Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

96 találat a megadott értékcsökkenés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Épületek terv szerinti értékcsökkenése
Kérdés: Hogyan kell megbecsülni az épületek maradványértékét? Honnan lehet tudni, hogy mennyi lesz a maradványérték a hasznos élettartam végén, amikor az épületek piaci értéke jellemzően nő? Nem lenne célszerű arra az álláspontra helyezkedni, hogy az épület értékéből a használat során nem veszít, ezért nem kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Mi az Önök álláspontja?
Részlet a válaszból: […]határozza meg. Ha a hasznos élettartam és a műszaki élettartam közel azonos, akkor az adott épület a hasznos élettartam végére oly mértékben elhasználódott, hogy az elhasználódottságának megfelelő maradványérték valószínűsíthetően kevesebb lesz, mint amennyi a bekerülési érték volt. Ebből a szempontból is fontos az Szt. azon előírása, mely szerint a maradványértéket a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni.Nem azt kell megbecsülni, hogy mennyi lesz az eszköz várható piaci értéke a hasznos élettartam végén (épület esetében pl. 50 év múlva), hanem azt, hogy az épület üzembe helyezésekor mekkora a piaci értéke egy hasonló paraméterekkel rendelkező, felújításra még nem került, 50 éves épületnek.Nem értünk egyet a felvetésével, mely szerint az épületeknél nem kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, mivel az épület automatikusan nem sorolható az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése alá tartozó eszközök közé. Az egyes épületek értéke általában nem "különleges helyzetéből, egyedi mivoltából" adódóan nő évről évre, hanem jellemzően az infláció és a kereslet-kínálat viszonyának hatására, és ezen hatásra sem nő a műszaki élettartam végéig. Így a bekerülési érték, valamint a (hasznos élettartam és a műszaki élettartam függvényében, az üzembe helyezéskor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8313
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Mikrogazdálkodói értékcsökkenési leírás
Kérdés: Mikrogazdálkodói értékcsökkenési leírással kapcsolatban kérem szakértői véleményüket: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég jelenleg ingatlanjai után 2%-os értékcsökkenési leírást számol el. Az áttérés után folytathatja-e a 2%-os leírási kulcs alkalmazását, vagy meg kell változtatnia?
Részlet a válaszból: […]társasági adó megállapításánál figyelembe vett leírási kulcsokat kell alkalmazni.A Tao-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja szerint a bérbeadó az eszközei között kimutatott bérbe adott épület, építmény és ültetvény esetében 5%-os értékcsökkenési leírást érvényesíthet.A hivatkozott előírások alapján a mikrogazdálkodói beszámolóra való áttérés után, épület, építmény és ültetvény esetében továbbra is elszámolhat 2%-os értékcsökkenési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8297
3. találat: Nagy értékű gépnél kártérítés?
Kérdés: Egy nagy értékű gép baleset következtében a 2018-as év folyamán javíthatóan kárt szenvedett. A javítás költsége, melyet 2019-ben végeztek el, 170 millió forint volt. A biztosító kártérítés címén 153 millió forintot fizetett, szintén 2019-ben, a különbség az önrész volt. 2018-ban évzáráskor elszámoltunk terven felüli értékcsökkenésként 170 millió forintot, és egyéb bevételként a biztosító által majd 2019-ben utalt, de a mérlegkészítésig ismertté vált kártérítés összegét, a 153 millió forintot. A gép beszerzéséhez támogatás kapcsolódik, 50%-os támogatástartalommal, amelynek értékcsökkenés-arányosan még el nem számolt összege a passzív időbeli elhatárolásokban van. 2018-ban a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor ennek 50%-os mértékéig kellett volna e passzív elhatárolásról is kapcsolódó tételt könyvelni az egyéb bevételekkel szemben? A passzív elhatárolásról csak a balesetig felmerülő normál értékcsökkenés arányos részét vezettük ki 2018-ban. A társaságiadó-alapot növelő tételként kell-e kezelni a terven felüli értékcsökkenés összegét a fenti körülmények alapján?
Részlet a válaszból: […]170 millió forintot 2019-ben kellett könyvelni az igénybe vett szolgáltatások között, és 2019-ben kellett könyvelni a biztosító térítését is, a 153 millió forintot, és nem 2018. évre, egyéb bevételként.Az Szt. 53. §-a alapján a tárgyi eszközöknél terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték. A nagy értékű gép esetében ez a követelmény nem állt fenn, mivel a 2018-ban baleset miatt sérült gép javítható volt, és 2019-ben már meg is javították. Így a számviteli előírások megsértésével jártak el akkor, amikor 2018-ban 170 millió forint összegben terven felüli értékcsökkenést számoltak el. (Nem kellett volna!)A számviteli előírásokat sértették meg akkor is, amikor a nagy értékű gép nagyjavításának időszakára (nagyjavításra a baleset miatt került sor) nem számoltak el terv szerinti értékcsökkenést 2018-2019-ben (és 50%-ban nem szüntették meg a támogatás miatti időbeli elhatárolást!).Tekintettel arra, hogy terven felüli értékcsökkenést 2018-ban nem lehetett elszámolni, a kapcsolódó támogatás időbeli elhatárolását[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8249
4. találat: Covid-19 miatti leálláskor értékcsökkenés elszámolása
Kérdés: A Covid-19 miatt hozott intézkedések kapcsán zárva tartó üzletek, irodák tárgyi eszközeinek értékcsökkenés-elszámolása leállítható-e a zárlat idejére mind számvitelileg, mind a Tao-tv. szempontjából? Mit kell tenni a leállás ügyében? Mik a teendők a számviteli politika tekintetében?
Részlet a válaszból: […]az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő összeget a Tao-tv. hatályos előírásai szerint kell számításba venni.Ha az üzletek, irodák tárgyi eszközeit a cég a Covid-19 veszélyhelyzet miatti leállás megszűnése után újrahasznosítja a tevékenysége során, akkor ezen eszközöket az állományból kivezetni nem kell, de az Szt. 53. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával indokolt foglalkozni.Az Szt. hivatkozott előírásai szerint: ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.A hivatkozottak figyelembevételével, ha a Covid-19 miatti leállás következtében a tárgyi eszközök tervezett hasznos élettartama (használati ideje) meghosszabbodik, akkor célszerűnek az látszik, ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenést (leírási kulcsot) úgy módosítják (csökkentik), hogy a leírási időszakot hozzáigazítják a meghosszabbodó használati időhöz, vagy ha a használatbavételkor maradványértékkel is számoltak, akkor változatlan értékcsökkenés (leírási kulcs) mellett a maradványértéket csökkentik, vagy a két javasolt módszer kombinációját alkalmazzák.Az előbbiekben leírtak szerint a hasznos élettartam meghosszabbodása miatt csökkenhet az évenként elszámolásra kerülő terv szerinti értékcsökkenési leírás összege, de az nulla nem lehet, mivel a tárgyi eszközök akkor is avulnak (értékükből veszítenek), ha azokat az átmeneti leállás következtében nem használják. Így az állományban lévő, de a Covid-19[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8234
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
5. találat: Nyílt végű pénzügyi lízinggel beszerzett tehergépkocsi értékcsökkenése
Kérdés: Közúti árufuvarozó áfaalany egyéni vállalkozó nyílt végű lízinggel szerez be tehergépkocsikat. Hogyan számolható el, és mi az alapja az értékcsökkenésnek? Igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt, és milyen összegben?
Részlet a válaszból: […]alkalmazhatja a melléklet szerinti értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ez alapján, ha a közúti árufuvarozó áfaalany egyéni vállalkozó olyan nyílt végű lízingkonstrukcióban szerez be tehergépkocsikat, hogy a szerződés szerint legkésőbb az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik, akkor a beszerzési árat alapul véve elszámolhat értékcsökkenési leírást. A leírási kulcsok jegyzéke szerint a jármű a 20 százalékos leírási kulcs alá tartozik.Az Szja-tv. szerint lehetőség lenne a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételére, azonban az adókedvezmény igénybevétele az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A Bizottság 1407/2013/EU rendelet 3. cikk (2) bekezdése (az állami támogatások igénybevételére vonatkozik) a kereskedelmi árufuvarozás ágazatban működő vállalkozásokat korlátozza azzal, hogy a támogatás összege nem lehet több 3 év alatt 100 000 eurónál, illetve nem vehető igénybe a kedvezmény, amennyiben teherszállító járművet vásárolnak, és a vállalkozás a kereskedelmi fuvarozás területén működik.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8042
6. találat: Terven felüli értékcsökkenés az eredménykimutatásban
Kérdés: Az eredménykimutatásban az egyéb ráfordításokból értékvesztésként kimutatott sornak tartalmaznia kell-e a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenéseként kivezetett selejtezésének értékét?
Részlet a válaszból: […]között elkülönítetten kell kimutatni az értékvesztés összegét, ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök 53. § (1)-(2) bekezdése szerint elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések 55. § (1)-(2) bekezdése, a készletek 56. §-a (1)-(3) bekezdése szerint elszámolt értékvesztésének összegét.A hivatkozott előírások alapján egyértelmű, hogy az eredménykimutatás Ebből: értékvesztés sorának tartalmaznia kell a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésként kivezetett selejtezéskori értékét is.Ezt támasztja alá a Cash flow-kimutatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7954
7. találat: Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés
Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha - évek óta - a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
Részlet a válaszból: […]értéke), akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.Ha a kérdés szerinti növendék marha beszerzése (előállítása) 2018. december 31-e előtt megtörtént, és a tenyésztésbe állítása csak 2019. január 1-jével vagy azt követően, akkor a számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a 2018. évi üzleti év mérlegkészítésének időszakában értékvesztést kell elszámolni, a piaci érték és az előállítási érték különbözete összegében. Az értékvesztés elszámolt összegével a társasági adó alapját nem kell növelni.Ha a tenyésztésbe állítás 2018. december 31-e előtt megtörtént, akkor két lehetőség van:- az egyik, ha a növendék állat a szövetkezet könyveiben már 2017-ben is szerepelt, akkor a 2017. év készletértékelése önellenőrzésével kell a 2017. év eredményét módosítani, és 2017. évre értékvesztést elszámolni az Szt. hivatkozott 56. §-a alapján;<br> a másik, ha a növendék állat a szövetkezet könyveibe csak 2018-ban került felvételre, akkor a 2018. évi mérlegfordulónapi értékelés keretében terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, a könyv szerinti értéket meghaladó piaci ár összegében.A terven felüli értékcsökkenés a Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja szerint növeli az adózás előtti eredményt és a számított nyilvántartási értéket (Tao-tv. 4. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7934
8. találat: Értékhelyesbítés megrongálódás esetén
Kérdés: Társaságunk ingatlanok esetében él az értékhelyesbítés lehetőségével. Ha megrongálódik az ingatlan, és selejteznünk kell, és az ingatlan nettó értéke alacsonyabb, mint a piaci érték, elvégezhető-e a selejtezés? Ebben az esetben hova kell könyvelni az ingatlan értékét?
