Az osztalékfizetés korlátai (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás vállalkozó kifizetheti-e tagi jövedelemként (osztalékként) az eva adóval csökkentett bevételét (ha van pénze a bankban vagy a pénztárban), vagy csak az eredménykimutatásban szereplő adózott eredményt?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya tartozó evaalanyra az Szt.-ben és a Gt.-ben meghatározott osztalékkifizetési előírások vonatkoznak. Így az adóalany a tárgyévi adózott eredmény terhére akkor fizethet osztalékot, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Értékhelyesbítés átalakulás után

Kérdés: A vállalkozó élt a piaci értékelés lehetőségével. Ezt követően részvénytársasággá alakult át. Az átalakuló társaság vagyonmérlegében az Szt. 136. §-ának (8) bekezdése szerint értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem szerepelhet. A társaság az átalakuláskor nem élt az Szt. 137. §-a szerinti vagyonértékelés lehetőségével, a vagyonmérleg-tervezetben az érintett ingatlant könyv szerinti értéken mutatta ki. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése (az rt. létrejötte) után élhet a társaság ismételten az értékhelyesbítés lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen! Az átalakulással egy új társaság jött létre, és ezzel új helyzet állt elő.Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján, amennyiben az adott ingatlan piaci értéke jelentősen meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Dolgozóirészvény-kibocsátás elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk az alaptőkét dolgozóirészvény-kibocsátás céljából felemelte. A részvényjegyzésre jogosultak a kibocsátási árfolyam 30 százalékának befizetése ellenében jegyezhették a részvényeket. A kibocsátott részvényeket a társaság visszavásárolja. A cégbírósági bejegyzés még nem történt meg. Hogyan kell könyvelni? Mennyiben érinti a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 187. §-ának (2) bekezdése alapján a dolgozói részvényt – a 255. §-ban meghatározottak szerint – a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke 15 százalékáig lehet forgalomba hozni. A 255. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] Ha jól értjük, az adott szövetkezet tevékenysége a tagok által megtermelt termékek felvásárlása és értékesítése. Nem törekszik nyereségre, s a felvásárlási ár részeként felárat fizet a tagoknak. A felvásárlási jegyet attól függetlenül ki kell állítani, hogy tud-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Dolgozói üzletrész kedvezményes áron

Kérdés: A kft. dolgozói üzletrészt kíván kialakítani, amelyet a dolgozók kedvezményes áron vásárolhatnak meg. Az üzletrész teljes értékét, vagy csak a névérték és a megfizetett összeg különbözetét kell az eredménytartalék terhére elszámolni? Hogyan és mikor kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszhoz idézzük a Gt. idevonatkozó előírásait. A Gt. 145. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint: "(1) A társasági szerződés rendelkezhet arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek." "(2) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

"Újraértékelés" az egyszeres könyvvitelt vezetőknél

Kérdés: A bt. a befektetett eszközök között csak tárgyi eszközökkel rendelkezik. Az 57. §-ra figyelemmel kell-e és mikor kell az egyszeres könyvvitelt vezető bt.-nél az "újraértékelést" elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A piaci értéken történő "újraértékelés" a kettős könyvvitelt vezetőknél sem kötelező, csak lehetőség. Ami a kettős könyvvitelt vezetőknél kötelező, az a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása, ha a terven felüli értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az új Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint az eredménytartalék csak az adózott eredmény kiegészítéséhez vehető igénybe, és csak akkor, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Piaci érték aktualizálása

Kérdés: A cég 2 éve átértékelte eszközeit (értékhelyesbítésként és értékelési tartalékként mutatta ki a különbözetet). Kötelező-e az értékelést évenként felülvizsgálni, aktualizálni?
Részlet a válaszából: […] Sem a régi Szt., sem az új Szt. szerint nem kötelező az eszközöket piaci értékre felértékelni. Ez lehetőség, az adott vállalkozásnak kell eldöntenie, él-e ezzel a lehetőséggel vagy sem.Ha él ezzel a lehetőséggel, akkor – ebből következően – a törvény erejénél fogva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Tőkeemelés a tőketartalékból

Kérdés: Tőketartalékból lehet-e jegyzett tőkét emelni? Milyen feltételei vannak? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál egyrészt a társasági törvény, másrészt a számvitel előírásait kell figyelembe venni.Az új Gt. 245. §-a szerint részvénytársaságnál az alaptőke felemelése történhet az alaptőkén felüli vagyon terhére is. A 253. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
1
13
14