Nagy értékű gépnél kártérítés?

Kérdés: Egy nagy értékű gép baleset következtében a 2018-as év folyamán javíthatóan kárt szenvedett. A javítás költsége, melyet 2019-ben végeztek el, 170 millió forint volt. A biztosító kártérítés címén 153 millió forintot fizetett, szintén 2019-ben, a különbség az önrész volt. 2018-ban évzáráskor elszámoltunk terven felüli értékcsökkenésként 170 millió forintot, és egyéb bevételként a biztosító által majd 2019-ben utalt, de a mérlegkészítésig ismertté vált kártérítés összegét, a 153 millió forintot. A gép beszerzéséhez támogatás kapcsolódik, 50%-os támogatástartalommal, amelynek értékcsökkenés-arányosan még el nem számolt összege a passzív időbeli elhatárolásokban van. 2018-ban a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor ennek 50%-os mértékéig kellett volna e passzív elhatárolásról is kapcsolódó tételt könyvelni az egyéb bevételekkel szemben? A passzív elhatárolásról csak a balesetig felmerülő normál értékcsökkenés arányos részét vezettük ki 2018-ban. A társaságiadó-alapot növelő tételként kell-e kezelni a terven felüli értékcsökkenés összegét a fenti körülmények alapján?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a biztosító által fizetett összeg helytelen értelmezése a számviteli előírások megsértésének sokaságához és a támogatás időbeli elhatárolása megszüntetésének problémájához vezetett.A kérdés szerint a nagy értékű gép javítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Terven felüli értékcsökkenés az eredménykimutatásban

Kérdés: Az eredménykimutatásban az egyéb ráfordításokból értékvesztésként kimutatott sornak tartalmaznia kell-e a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenéseként kivezetett selejtezésének értékét?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2. számú melléklete, illetve 3. számú melléklete szerinti eredménykimutatás az Egyéb bevételek sornál Ebből: visszaírt értékvesztést, az Egyéb ráfordításoknál Ebből: értékvesztést kéri kiemelni.Az Szt. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
Részlet a válaszából: […] A válasz a növendék marha "élettörténetéhez" szorosan kapcsolódik. A növendék marhát a saját termelésű készletek között kell kimutatni. A növendék marha tenyésztésbe állításáig azonban több üzleti év is eltelik. A számviteli törvény szerint a növendék állat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Terven felüli értékcsökkenés az aktiváláskor

Kérdés: A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel többször felmerülő esetről szól, különösen átsorolásoknál.A terven felüli értékcsökkenés visszaírásának szabályait az Szt. 53. §-ának (3) bekezdése szabályozza. Ezek között az aktiválás nem szerepel. Nem szerepelhet, mert az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Terven felüli értékcsökkenéssel (is) növelni kell a társaságiadó-alapot. Mikor lehet azzal csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az adóévben terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg.Ha a terven felüli értékcsökkenés a számviteli előírások szerint visszaírásra (bevételként elszámolásra) kerül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Terven felüli értékcsökkenés értékesítéskor

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értéke 5000, maradványértéke 1000, hasznos élettartama 5 év, leírási kulcsa 20%. A 3. év után értékesítik az eszközt. Nettó érték 1600, ebből maradványérték 1000, az értékesítés bevétele 1100. Kérdésem a terven felüli értékcsökkenés elszámolására irányul. A terven felüli értékcsökkenés összege a nettó érték és a maradványérték különbözete, mert üzembe helyezéskor a maradványérték volt a piaci érték, és a hasznos élettartam rövidülése terven felül jelentkezik, a nettó érték és a bevétel különbözete, mert értékesítéskor a kapott bevétel a piaci érték, amely feletti érték a piac által el nem ismert érték, az értékesítés nem tartozik a terven felüli értékcsökkenést kiváltó események közé.
Részlet a válaszából: […]  A kérdező érdekes gondolatmenettel vezeti le azt, hogy atárgyi eszköz értékesítésekor hogyan kell meghatározni a terven felüliértékcsökkenés összegét, és ezzel az értékesítés eredményét. A számvitelielőírások azonban nem követik ezt a gondolatmenetet, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Terven felüli értékcsökkenés elhatárolása

Kérdés: Az rt. nagy értékű tárgyi eszközt vásárolt. Az utólagos szakértői vélemény alapján a beszerzési ár meghaladta a piaci árat. Így az Szt. 53. §-a alapján terven felüli értékcsökkenést kell el számolni. El lehet-e határolni az így elszámolt terven felüli értékcsökkenést a futamidő arányában?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet elhatárolni. A terven felüliértékcsökkenés elszámolása veszteségjellegű tétel, a veszteség elhatárolásárapedig nincs lehetőség.A kérdésben foglaltak alapján azonban a válaszadónakkétségei vannak, hogy egyáltalán kellett-e terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Terven felüli értékcsökkenés könyvelése

Kérdés: A feleslegessé vált tárgyi eszköz után terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a várható eladási ára nagyobb, mint a nyilvántartási érték. Hová kell könyvelni a terven felüli értékcsökkenést? (A 866. vagy a 869. számlára?)
Részlet a válaszából: […] A kérdés félreértésre utal. Nincsen olyan előírás, mely szerint a feleslegessé vált tárgyi eszköz után akkor is terven felüli értékcsökkenést kellene elszámolni, ha annak könyv szerinti értékét várható eladási ára meghaladja.Az Szt. 53. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Tenyészállatok átsorolása

Kérdés: Hogyan könyveljük a tenyészállatok 2001. január 1-jei átsorolását? Az átsoroláskor, vagy az átsorolás után kell elszámolni a tenyészállatkénti tartás időtartamával arányos értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 177. §-ának (2) bekezdése szerint a 26. § (6) bekezdése szerinti tenyészállatok átsorolását 2001. január 1-jével – a nyitótételek könyvelését követően – el kell végezni, és az átsorolást ténylegesen könyvelni is kell, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.