Részlet a válaszból: […]alapján -, ha a megrongálódás miatt az ingatlant a könyvekből ki kell vezetni:T 129 - K 123 - ha az ingatlan épület, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés megszüntetése;T 128 - K 123 - az elszámolt terven felüli értékcsökkenés átvezetése- az átvezetések után a 123. számla az épület (az ingatlan) nettó értékét mutatja;T 21-22 - K 123 - a visszanyerhető hulladék- és haszonanyagok készletre vétele azok piaci értékén (a készletre vételi érték nem haladhatja meg a kivezetésre kerülő eszköz nettó értékét);T 8664 - K 123 - a készletre vételi értékkel csökkentett nettó érték elszámolása egyéb ráfordításként,T 4171 - K 127 - az ingatlan értékhelyesbítésének összevezetése az értékhelyesbítés értékelési tartalékával.Az ingatlan a tárgyi eszközök egy csoportjának az elnevezése. Olyan konkrét eszköz, hogy ingatlan, valójában nincs. Az ingatlan - a számviteli előírások szerint - lehet telek, telkesítés, földterület, építmény (épület), egyéb építmény, épületrész, tulajdoni hányad. A válasz további részében feltételezzük, hogy a kérdés szerinti ingatlan az épület.Épület esetében azonban, ha az megrongálódik, nem az a jellemző, hogy az épületet rendeltetésének megfelelően már nem lehet használni, mivel a megrongálódás kijavításával, helyreállításával használható állapotba hozható. Éppen ezért azt nem kell selejtezni, nem kell a könyvekből kivezetni, csupán a megrongálódás következtében az épület nettó értékében bekövetkezett csökkenést kell terven felüli értékcsökkenés elszámolásával a könyvekben keresztülvezetni (T 8664 - K 128). A megrongálódás miatt bekövetkezett értékcsökkenést, mint terven felüli értékcsökkenést, az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.Az épület megrongálódása nyilvánvalóan kihat az épület piaci értékére is. A piaci értékre azonban más tényezők is hatnak. A piaci értéken történő értékelésre vonatkozó előírások, az Szt. 57-59. §-ai szerinti szabályok alkalmazásával a mérlegfordulónapi értékelés keretében ismételten meg kell határozni az adott épület piaci értékét, annak az előző piaci értékhez képest bekövetkezett változását (csökkenését, növekedését), és a változásnak megfelelő összeggel módosítani kell az értékhelyesbítésként és az értékhelyesbítés tartalékaként kimutatott értéket. (Az adott épület piaci értékében bekövetkezett változás lehet több is, meg kevesebb is, mint a megrongálódás miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés összege.)Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján, amennyiben a befektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értékét, az eszköz - az 58-59. § előírásai szerint - piaci értéken is felvehető. Ha a vállalkozó él ezzel a lehetőséggel, akkor a mérlegfordulónapi leltárnak tartalmaznia kell:- az egyedi eszköz mérlegkészítéskori[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7670
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Esedékes értékcsökkenési leírás átütemezése
Kérdés: A társaság éves szinten várható eredménye 25 millió forint veszteség. A számviteli politika szerint elszámolható értékcsökkenési leírás 26 millió forint. Az adott üzleti évre esedékes értékcsökkenési leírás átütemezhető-e a következő évekre, hogy az adott év ne legyen veszteséges?
Részlet a válaszból: […]ő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának id ő tartamában, az adott eszköz értékében és ezek függvényében a várható maradványértékben) lényeges változás következett be. Az eredmény tervezett ő l eltér ő módon történ ő alakulása nem tartozik a változtatást indokoló tételek közé.Az Szt. 15. §-ának
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7359
Kapcsolódó tárgyszavak:
10. találat: Mobil házak értékcsökkenési leírása
Kérdés: Egyik ügyfelem kempingszolgáltatással (szálláshely-szolgáltatással) foglalkozik. Most úgy döntött, hogy mobil házakat is vásárol, és azt is hasznosítja majd szálláshelyként, illetve mobil házként. Ez egy motor nélküli kis mobil ház, amely motorral rendelkező gépjárművel húzható. Ebből következik, hogy le is parkoltatható, lakható. Társasági adó szempontjából kérdés, hogy ez hány év alatt amortizálható? Hány százalék lehet ennek a mobil háznak az értékcsökkenése? Ennek kiadásként történő hasznosítása hány százalékos áfakulcs alá esik?
Részlet a válaszból: […]mértéket. Ilyen lehetőség az 1. számú melléklet 5/a pontja szerint 14,5 százaléknál kisebb mérték, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenéssel azonos összegű leírás, vagy a 9. pont szerinti 50 százalékos mérték.Az áfa szempontjából a kérdés lényege, hogy a mobil házakkal biztosított szolgáltatás kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül-e vagy sem.A 2009/62. Adózási kérdésben foglaltak szerint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt értendő minden olyan alapvetően turisztikai jellegű szolgáltatás, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása történik, így különösen- szálloda,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7236
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést