1464 talált cikk az értékcsökkenés kifejezésre

Kérdés: A saját nevelésű növendék állatból a tenyészállattá történő átminősítés beruházásként elszámolt értékének megfelelő összeggel feloldható-e a fejlesztési tartalék?

Kérdés: A végelszámolás lezárásakor a cég birtokában van 2 M Ft nyilvántartási értékben egy üzlethelyiség, amelyet a cég 1999-ben vásárolt. Jelenleg az ingatlan piaci értéke 40 M Ft. Az ingatlant a tulajdonos vagyonfelosztáskor kívánja saját magának kiadni.
1. A kiadott ingatlan értéke vállalkozásból kivont jövedelemnek számít. Milyen értéket kell alapul venni a magánszemély szja- és szochokötelezettségének kiszámításakor? A könyv szerinti 2 M Ft-ot, vagy a 40 M Ft piaci értéket?
2. Amennyiben a 40 M Ft után kell fizetni, milyen irattal kell alátámasztani a piaci értéket?
3. A cég a vagyonfelosztási javaslatban a 2 M Ft nyilvántartás szerinti értéken adja ki az ingatlant a tulajdonosnak?
4. A cégnek keletkezik társasági vagy más adófizetési kötelezettsége annak következtében, hogy a piaci érték jelentősen meghaladja a nyilvántartási értéket?
5. A magánszemélynek milyen érték után kell illetéket fizetnie?
Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy kedvezőbb-e a fenti eljárás, ha a cég a tulajdonos részére először értékesíti az ingatlant, és a végelszámolást azt követően zárná le, az ingatlan ellenértékét is tartalmazó pénzeszköz kiadásával?

Kérdés: Társaságunk leállította gyártási tevékenységét, üzemi működését 2025-ben. Az üzemben termelő gépek működése leállt. Elszámolható-e ezen tárgyi eszközökre értékcsökkenés, és át kell-e sorolni őket a készletek közé, ha a társaság nem tervezi az üzem közeljövőben történő eladását?

Kérdés: A társaság egyik tárgyi eszköze totálkáros lett 2025-ben, az eszközre terven felüli értékcsökkenést számolt el a baleset napjával, és a roncsértéken, terv szerinti értékcsökkenés utáni könyv szerinti értéken (800.000 Ft) készletre vette, melyen később értékesítette. Az eszköz tao szerinti nyilvántartás szerinti értéke 3.000.000 Ft. Hogyan alakul a taokorrekció ezen eszköz készletrevétele miatt?
– Adóalap-növelő tétel a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli), de a roncsértéken történő átvezetés (800.000 Ft) már nem?
– Csökkentő tétel az adótörvény szerinti értékcsökkenés, és a készletre történő átvezetésnél a számított nyilvántartás szerinti érték–roncsérték (3000 E Ft–800 E Ft = 2200 E Ft)?
Jól értelmezem?

Kérdés: Társaságunk 10 M Ft értékű tárgyi eszközt helyez üzembe a tárgyév január 1-jén. 5 év várható használati idő és 20% maradványérték figyelembevételével az évenként elszámolható terv szerinti értékcsökkenési leírás 1,6 M Ft. Társaságunk ilyen eszközt szerzett be, és ezt szeretné érvényesíteni. Mennyi a Tao-tv. szerint évente érvényesíthető értékcsökkenési leírás forintértéke évente: 1,6 M Ft vagy 2 M Ft? Tehát 16% vagy 20% a leírási kulcs? A Tao-tv. 1 melléklet 5. pontja szerint a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető. Véleményem szerint ezek alapján évente 1,6 M Ft értékcsökkenés érvényesíthető, ami az eszköz bekerülési értékére vetítve 16%. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés egy egzakt szám, pontosan 1,6 M Ft. A fenti választási lehetőség esetében a Tao-tv. szerint az értékcsökkenési leírásnak is ennyinek kell lennie?

Kérdés: Társaságunk marketingcélból videós tartalmak (kisfilmek, drónfelvételek) készítésére kötött szerződést külső szolgáltatóval. A szerződés alapján az elkészült videók tekintetében a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jog kerül biztosításra. A szolgáltatás ellenértéke egy összegben kerül számlázásra. Jelenlegi gyakorlatunk szerint a fenti ügyletet immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiváljuk, és arra terv szerinti értékcsökkenést számolunk el. A videós tartalmak ugyanakkor – jellemzően – marketingkampányhoz kötődnek, aktualitásuk rövid időn belül csökken (akár egy éven belül is), ugyanakkor műszakilag a későbbiekben is felhasználhatók lennének.
1. Helyes-e az a számviteli megközelítés, hogy a videós tartalomhoz kapcsolódó kizárólagos felhasználási jog immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiválható, vagy ehelyett lehetne azt igénybe vett szolgáltatásként költségként elszámolni?
2. Amennyiben az aktiválás helyes, meghatározható-e a hasznos élettartam egy évben, arra tekintettel, hogy a tartalom marketingértéke időben korlátozott?
3. Lehetséges-e egy összegű értékcsökkenés elszámolása abban az esetben, ha a tartalom várhatóan csak rövid ideig hasznosul, még akkor is, ha azt a későbbiekben – korlátozott mértékben – fel lehet használni?
4. Elfogadható-e az az indokolás, hogy a gazdasági hasznosíthatóság időtartamát nem a technikai felhasználhatóság, hanem a marketingaktualitás határozza meg?

Kérdés: Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházással kapcsolatos kérdésem merült fel. A vállalkozás fejlesztési tartalékot képzett, és a következő években több éven át tartó beruházást tervez megvalósítani (ingatlanépítés). Minden évben feloldaná az adott év beruházásának megfelelő fejlesztési tartalékot, és tételezzük fel, hogy négy év alatt fel is használja azt, viszont felmerülhet, hogy a beruházás kezdetétől számított 5-7 év múlva tudja csak aktiválni az ingatlant. 2025-ben csökkentette az adóalapot, négy év alatt fel is oldotta a fejlesztési tartalékot, de a későbbi üzembe helyezés miatt az adóalap-növelés csak lényegesen később kezdődik el. Milyen szankció merülhet fel ebben az esetben?

Kérdés: Társaságunk bérelt ingatlanon végzett beruházást, amelynek során bizonyos tételek aktiválásra kerültek. Utólag azonban megállapításra került, hogy egyes eszközök ténylegesen nem kerültek beépítésre, és ezek értékesítésére kerül sor. Hogyan történik helyesen az ilyen módon egy összegben aktivált bérelt ingatlanon végzett beruházás részbeni kivezetése, amennyiben utólag derül ki, hogy bizonyos tételek nem kerültek beépítésre? A kivezetés során szükséges-e az érintett tételek elkülönítése és például készletre vétele, vagy más számviteli megoldás alkalmazandó?

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában álló eszközöket az önkormányzat ingyenes használatra átadja a tulajdonában álló gazdasági társaságnak. Az eszközöket továbbra is az önkormányzat tartja nyilván a könyveiben. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, amikor az eszközök bekerülési értékével azonos használati jogot mutat ki a vagyoni értékű jogok között a könyveiben, és évente a használati jog után elszámolt értékcsökkenés összegében oldja fel a halasztott bevételt?

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képező tárgyi eszközt bizalmi vagyonkezelésbe adja. (A vagyonrendelő és a vagyonkezelő is az egyéni vállalkozó.) Az Szja-tv. 49/B. § 4a) bekezdése alapján vállalkozói bevételnek számít az átadott készlet. Ezek szerint ez csak anyag- és árukészletre vonatkozik? Tárgyi eszköznél nem lesz vállalkozói bevétel a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke? Ha mégis vállalkozói bevételnek számít vagyonkezelésbe adás esetén, akkor a költségek között érvényesíthető a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke az Szja-tv. 11. számú melléklet 22. pontja alapján?