Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott épületbővítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Épületbővítés elszámolása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő - lakásától elkülönülten épített - épületét iroda céljára az egyéni vállalkozási tevékenység végzéséhez biztosítja. Tevékenységi körét bővítve, ezt az épületet bővíteni szeretné. Kérdésem, hogy a bővítéssel kapcsolatos költségek elszámolhatók-e a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségként? Érvényesíthető-e az egyösszegű költségelszámolás, vagy csak értékcsökkenést lehet figyelembe venni? Kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet-e, hiszen ez az épület kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz lesz?
Részlet a válaszból: […]leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámítani. (Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt, a nem anyagi javakat rendeltetésszerűen használatba veszi. Ezt a napot a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartásában, illetőleg a beruházási költségnyilvántartásban fel kell tüntetni.) A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy pedig választható, hogy az értékcsökkenési leírás alapját növeli. Az előzőekben ismertetett szabály alapján az iroda bővítésével kapcsolatban felmerült kiadás a felmerülés évében elszámolható, vagy pedig választható, hogy az értékcsökkenési leírás alapját növeli. A kisvállalkozói kedvezmény csak korábban még használatba nem vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú ingatlan, valamint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4877
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Épületbővítés

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
Részlet a válaszból: […]maradéktalanul csak akkor tudnak megfelelni, ha már a tervezés időszakában elkülönítik az üzembővítéssel, illetve a szolgálati lakás kialakításával kapcsolatos feladatokat, azok költségszükségletét, és ennek megfelelően szerződnek a kivitelezést végző építőipari céggel. A kivitelezői szerződésben tehát el kellett különíteni az üzembővítés díjait a szolgálati lakás kialakításának díjától, és az elvégzendő munkáknak megfelelően kellett előre meghatározni az üzembővítés, illetve a szolgálati lakás kialakításának anyagszükségletét is. A kérdés alapján úgy tűnik, mindezt előre nem tették meg, akkor azt utólag pótolni kell, bár a felhasznált anyagok hozzárendelése utólag az egyes munkafázisokhoz mindig vitatható. A saját vállalkozásban végzett beruházáshoz beszerzett anyagokat először készletre (T 21-22 - K 454) kell venni (ez esetben a készletre vételtől nem lehet eltekinteni!), majd a vásárolt anyagok kivitelező általi tényleges beépítésekor kell anyagköltségként elszámolni (T 511 - K 21-22), a beépítés tételes dokumentuma alapján. (Ebben a dokumentumban kell elkülöníteni - hitelt érdemlő módon - az üzembővítéshez, illetve a szolgálati lakás kialakításához felhasznált anyagokat és azok bekerülési értékét.) Természetesen, a beépített anyagok értékét el kell számolni a beruházás ráfordításai között is (T 161 - K 581). Ilyen nyilvántartás, elszámolás mellett egyértelmű, hogy készleten csak azok a vásárolt anyagok maradnak az év végén, amelyeket még nem építettek be. Amennyiben nem a leírtak szerint jártak el, mert a vásárolt anyagokat már a beszerzéskor költségként elszámolták (T 511 - K 454), akkor is dokumentálni kell a tényleges beépítést, és annak alapján a beruházáskénti elszámolást (T 161 - K 581), év végén pedig tényleges leltározással kell megállapítani a még be nem épített anyagok értékét, és azt a leltár alapján kell készletre venni (T 21-22 - K 511). A kivitelező számláiban felszámított díjat is meg kellett volna bontani a beruházási számlán történő elszámolás előtt (T 161 - K 455) az üzembővítésre, illetve a szolgálati lakás bővítésére jutó részre, és annak megfelelően rögzíteni, biztosítva, hogy mind az üzembővítés, mind a szolgálati lakás kialakításának költségei egyértelműen megállapíthatók legyenek. A fentiekben leírtak - a kérdésben foglaltak alapján - nem történtek meg, a vegyes rendeltetésű épület üzemeltetésének, fenntartásának költségei megosztásánál külön figyelmet igényel, mi minősíthető a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, és mi az, amit természetbeni juttatásként kell elszámolni. Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 4. pontja leszűkíti a saját vállalkozásban végzett beruházás számviteli értelmezését. Nem tekinti saját vállalkozásban végzett beruházásnak a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1651
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Épületbővítés adóalap-kedvezménye

Kérdés: A társaság a telephelyén a meglévő épület bővítésével új üzemcsarnokot kíván létrehozni. Az építési engedélyt bővítés címén kapták meg, de lényegében teljesen új üzemi épület létesül, amely szervesen kapcsolódik a meglévőhöz. Igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezmény az egyéb feltételek teljesülése esetén?
Részlet a válaszból: […]ingatlan adóévi bekerülési értékével lehetett csökkenteni. Bővítés esetén a beruházás a meglévő, már használatba vett ingatlan értékét növeli, így a kedvezmény nem érvényesíthető. 2003-tól azonban a kedvezmény kiterjed az ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant) bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltozás, átalakítás értékére is. Így a bővítésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1343
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,