Az épületet kivitelező számláit a beruházási számlán könyvelte a társaság. A 2018-ban jelentkező vevővel az adásvételi szerződést a társaság megkötötte, de az épület átadása csak a beruházás befejezése után, 2020-ban lesz. Át kell-e sorolni, illetve át kellett volna sorolni a telket? És a beruházást? Ha igen, akkor az átsorolásnak mikor kell megtörténnie? Változik-e az építési-szerelési számlák elszámolásának módja?
Részlet a válaszából: […] ...az önellenőrzés alkalmazását is), akkor az értékesítés megtörténtekor (a birtokbaadáskor) az áfa felszámításával számlázott építési telek, továbbá építési-szerelési munkával létrehozott épület áfa nélküli ellenértékét árbevételként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.
Kapcsolódó címke:

Építési telek áfája

Kérdés: Építési telek értékesítése egyenesen vagy fordítottan adózik? Számomra teljesen egyértelmű volt eddig, hogy egyenesen adózik. Egyik ismerősöm azonban - neves adótanácsadó cégre hivatkozva - azt állította, hogy nekik állásfoglalásuk is van arról, hogy az építési telek értékesítése fordítottan adózik. Mi az önök álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. főszabályából az következik, hogy az építési telek értékesítése egyenesen adózik, ezért az eladónak a számlán fizetendő áfát kell feltüntetnie, amit be kell vallania. A főszabály mellett azonban van egy másik lehetőség is.Az Áfa-tv. 142. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Építési telek értékesítése

Kérdés: A kft. 2010-ben szétválással jött létre. A jegyzett tőkéje kizárólag 4 db telek, amelyeken társasházakat szeretett volna építeni. A vezetők most úgy döntöttek, hogy nem vágnak bele az építkezésbe, értékesítik a telkeket. Az értékesítés "sima" értékesítésnek minősül, és áfafizetési kötelezettséggel jár? Az értékesítést egyéb bevételként kell kimutatni, és társasági adót kell fizetni utána? Lehet más megoldás, hogy ne kelljen sok adót fizetni az apport értékesítése után?
Részlet a válaszából: […] ...nem végzett olyan vállalkozási tevékenységet, amelyhez a telkeket rendeltetésszerűen használatba vették.A telkek értékesítését - mivel építési teleknek minősülnek - az áfa felszámításával számlázni kell. Az értékesítés áfa nélküli ellenértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címke:

Építési telek mint befektetés

Kérdés: A bt. nem a bankban köti le a pénzét, hanem vett egy telket a Balatonnál. Építeni nem fog, hanem pár év múlva haszonnal továbbértékesíti. Hova kell könyvelni? Készlet vagy befektetés a 3. számlaosztályban? Hogyan számolandó el a telek körbekerítése, a fűnyírás, a víz- és áramdíj? Az áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...fogja. Ez esetben az építési telket a vásároltkészletek között kell kimutatni (a számviteli előírások szerint nembefektetés). Az építési telek beszerzésének előzetesen felszámított áfájalevonható, mivel a bt. a telket annak érdekében vette, hogy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Építési telek értékesítése a ráépített épülettel

Kérdés: Ügyfelem (magánszemély) nagy értékű, üres építési telket vásárolt 1998-ban. Épített rá egy lakóingatlant, használatbavételi engedélyt 2003-ban kért és kapott rá. Tárgyévben, 2007-ben értékesítette az ingatlant (telek és lakóépület). Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál mit kell a megszerzés időpontjának tekinteni: az építési telek vásárlásának időpontját (1998), vagy a lakóépület használatbavételének időpontját (2003)? Az ingatlan értékesítése során az adásvételi szerződésben külön feltüntette a telek és a lakóház értékét. Az eladási árból a telek értéke 45 százalékot képvisel. Van-e mód arra, hogy az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál külön kezelje a telek értékesítéséből származó jövedelmet (ebben az esetben lehet élni az 5 éven túli, évi 10 százalékos kedvezménnyel), és külön kezelje a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelmet (itt már nincs ilyen kedvezmény)?
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályozás szerint szerzési időpontként a telekszerzési időpontját (1998) kell figyelembe venni, függetlenül a ráépítésidejétől, ennek figyelembevételével határozható meg az adókötelezettség. Ha azingatlan értékesítéséből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke: