Új épület bekerülési értékébe tartozik?

Kérdés: Új irodaház építése esetén az épület bekerülési értékébe tartozhat-e a gázzal oltó rendszer, a mélygarázsba szerelt elektromos autótöltő rendszer, az olyan szünetmentes tápegységek és az azokat ellátó generátor, amely nem az épület egészének áramellátását biztosítja, hanem csak a szerverteremben lévő szervereket?
Részlet a válaszából: […] ...egyedi értékelés számviteli alapelv követelménye, hogy a könyvvezetés, a beszámoló készítése során az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Ebből kell kiindulni a kérdésekre adandó válasznál is.A gyakorlati tapasztalatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Euróalapú hitel negyedévenkénti átértékelése

Kérdés: A kft. euróalapú, hosszú lejáratú hitelt vett fel, a törlesztése negyedévenként történik. A kft. külföldi anyavállalata igényelné, hogy legalább negyedévente az aktuális árfolyamra értékeljük át a kötelezettséget. Véleményem szerint a kötelezettség nyilvántartása a hitelösszeg jóváíráskori/év végi kötelező átértékeléskori árfolyamon kell, hogy történjen (Szt. 60. §). Ennek ellenére lehetséges az év közbeni (pl. negyedéves) átértékelése a kötelező év végi átértékelés mellett?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 14. §-ának (3) bekezdése szerint: a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottsá­ga­i­nak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Közkereseti társaság átalakulása

Kérdés: Egy kkt. szeretne átalakulni kft. társasági formára. Milyen lehetősége van erre a legegyszerűbb módon? A szakirodalomban több lehetőség ígérkezik. Kérem, hogy válaszukban jelöljék meg a törvényi hivatkozást is.
Részlet a válaszából: […] ...követelmény a 3 millió forint összegű jegyzett tőke). Meg kell határozni a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, élnek-e a vagyonátértékelés lehetőségével. Részletes átalakulási tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a vagyonmérleg-tervezeteket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Devizaszámláról történő lekötés

Kérdés: A kft. devizaszámlával rendelkezik. Ha a devizaszámlájáról betétlekötés történik, keletkezik-e árfolyam-különbözet? Vagyis a devizaszámláról a lekötés könyv szerinti árfolyamon történik, és a lekötött betétszámlán való jóváírás pedig a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyamon átszámított forintértéken, amennyiben a kft.-nél a választott árfolyam az MNB-árfolyam. Vagy mivel összességében a kft. devizakészlete nem változik, emiatt nem is keletkezhet árfolyam-különbözet, és ebből következően a devizaszámláról történő betétlekötés miatt a devizaszámla-csökkenés könyv szerinti árfolyamon történik, és a betétszámlán lévő betétjóváírás pedig a könyv szerinti árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...a lekötés időpontjában érvényes devizaárfolyam alkalmazása a deviza (és ezen keresztül a vállalati vagyon) fel- vagy leértékelését eredményezné, amelyet a számviteli törvény nem tesz lehetővé, nem enged meg.(Kéziratzárás: 2023. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Vagyonátértékelés vagyonkezelt eszközöknél

Kérdés: A víziközmű-társaság önkormányzati vagyont kezel. A vagyonátértékelést a 2011. évi CCIX. tv. 12. §-a és a 23/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el. A Mötv. szerint a vagyonra elszámolt értékcsökkenéssel szemben tartalékot képzett, míg a pótlólagos beruházásra/felújításra tartalékfeloldást számolt el. A társaság a vagyon átvételekor az eszközt a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben vette állományba (T 11-15 - K 44), az értékcsökkenést (T 57 - K 1x9) és a beruházásokat (T 11-15 - K 16) általános szabályok szerint könyvelte. Az Áhsz. 16/A. § (2) bekezdésének eleget téve az eszköz vagyonértékelésekor régi értéken kivezetésre kerül, csökkentve a hosszú lejáratú kötelezettséget, és az új bruttó értéken ismét nyilvántartásba veszi. A hosszú lejáratú kötelezettségnek egyenlege marad, mert az eszközmozgást nem bruttó értéken vezeti ki a könyvekből, hanem nettón, így a kumulált értékcsökkenés egyenlege a kötelezettségen marad. Az Áhsz. szerint a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben kellene, hogy történjen. A számviteli törvény az eredménytartalék mozgásánál nem nevesít ilyen mozgást, ezért kérem, erősítsék meg, hogy a kötelezettség számlán maradt kumulált értékcsökkenés az eredménytartalékkal szemben könyvelésre kerülhet? Amennyiben nem az eredménytartalékkal szemben szükséges a kivezetés, akkor milyen elszámolást szükséges végezni? Kérem, erősítsék meg, hogy a fenti társasági elszámolás a törvényi szabályozásnak megfelel-e, vagy módosítani kellene az elszámolási folyamatot?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezése és a tényleges visszapótlás között jelentős időbeli eltérés lehet.A 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet szerinti vagyonértékelés időpontjában- a vagyonkezelésbe vett eszközök nettó értékét a (válasz szerinti) 123., 124. és 129. főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Átértékelés a vagyonmérleg-tervezetben

Kérdés: Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény
- 4. §-ának (3) bekezdése szerint: Az átalakuló jogi személy vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról szóló végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg, és ha a jogi személy az átértékelés lehetőségével nem él;
- 6. §-ának (1) bekezdése szerint: Az átalakulási terv és mellékletei elfogadásáról a döntéshozó szerv a jogi személy átalakulásáról véglegesen döntő ülésén határoz. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés időpontjáig - a 4. § (3) bekezdése és a 8. § esetét kivéve - nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap.
A fenti jogszabályi helyeket kétféleképpen értelmeztem. Melyik a helyes?
1. Az Szt. szerinti beszámoló csak akkor fogadható el vagyonmérleg-tervezetnek, ha annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg, és nem él az átértékelés lehetőségével.
2. Az Szt. szerinti beszámoló elfogadható vagyonmérleg-tervezetnek, és át is értékelhető, ha annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb három hónappal előzte meg.
Részlet a válaszából: […] ...annak a fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg, és ha a jogi személy az átértékelés lehetőségével nem élt.A 2013. évi CLXXVI. törvény 4. §-ának (3) bekezdése a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: "A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. - mint átvevő - jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék -33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?
Részlet a válaszából: […] ...megszűntnek kell tekinteni.A kérdésben nincs utalás arra, hogy az "A" társaság - mint beolvadó társaság - élt-e, tudott-e élni a vagyonátértékelés lehetőségével. Ha tud vagy tudott, a vagyon felértékeléséből adódó vagyonnövekmény is fedezet lehet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Támogatási jogcímenkénti nyilvántartás

Kérdés: Számlatükrünk felülvizsgálatát és módosításait végezzük, és ezzel kapcsolatban kérdezzük: A pályázataink során előírják, hogy a támogatott projekteket, támogatással szerzett eszközeinket támogatási jogcímenként főkönyvileg külön kell nyilvántartani. Ez esetben:
- elegendő-e az analitikában, projektkódon elkülönítve kezelni az adott pályázat költségeit, eszközeit, és üzembe helyezés után is a megvalósult támogatott részt támogatási jogcímenként külön kartono(ko)n kezelve a tárgyieszköz-modulban a támogatott leltári számo(ka)t egy projektkódon tartva nyilvántartani úgy, hogy a főkönyvi számokban az nem nevesített, vagy
- valóban szükséges-e külön főkönyvön tartani támogatási jogcímenként a támogatott, üzembe helyezett eszközöket akkor is, ha az analitikában a jogcímenkénti szétválasztást meg tudjuk oldani, vagy
- a kettő ötvözeteként a főkönyvön kiemelni főkönyvi kategóriánként a támogatott eszközöket (megjelölve, hogy adott főkönyv alatt támogatott eszközök vannak), és az analitikában pályázati jogcímenként nyilvántartani a pályázatos eszközöket?
Melyik a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy egyik sem, mert nem veszi figyelembe a számviteli alapelvek követelményeit.Az Szt. 16. §-ának (1) bekezdése tartalmazza az egyedi értékelés elvét, amely szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Lízing miatti tartozás kiváltása

Kérdés: Társaságunk EUR-alapú lízingügylet keretében ingatlanberuházást valósított meg 2011. évben. A nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként tartotta nyilván a futamidő alatt, melyre céltartalékot és lekötött tartalékot képezett a számviteli törvénynek megfelelően. 2022. 12. 31. dátummal az alábbi egyenlegekkel rendelkezik a társaság:
Halasztott ráfordítás: 2 026 019 143 Ft (393 számla).
Lekötött tartalék: 1 056 188 066 Ft (414200 számla).
Céltartalék: 969 831 077 Ft (423100 számla).
A lízingügylet 2023. 01. 09. napon egy másik pénzintézet által, szintén EUR-alapú beruházási hitellel kiváltásra került, a lízingügylet megszűnt, az ingatlan és a kapcsolódó eszközök a társaság tulajdonába kerültek. A halasztott ráfordításként elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni ez esetben pénzügyi műveletek ráfordításaként? Megfelelőek-e az ezzel kapcsolatos, illetve a céltartalék, lekötött tartalék alábbi könyvelési tételei?
Elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításként elszámolása: T 878, - K 393: 2 026 019 143 Ft. Lekötött tartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 414200, - K 413: 1 056 188 066 Ft. Céltartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 423100 - K 413: 969 831 077 Ft.
A másik kérdésem: A lízingügyletben a kiváltás előtt a lízingcég volt az ingatlan és a kapcsolódó eszközök tulajdonosa, míg a beruházási hitellel történő kiváltás után a társaság lett a tulajdonos. Jól gondoljuk-e, hogy ez a kiváltás nem érinti az 1-es számlaosztályt (bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték), hiszen a lízingelt eszközök birtokbaadása a lízingügylet kezdetekor társaságunk felé megtörtént, azóta az eszközök könyveinkben szerepelnek, értékcsökkenést eddig is a társaság számolt el rájuk?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés szerint - szintén euróalapú beruházási hitellel történik. Ez felveti annak a kérdését, hogy az új hitel mérlegforduló­napi értékelésekor alkalmazható-e az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése (és a kapcsolódó egyéb előírások), ha az Szt. 60. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Részesedésnél értékvesztés, a tulajdonolt társaságnál mínusz saját tőke

Kérdés: A társaságnak részesedése van egy zrt.-ben, amelynek a saját tőkéje évek óta mínuszban van. Mivel a többségi tulajdonos minden közgyűlésen olyan tervet mutatott be, amely elvileg biztosította volna a tőkehelyzet rendbetételét nyereségessé váló működéssel, ezért eddig nem került sor értékvesztés elszámolására. Most azonban ezt el kívánják végezni. A veszteség fedezetére történt pótbefizetés, de tőkeemelés nem. A részvény megvásárlásakor is mínuszos volt a saját tőke. Ilyen esetben mekkora értékvesztést kellene elszámolni, nullára írni a befektetés értékét? A társaságiadó-alapot növelni kell az elszámolt értékvesztéssel?
Részlet a válaszából: […] ...leírtak alapján, hogy a feltételezhetően piaci értéken megvásárolt részesedésnél már a vétel időpontját követő mérlegfordulónapi értékeléskor értékvesztést kellett volna kimutatni a megbízható és valós képet mutató mérleg érdekében. Mivel akkor az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
1
2
3
71