Ingyenes pénzeszközátadás társaságok között

Kérdés:

1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] 1. A Katv. 20. § (3) bekezdés d) pont szerint az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a nem adomány céljából adott ingyenes juttatásokat (a pénzbeli támogatás ilyennek minősül), amennyiben azokról az adózó, a juttatásban részesülő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján egyértelműen nem állapítható meg, hogy a mezőgazdasági egyéni vállalkozó családi mezőgazdasági társasággá kíván-e átalakulni, vagy az eddig egyéni vállalkozóként végzett mező- és erdőgazdasági tevékenységet az őstermelők családi gazdasága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Haszonbérbe adásból származó jövedelem bizonylatolása

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha a megállapodás alapján a használatba adás az 5 évet eléri. Az Erdőbirtokossági Társulat részére a magánszemélyek használatba adják az erdőnek minősülő földjüket, olyan megállapodás keretében, amely alapján adómentes jövedelmük keletkezik. Az Erdőbirtokossági Társulatnak milyen bizonylatot kell kiállítania ezen adómentes kifizetésekről? (Kiadási pénztárbizonylat, bankkivonat?) Van-e valamilyen előírás arra vonatkozóan, hogy mekkora összeg, kinek és mikor kerül kifizetésre? Ez az összeg bármekkora lehet? A magánszemélyek részére kifizetett összeg igénybe vett szolgáltatások költsége vagy személyi jellegű egyéb kifizetés?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: az Szja-tv. 73. §-a 2018. január 1-jétől tartalmazza a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó előírásokat. Ez az erdőnek minősülő termőföld bérbeadásából származó jövedelem esetében is értelemszerűen alkalmazandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Illetményfa-juttatás erdőbirtokossági társulatnál

Kérdés: Erdőbirtokossági társulat illetményfa-juttatást ad a tagjainak minden évben, tulajdonrészük arányában. A tagok nyugdíjasok vagy főállásúak. A kitermelést külső cég végzi, számla ellenében, amely után a társaság az áfát visszaigényli. A társulat a vezetőségi tagoknak is fát ad tiszteletdíjként, amelyet nem a tulajdonrész arányában ad ki. Milyen járulék- és áfafizetési kötelezettség terheli a tagokat, illetve a vezetőségi tagokat és a társaságot az illetményfa után?
Részlet a válaszából: […]  Nem szerencsés az illetményfa-juttatás elnevezés, mivel aztnem a társulat részére végzett tevékenységük ellenértékeként, illetve annakrészeként kapják. Valójában mind a tagok, mind a vezetőségi tagok olyan nempénzben kapott juttatásban részesülnek, ami az Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást készítenie, vagy vonatkozik rá az a kitétel, hogy nem kell nyilvántartást vezetnie annak az adózónak, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. idézett rendelkezése szempontjából az önkormányzatnem minősül államnak. Ez következik a Ptk. következő rendelkezéseiből, amelyekaz államot és az önkormányzatot külön nevesítik:"Az állam – mint a vagyoni jogviszonyok alanya – jogiszemély. Az államot a polgári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Kkv-besorolás

Kérdés: A kérdés a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony megállapítására, ill. a kisvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) önálló, kapcsolódó vagy partnervállalkozás fogalmának megállapítására vonatkozik az alábbi esetben: 1. Magyar "A" kft. tulajdonosa 50%-ban egy német "D" cég és 3 német magánszemély. A 3 magánszemély a Ptk. szerint nem minősül közeli hozzátartozónak, a 3 magánszemély és közeli hozzátartozók a német " D" cégben nem tulajdonosok. Kérdés: Az "A" magyar kft. és "D" német cég, ill. "A" magyar kft. és a 3 német magánszemély között nincs a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony? 2. Partnervállalkozás a Kkv. tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozás, ha a vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban eléri a 25%-ot, de nem haladja meg az 50%-ot. Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással a Kkv. tv. 4. § (3)–(5) bekezdése szerinti kapcsolatban állnak. Kérdés: A Kkv. tv. területi hatálya Magyarországra és a Magyarországon bejegyzett vállalkozásokra terjed-e ki, vagy minden vállalkozásra kiterjed, függetlenül a begyezéstől, ill. a működéstől? 3. A Kkv. tv. szerint, ha az adott vállalkozásnak van partnervállalkozása, akkor a besoroláshoz a létszám- és a pénzügyi mutatókat konszolidált beszámoló alapján, konszolidált beszámoló hiányában az egyedi beszámolókban szereplő adatok összeadásával kell megállapítani. Ennek számításakor a partnervállalkozás(ok) adataiból a részesedéssel arányos adatokat, illetve a kapcsolódó vállalkozás(ok) adatainak egészét kell hozzáadni az adott vállalkozás adataihoz. Kérdés: Ha a "D" német cég partnervállalkozása az "A" magyar kft.-nek, az 50% tulajdoni arány miatt a "D" német cég mérlegfőösszegének, nettó árbevételének és létszámának 50%-át kell az "A" magyar kft. adataihoz hozzáadni, és úgy minősíteni a magyar kft. besorolását? 4. Az egyik német magánszemély tulajdoni hányada "A" magyar kft.-ben 35%. A Kkv. tv. 19. §-ának 5. pontja szerint vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű-társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat. Kérdés: Helyes-e az értelmezés, hogy a partnervállalkozás fogalma a magánszemélyre nem vonatkozik? 5. "D" német cég, ill. a 3 német magánszemély azonos tulajdoni arányban tulajdonos egy másik, "B" magyar kft.-ben is, amely "B" magyar kft. "A" magyar kft.-ből kiválással jött létre. A két magyar kft. vezető tisztségviselői ugyanazon magánszemélyek. A "B" magyar kft. tárgyi eszközöket ad bérbe "A" magyar kft.-nek, egyéb tevékenységet nem végez. Az "A" magyar kft. bérmunkát végez egy német "C" cégnek, de nem a benne tulajdonos "D" német cégnek. Kérdés, hogy a fenti adatok birtokában a Kkv. tv. 4. § alapján "A" és "B" magyar kft. önálló vagy esetleg partner-, ill. kapcsolódó vállalkozásnak minősül-e, a Kkv. tv. szerinti besorolás esetében "A" magyar kft. adataihoz hozzá kell-e adni "B" magyar kft. adatait, ha igen, milyen arányban?
Részlet a válaszából: […] "A" magyar kft. és a "D" német cég, ill. "A" magyar kft. ésa 3 német magánszemély között nincs a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásiviszony, ha nem áll fenn többségi befolyás, azaz a 3 német magánszemély, ill. a"D" német cég közvetve és közvetlenül sem rendelkezik az "A"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Kérném szíves segítségüket az alábbi kapcsolt vállalkozási viszony meghatározására a Tao-tv. és az Szt. szerint! Tag/Társaság "B" társaság "C" társaság "D" társaság "A" társaság 80 százalék 50 százalék "B" társaság 90 százalék
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. szerint 2006. július 1-jétől azt, hogy egy adózókapcsolt vállalkozási viszonyban áll-e egy személlyel, a Ptk. többségibefolyásra előírt rendelkezésének megfelelő alkalmazásával lehet eldönteni.(Ezt megelőzően a Gt. többségi irányítást jelentő befolyásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. rendelkezései szerint az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként nem állhat végelszámolás hatálya alatt. Ennek megfelelően a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Osztalékelőleg fizetése (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany (kft., bt.) közbenső mérleg alapján fizethet-e osztalékelőleget? És ha igen, akkor kell-e abból a kifizetőnek az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalék összegben adóelőleget levonnia?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany gazdasági társaságokra (kft., bt., kkt.) vonatkoznak a Gt. előírásai. A Gt. 141. §-ának (4) bekezdése szerint a kft.-nél akkor van lehetőség az Szt. szerinti beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg fizetésére, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Szakképzési hozzájárulás közalapítványnál

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú közalapítványnak kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie, s ha igen, melyik évtől?
Részlet a válaszából: […] Az Szhj-tv. 2. § (1)–(2) bekezdése szerint szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, iskolai szövetkezet, az iskolai szövetkezeti csoport kivételével, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.
1
2