K+F-hez kapcsolódó adóalap-csökkentések

Kérdés: A 420. számban megjelent 8142. kérdéssel kapcsolatban kérdezem: Tudomásom szerint, amennyiben a K+F aktiválása mellett dönt a társaság, úgy a támogatás összegével csökkentett, felmerült közvetlen költségek összegét kell aktiválni. Tehát ebben az esetben nem 285 M Ft-ot, hanem 285-135 = 150 M Ft-ot kellett volna aktiválnia a társaságnak. Ebben az esetben azonban az értékcsökkenés összege (75 M Ft) nyilvánvalóan a támogatásra eső résszel kevesebb (67,5 M Ft), mint a példában szereplő összeg (142,5 M Ft). Ha azonban az értékcsökkenés már eleve kevesebb (mivel az aktivált érték eleve nem tartalmazza a támogatás összegét), így véleményem szerint nincs szükség a támogatás levonására a taokedvezmény számításakor. A taokedvezmény ebben az esetben pontosan az értékcsökkenés összegével egyezik meg, ami 75 M Ft. Ugyanúgy, mint a példában. Helyes volt a kérdező eljárása, hogy nem a támogatással csökkentett közvetlen költségeket aktiválta?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: igyekszünk a kérdésben megadott adatok alapján a kérdésben foglaltakra válaszolni.A kérdésben az szerepel, hogy a társaság K+F-et valósított meg, amelyet 2019. 01. 01-én aktivált 285 M Ft értékben. Ehhez az aktivált értékhez 135 M Ft támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Kísérleti kutatás költségeinek aktiválása

Kérdés: Vállalatunk festékgyártással foglalkozik. Egy új festékanyag előállítására alkalmas technológia kifejlesztésére indított projektünket EU-s támogatás bevonásával valósítjuk meg. A projekt "futamideje" két év. Bár a projekt során alapkutatást is végzünk, a pályázati szerződésben "kísérleti kutatás"-ként lett a projektbeli tevékenység megjelölve. A projekt "költségei" 30%-ban eszközbeszerzésre fordított kiadásból, a fennmaradó rész pedig a kutatásban részt vevők munkabérének és egyéb személyi juttatásának költségeiből állnak. A projekt 2018 elején indult. A fentiek ismeretében a projektben részt vevők személyi ráfordításait kötelező-e kísérleti fejlesztésként aktiválnunk, vagy az aktiválás csak egy lehetőség? Esetleg a költségek maradhatnak a tárgyévi ráfordítások között, a pályázatban már elszámolt, jóváhagyott támogatási bevételek pedig az egyéb bevételek között? A pályázati kiírásban nem szerepel, hogy aktiválni kellene a kutatás költségeit, csupán elkülönítetten kell kimutatni a számviteli nyilvántartásainkban.
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válaszhoz (a kísérleti kutatás költségeit nem kötelező aktiválni) számos kiegészítést és figyelembe veendő szempontot kell ismertetni.Az Szt. 25. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata szerint az alap- és az alkalmazott kutatás költségei, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Raktárba történő beszállítás értelmezése

Kérdés: Kereskedőcég vagyunk, a külföldről vásárolt árut közvetlenül a partnerhez szállítjuk. Az árut FCA-paritáson vesszük át Szlovákiában, a szállítást mi bonyolítjuk le, az áru érkezési helye vevőnk raktára. A szállítási költséget eddig a készlet bekerülési értékének részeként könyveltük, ám felmerült, hogy e költségeket értékesítési költségként, igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni. Helyes az általunk alkalmazott gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az eddig alkalmazott gyakorlat helyes!Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értéke magában foglalja – többek között – a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Utólagos finanszírozású kutatás-fejlesztés

Kérdés: Vállalatunk 2017. év folyamán kutatás-fejlesztési projektre nyert támogatást, amely alapján a fejlesztésre fordított költségeinek egy részét utólagos elszámolás alapján finanszírozzák. A pályázat megnyerését követően elkezdődött a megvalósítás, így 2017. év végéig a költségek egy része fel fog merülni. A pályázati elszámolást azonban csak a jövő év második felében nyújthatjuk be, és ezt követően fogják kiutalni az igényelt összeget. Mi a teendő az év végén a 2017-ben felmerült költségekkel? El kell határolni a még el nem számolt költségeket?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt rögzíteni kell, hogy a még fel nem merült (el nem számolt) költségeket elhatárolni nem lehet.A vállalat a kérdés szerint kutatás-fejlesztési projektre pályázat útján támogatást nyert. A támogatás nyilvánvalóan nem jelenti a kutatás-fejlesztési projekt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Szolgáltatási jutalék elszámolása

Kérdés: A beszerzői csoporthoz csatlakozó társaság, a csatlakozást biztosító szerződés alapján – többek között – a szállítóktól kedvezőbb beszerzési áron tud árut beszerezni, mint a csoporton kívüliek, jogosulttá válik a szállítói számlában meg nem jelent utólagos korrekciós elemekre, továbbá az áru értékesítését segítő információkat megkapja. A csatlakozást lehetővé tevő társaság a belépő társaság részére, a belépéssel járó előnyök biztosításáért szolgáltatási jutalék számlázására jogosult, amelynek összege a csoporttagonként a naptári évben beszerzett áru értékének 1 százaléka. A belépéssel járó előnyökért számlázott szolgáltatási jutalék összege a beszerzett áru bekerülési értékének része, vagy igénybe vett szolgáltatás? Ha a bekerülési érték része, az egyedileg történő hozzárendelés számszerűsítése hogyan történjen, hiszen a komplex szolgáltatásban vannak az értékesítést segítő, értékesítési költségnek minősülő elemek is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 47. §-a alapján adható meg. Alapvető elv: az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba beszállításig felmerült, az eszközhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Közvetlen önköltségbe tartozó tételek

Kérdés: Cégünk baromfit neveltet, felvásárol, majd ezen állomány egy részét bérvágatja, szortírozza, csomagolja, és ezt követően a késztermék egy részét belföldön értékesíti, jelentős részét exportálja. A készterméket hűtőházban tárolja előhűtött, illetve fagyasztott termékként. A cégnél a termékekre vonatkozóan év közben mennyiségi nyilvántartás nincs, csak értékbeli. A közvetlen költségeket az 5. számlaosztályban gyűjtjük, elkülönített számlákon.
1.
Véleményük szerint ebben a vertikumban besorolhatók-e a közvetlen költségek közé az alábbi tételek:
– -hűtőháznak fizetett bérleti díj, illetve árumozgatási díj,
– -a baromfit a bérvágóhelyre, hűtőházba juttató szállítási költség,
– -a csomagolási költség,
– -az exportálással kapcsolatos költségek, exportjutalék költsége (az értékesítőknek fizetett).
Az önköltség-számítási szabályzatot szeretnénk elkészíteni, és a közvetlen költségek besorolásánál merült fel a kérdés.
2.
Év végére az előhűtött baromfit sikerült értékesíteni, de a fagyasztott baromfiból jelentős eladatlan készlet keletkezett, melyek szavatossági határideje arra késztet, hogy az eladási árak csökkentésével értékesítsük a zárókészletet, melyet elkülönítve tárolunk. A várható eladási árak csökkenése miatt mikor és milyen jogcímen értékelhetem le a közvetlen önköltségen értékelt zárókészletemet? Mire figyeljek, és milyen dokumentumok szükségesek az értékeléshez? Le kell ezt értékelni, vagy az eladási áron keresztül az árrés csökken, az önköltségen értékelt készletet nem is kell változtatni? Értékvesztés vagy selejtezés történik a leírt esetben?
Részlet a válaszából: […] 1. kérdés: Az Szt. 51. §-a (1) bekezdésének az előírása szerint az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyeka) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása

Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy a kérdező cég nem ismeri akutatás-fejlesztés költségei, bevételei elszámolásának legfontosabb szabályait,azok alapvető összefüggéseit. Ezért a kérdésben megfogalmazottakra – viszonylagröviden – igyekszünk választ adni. A kérdés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Értékesítés érdekében felmerült költségek elszámolása

Kérdés: A társaság ruha-nagykereskedelemmel foglalkozik, az árut részben belföldről, részben külföldről szerzi be. A megvásárolt termékeket a kft. saját maga csomagolja, márkajelzéssel ellátott dobozba, tasakba, vállfára helyezi az áru jellegének, a vevő igényeinek megfelelően, valamint méret- és kezelési útmutató címkét ragaszt a csomagolóanyagra. A társaság év közben a készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet, év végén leltározással állapítja meg a készlet értékét. A csomagolóanyag- és címkevásárlást hogyan helyes elszámolni? A továbbeladásról kiállított számlán a csomagolóanyagot tételesen nem tüntetjük fel.
Részlet a válaszából: […] A válasz az Szt. 47., illetve 82. §-ának előírásaiból következik.A kérdésben említett csomagolás, címkézés nem tartozik a beszerzési (bekerülési) értékbe, mivel azok nem az eszköz megszerzése érdekében merültek fel, és nem a raktárba történő beszállításig, bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Szerzői jogdíj számviteli elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk könyvkiadással és könyvkereskedelemmel foglalkozik. A könyvek szerzőivel a szerzői díjakra kötött felhasználói szerződéseknek két fajtája van. Az első típusú szerződésben a kézirat átadásakor egyösszegű szerzői díjban állapodnak meg, a másik típusú szerződés pedig arról rendelkezik, hogy a mű megjelenését követően az eladott példányoktól függően jár a szerzőnek a szerzői jogdíj (royalty). Része a könyvek közvetlen önköltségének az eladás után fizetendő jogdíj? Mivel a kiadott könyvek értékében meghatározó tényező a szerzői díj, nem mindegy, hogyan kell azt elszámolni.
Részlet a válaszából: […] A szerzői díj a saját termelésű készletnek minősülő könyvek közvetlen önköltségében csak az első típusú szerződésben rögzített esetben vehető figyelembe, azaz csak akkor, amikor annak összegét a kézirat átadásakor egy összegben megállapították.A másik típusú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

K + F költségek aktiválása

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert abban keverednek a kutatásra, illetve a kísérleti fejlesztésre vonatkozó kitételek és az azokhoz kapcsolódó kérdések.Elöljáróban már rögzíteni kell, hogy a számviteli elszámolásokhoz, illetve a statisztikai adatszolgáltatásokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
1
2