A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2004. január 1-jétől hatályos változásait a 2003. évi LXXXV. törvény tartalmazza. Ezek között szerepelnek a Gt. változásaihoz kapcsolódó módosítások is.Bár a Gt.-t módosító előírások alapvetően a részvénytársaságokhoz kapcsolódnak, nyilvánvaló, hogy azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Osztalékelőleg adója 2003-ban

Kérdés: A kkt. osztalékelőleget szeretne felvenni 2003-ban. Az osztalékelőleg számításánál kalkulálhatunk-e úgy, hogy a várható saját tőke 30 százalékát meg nem haladó részt csak 20 százalékos adó terheli, vagy az osztalékelőleg felvételénél a régi szabályt kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 39. §-ának (3)–(4) bekezdése alapján osztalékelőleg – a 21. § szerinti közbenső mérleg alapján – a más jogszabályokban előírt egyéb feltételek teljesülése mellett is csak akkor fizethető ki, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Osztalékelőleg fizetése (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany (kft., bt.) közbenső mérleg alapján fizethet-e osztalékelőleget? És ha igen, akkor kell-e abból a kifizetőnek az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalék összegben adóelőleget levonnia?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany gazdasági társaságokra (kft., bt., kkt.) vonatkoznak a Gt. előírásai. A Gt. 141. §-ának (4) bekezdése szerint a kft.-nél akkor van lehetőség az Szt. szerinti beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg fizetésére, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Eredeménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az eredménytartalékot az adózott eredmény kiegészítésére – osztalék fizetése céljából – igénybe lehet venni. Az adózott eredmény azonban nyereség és veszteség is lehet. Negatív adózott eredmény mellett is fizethető osztalék?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Szt. 87. §-ának (5) bekezdése adja meg. Ezen előírásból következik, ha negatív az adózott eredmény, és az eredménytartalék az Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint az adózott eredmény kiegészítéséhez igénybe vehető (az igénybevétel után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján: a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Csak azok az üzletrészek szerezhetők meg, amelyekre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Osztalékelőleg könyvelése

Kérdés: Az év közben, közbenső mérleg alapján fizetett osztalékelőleget hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Gt.-ben előírt feltételek mellett – az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérleg alapján – akkor fizethető osztalékelőleg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredményből, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Kötelező-e az értékhelyesbítés?

Kérdés: A vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök értékének piaci értékre történő helyesbítését köteles-e alkalmazni az egyszerűsített éves beszámolót készítő kft., vagy ez vezetői döntés függvénye?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem kötelező!Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése biztosítja azt a lehetőséget, hogy ha a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Törzstőkeemelés vagy osztalékkifizetés

Kérdés: Lehet-e az eredménytartalékból úgy jegyzett tőkét emelni, hogy csak az egyik tag tulajdonrésze változik, a másik tag osztalékot akar felvenni, ugyanannyit, és beleegyezne a tulajdoni hányadok változásába?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásaiból kell kiindulni.A Gt. 165. §-a szerint: "A taggyűlés a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. A törzstőke ilyen felemelése a tagok törzsbetéteit – külön befizetés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt tényállás szerint a kft. 2000-ben osztalékelőleget fizetett a külföldi (német) illetőségű magánszemély tagjainak. Tekintettel arra, hogy a kft. tagjai kizárólag magánszemélyek, és így osztalékelőleg (a kifizető által az osztalékra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A betéti társaság cégvezetője tulajdonosi osztalékot szeretne felvenni a tárgyévi eredményből. Be kell-e állítani a mérlegbe az osztalékfizetést? Mikor és milyen összegű adót kell fizetni az osztalék után? Része-e az adó az osztaléknak? Fel lehet-e osztalékot venni a korábban képződött nyereségből is, ha igen, milyen mértékkel adózik? Mennyi adót kell fizetni, ha a cégvezető a felvett osztalékot tőkeemelésre fordítja?
Részlet a válaszából: […] Az osztalék címen kivenni szándékozott jövedelmet – kettős könyvvitel vezetése esetén – az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalék, részesedés soron, egyszeres könyvvitel vezetése esetén az eredménylevezetés "jóváhagyott osztalék" sorába be kell állítani. Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
1
13
14
15