Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott épületbontás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Épület bontásának, újak létrehozásának elszámolása

Kérdés: Van egy budapesti ingatlanunk, amin fejlesztést hajtunk végre. A belvárosi telken lévő épületegyüttes tulajdonképpen két épület: az egyiket teljesen lebontjuk, a helyén és a telek további beépítetlen részén felépítünk két vadonatúj épületet, amiben lakások lesznek, amiket eladunk. A másik régi épületet pedig teljesen felújítjuk. Az egyik generálkivitelező végzi a bontást és a mélyépítést, a másik pedig felépíti a két házat, és felújítja a megmaradó épületet. Az engedélyek rendben vannak, az áfakérdést már tisztáztuk az adószakértőkkel. Számviteli jellegű kérdéseinkre szeretnénk válaszokat kapni:
1. Jó megoldás-e, ha az első fővállalkozó munkáját kettébontjuk? Ami bontás, az azért van, hogy a két épület megépülhessen. Így a bontás ellenértéke beruházás, de nem a telekre, hanem az új épületre, ám csak az egyikre, mert az oda épül, a másik új, az teljesen érintetlen területre. Vagy mehet egybe? Kell ezt bontani vagy sem?
2. Mélyépítés a két teremgarázshoz és a tárolókhoz szükséges. A két teremgarázsnak és valamennyi tárolónak külön helyrajzi száma lesz, külön adtuk el azokat. A mélyépítés tulajdonképpen ezeknek kell. Ha a teljes mélyépítést (vagy valamilyen bontás alapján azt, ami rájuk esik) a két teremgarázsra és a tárolókra számoljuk el, akkor ezek végül igen veszteségesek lesznek, de ez nem egy számviteli szempont.
3. A lebontott épületnek volt egy könyv szerinti értéke. Ezzel mi a teendőnk? Rendkívüli vagy terven felüli értékcsökkenés? Vagy selejtezés és leírás? Szembe lehet-e ezt állítani észszerűen valamivel, valamilyen teljesítménnyel, mivel a bontás valamilyen teljesítmény elérése érdekében szükséges? A két új épület ugyanúgy épül, de az egyiknél először bontani kell, plusz ez a könyv szerinti érték is itt van. Tehát, ha mindent külön veszünk, akkor az egyik új ház aránytalanul drágább lesz, pedig az egész egy projekt. Külön számoljunk, vagy terítsük mindkettőre?
4. Mi legyen a telek értékével? Azt megtanultuk, hogy ingatlan nincs telek nélkül, és azt külön kell nyilvántartani. Jelenleg a két új épület a telek kb. felét foglalja el, és ezekben az épületekben a mi tulajdonunk kb. 15 százalék lesz, minden mást eladunk. Kérdés, hogy ha eladjuk bármelyik lakást, amit mi építtetünk, akkor telket is eladunk vele? Ha igen, akkor mennyit? Milyen arányban számoljunk? Akkor ki kell vezetni a telek könyv szerinti értékéből annyit, és minden eladott lakás esetében ugyanígy. Végül is, ha eladunk minden lakást, kivezetjük, akkor nem igaz az, hogy a telek 100 százalékban a mi tulajdonunk marad. Vagy igaz?
Végül szeretnék általában véve egy szakértői iránymutatást kapni arra, hogy a lakások, a felújított másik épületben lévő irodák, teremgarázsok, tárolók, közös helyiségek stb. esetében a két fővállalkozó számláit, magát a beruházási teljesítményt hogyan próbáljuk szétszedni? Mennyire kell a mérhetetlenül aprólékos műszaki leírásokat figyelembe venni, mennyire lehetünk "nagyoltak"? A maradó ingatlant aktiválni kell, az eladandót kivezetni, de mindenképpen önköltséget kell számolnunk lakásra, irodára, garázsra, tárolóra, közös helyiségekre, mindezt a fentiekben leírtak (bontás, mélyépítés, két új épület) figyelembevételével. Jó lenne ebben egy gyakorlattal rendelkező szakember tanácsa, iránymutatása.
Részlet a válaszból: […]társaság nem vette használatba (nem lakottan vásárolta meg!). Természetesen dokumentálni kell, hogy azon telekrész (üres telek) piaci értéke (nem a vételára) mennyi, feltételezhetően több, mint a telekrészre jutó vételár. A lebontott épülethez tartozó telekrész piaci értéke és ezen telekrész piaci értéke közötti különbözetnek megfelelő összegben a bontási költség és a lebontott épület bekerülési értékének együttes összege a telekrész bekerülési értékét növeli. A telekrész bekerülési értékét meghaladó bontási költség és a lebontott épület bekerülési értékének együttes összegeivel csak az újként megépült épületek bekerülési (beszerzési) értéke növelhető, a felújított épület bekerülési értéke nem növelhető!Amennyiben a lebontásra kerülő épületet a társaság lakottan vásárolta meg, akkor az előbbiekben leírtak nem alkalmazhatók, csak az Szt. 47. §-ának (6) bekezdése. Ezen előírás szerint: egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Így a régi épület bontásának a költségeivel a helyén felépülő új épületek bekerülési (beszerzési) értékét kell növelni (a felújított épület értéke nem növelhető!). A lebontott épület bekerülési (könyv szerinti) értékét pedig terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kell a könyvekből kivezetni.2. Téves az, hogy a mélyépítés költségei csak a két teremgarázs és a tárolók megépítése miatt merültek fel. Feltételezhetően azok fölött vannak az új épületek (részben vagy egészen), ezért műszakilag megalapozottan meg kell határozni azoknak a mélyépítési munkáknak a költségeit, amelyek elvégzése az épületek megépítéséhez kellett, és az így megállapított értékkel az új épületek bekerülési értékét kell növelni. Így a teljes mélyépítés összes költségét nem lehet csak a két teremgarázs és a tárolók bekerülési értékében számításba venni.3. A lebontott épület könyv szerinti értékének elszámolásáról már írtunk. Ha az épületet a lebontása előtt nem vették használatba (nem lakottan vették), akkor az 1. pontban leírtak szerint része lesz a telekrész értékének, illetve az új épületek bekerülési értékének.Ha a bontásra kerülő épületet a lebontás előtt használatba vették (lakottan vásárolták meg), akkor csak a bontás költségeit lehet a két új épület bekerülési értékében számításba venni, a lebontott épület könyv szerinti értékét pedig a bontáskor terven felüli értékcsökkenésként kell az egyéb ráfordítások között elszámolni, az eredmény terhére.4. A telket a telek bekerülési értékén kell nyilvántartani a főszabály szerint. Az 1. pont alapján a lebontott épülethez tartozó telekrész értéke azonban nőhet a lebontott épület bontási költségeinek és bekerülési értékének egy részével (a telekrész bekerülési értéke és lebontás utáni piaci értéke közötti különbözettel). Így az egy telek bekerülési értékéből két telekrész értéke lesz, alapterület-arányos megosztás után, de a lebontott épülethez tartozó telekrész értéke több lehet a bontási költség és a lebontott épület bekerülési értéke együttes összegének külön számított részével.Alapvető számviteli követelmény a megbízható és valós összkép biztosítása, mind az adóalap, mind a vállalati eredmény szempontjából. Ezért lényeges, hogy az értékesítésre kerülő eszközök bekerülési értéke lehetőleg pontosan kerüljön megállapításra. Nem lehet csak "nagyoltan" számolni, a számítást műszakilag meg kell alapozni, bizonyítani annak helyességét. A kérdésben leírtak figyelembevétele mellett külön-külön kell megállapítani:- a lebontott épület helyén felépülő két épület bekerülési értékét (itt közvetlen önköltségét, amelyet saját termelésű készletként kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8267

2. találat: Lebontott épület bekerülési és bontási költségei

Kérdés: Ügyfelem 2000 II. félévében vásárolt egy telket azzal, hogy ott a tevékenysége folytatásához szükséges üzemcsarnokot építtet. A telken lebontásra ítélt, műszakilag értéktelen épület állt. Az egy összegben megállapított vételárat becsléssel osztották meg telekértékre és épületértékre. Az épületet 2001-ben lebontották, az új építkezés megkezdődött. Hogyan számoljuk el a vásárolt telken lévő épületingatlan bekerülési értékét, illetve bontását?
Részlet a válaszból: […]lévő épületet, mivel eltérő mértékű áfafizetési kötelezettség terheli a telket, illetve azépületet.)Az Szt. 47. §-ának (5) bekezdése szerint: építési telek (földterület) és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem használható) - tehát az épület a beruházási számlán van -, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének összegéig,az azt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás (az adott esetben üzemcsarnok) beszerzési (bekerülési) értékeként kell figyelembe venni.A kérdésre tehát az Szt. hivatkozott előírása egyértelműen választ ad.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. október 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 894
Kapcsolódó tárgyszavak: