Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott értékhelyesbítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Értékhelyesbítés megszüntetése

Kérdés: A társaság 2019. évben élt az értékhelyesbítés lehetőségével, ingatlanjait és a gépeket piaci értékre helyesbítette. Az értékbecslés alapján, amennyiben az ingatlanok és gépek értéke magasabb volt, értékhelyesbítést számolt el, amennyiben a gép értékét az értékbecslő alacsonyabban határozta meg, mint a könyv szerinti érték, terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2020. évben a számviteli politikájában döntött arról, hogy az értékhelyesbítéssel nem kíván élni. Azon eszközöknél, ahol a 2019. évben terven felüli értékcsökkenést számolt el - mert a piaci érték alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti érték -, a 2020. évben vissza kell-e írni a terven felüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszból: […]értéknél (a nettó értéknél) kevesebb lesz, vagy az adott tárgyi eszközt az állományból kivezetik, mert értékesítik, vagy selejtezik, vagy megsemmisül.Az Szt. 58. §-a szerint a piaci értéken történő értékelés helyességéről minden évben (így 2020-ban is) meg kell győződni, az érintett tárgyi eszközöket leltárba kell foglalni, az értékelés helyességét könyvvizsgálóval kell igazolni.Amennyiben az egyedi eszközöknél (a kérdés szerinti ingatlanoknál) meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet-növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit;-csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig.A kimutatott értékhelyesbítés megszüntetése tehát nem számvitel-politikai döntés, annak a csökkentését, megszüntetését az Szt. 58-59. §-ai szerint dokumentálni kell.Nem számvitel-politikai döntés a terven felüli értékcsökkenés elszámolása sem, ha a tárgyi eszközök (jellemzően gépek) piaci értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti értékük, hanem az Szt. 53. §-a előírásai­ból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8573
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Értékhelyesbítés, értékelési tartalék átalakuláskor

Kérdés: A kft. átalakul. Az átalakulás során kiválással új társaság jön létre. Az átalakuló kft. jelentős értékű ingatlannal rendelkezik, amely a kiválással létrejövő társasághoz kerül. Ezen ingatlanhoz kapcsolódóan az átalakuló társaság értékhelyesbítést, értékelési tartalékot mutat ki a könyveiben, mivel az ingatlan piaci értéke lényegesen meghaladja a bekerülési értéket. Hogyan kell a szóban forgó ingatlant a vagyonmérlegekben szerepeltetni? Az értékhelyesbítés, értékelési tartalék a kiválással létrejövő társaságban kimutatható-e?
Részlet a válaszból: […]létrejövő társaság az átvételre kerülő ingatlant a vagyonmérleg-tervezetben (a végleges vagyonmérlegben) szereplő értéken (mint bruttó bekerülési értéken) köteles a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. (Így egyértelmű, hogy induló adatként értékhelyesbítést és értékhelyesbítés értékelési tartalékát nem mutathat ki, mert ilyen érték sem a vagyonmérleg-tervezetben, sem a végleges vagyonmérlegben nem lehet!)Az Szt. 137. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a kiválással létrejövő társaság átértékelheti az eszközeit és a kötelezettségeit a saját tőke elemeivel szemben. Az átértékelés tehát nem kötelező még akkor sem, ha egyébként egyértelmű, hogy a vagyonmérlegben szereplő eszköz (az adott esetben az ingatlan) piaci értéke lényegesen meghaladja a könyv szerinti értéket. Az előző bekezdésben leírtak azt feltételezik, hogy a kiválással létrejövő társaság nem élt az átértékelés lehetőségével. Ez esetben a kiválással létrejövő társaság az átalakulást követő mérlegfordulónapi értékelés keretében természetesen már élhet az Szt. 57. §-a (3) bekezdésében leírt módon, a piaci értéken történő értékelés lehetőségével. Ha él ezzel a lehetőséggel, akkor az Szt. 58-59. §-aiban foglaltak szerint kell eljárni.Megjegyzés: Annak eldöntése, hogy a kiválással létrejövő társaság él-e az átértékelés lehetőségével vagy sem, alapvetően attól függ, hogy a társaság milyen sajáttőke-nagysággal kíván létrejönni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8205
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Értékhelyesbítés megrongálódás esetén

Kérdés: Társaságunk ingatlanok esetében él az értékhelyesbítés lehetőségével. Ha megrongálódik az ingatlan, és selejteznünk kell, és az ingatlan nettó értéke alacsonyabb, mint a piaci érték, elvégezhető-e a selejtezés? Ebben az esetben hova kell könyvelni az ingatlan értékét?
Részlet a válaszból: […]alapján -, ha a megrongálódás miatt az ingatlant a könyvekből ki kell vezetni:T 129 - K 123 - ha az ingatlan épület, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés megszüntetése;T 128 - K 123 - az elszámolt terven felüli értékcsökkenés átvezetése- az átvezetések után a 123. számla az épület (az ingatlan) nettó értékét mutatja;T 21-22 - K 123 - a visszanyerhető hulladék- és haszonanyagok készletre vétele azok piaci értékén (a készletre vételi érték nem haladhatja meg a kivezetésre kerülő eszköz nettó értékét);T 8664 - K 123 - a készletre vételi értékkel csökkentett nettó érték elszámolása egyéb ráfordításként,T 4171 - K 127 - az ingatlan értékhelyesbítésének összevezetése az értékhelyesbítés értékelési tartalékával.Az ingatlan a tárgyi eszközök egy csoportjának az elnevezése. Olyan konkrét eszköz, hogy ingatlan, valójában nincs. Az ingatlan - a számviteli előírások szerint - lehet telek, telkesítés, földterület, építmény (épület), egyéb építmény, épületrész, tulajdoni hányad. A válasz további részében feltételezzük, hogy a kérdés szerinti ingatlan az épület.Épület esetében azonban, ha az megrongálódik, nem az a jellemző, hogy az épületet rendeltetésének megfelelően már nem lehet használni, mivel a megrongálódás kijavításával, helyreállításával használható állapotba hozható. Éppen ezért azt nem kell selejtezni, nem kell a könyvekből kivezetni, csupán a megrongálódás következtében az épület nettó értékében bekövetkezett csökkenést kell terven felüli értékcsökkenés elszámolásával a könyvekben keresztülvezetni (T 8664 - K 128). A megrongálódás miatt bekövetkezett értékcsökkenést, mint terven felüli értékcsökkenést, az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.Az épület megrongálódása nyilvánvalóan kihat az épület piaci értékére is. A piaci értékre azonban más tényezők is hatnak. A piaci értéken történő értékelésre vonatkozó előírások, az Szt. 57-59. §-ai szerinti szabályok alkalmazásával a mérlegfordulónapi értékelés keretében ismételten meg kell határozni az adott épület piaci értékét, annak az előző piaci értékhez képest bekövetkezett változását (csökkenését, növekedését), és a változásnak megfelelő összeggel módosítani kell az értékhelyesbítésként és az értékhelyesbítés tartalékaként kimutatott értéket. (Az adott épület piaci értékében bekövetkezett változás lehet több is, meg kevesebb is, mint a megrongálódás miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés összege.)Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján, amennyiben a befektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értékét, az eszköz - az 58-59. § előírásai szerint - piaci értéken is felvehető. Ha a vállalkozó él ezzel a lehetőséggel, akkor a mérlegfordulónapi leltárnak tartalmaznia kell:- az egyedi eszköz mérlegkészítéskori[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7670
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Felértékelt eszköz eladásakor az értékhelyesbítés

Kérdés: A korábbi években tulajdoni részesedést jelentő befektetett pénzügyi eszközt a valós értéken történő értékelést választva, felértékeltük az értékelési tartalékkal szemben (T 177 - K 417). A részesedést ez évben értékesítjük. Hogyan kell kivezetni a nyilvántartásokból?
Részlet a válaszból: […]az eredeti bekerülési érték közötti különbözetet (mivel a piaci érték meghaladta a könyv szerinti értéket) értékhelyesbítésként elszámolta az értékelési tartalékkal szemben (T 177 - K 417).Az Szt.-előírás alapján minden üzleti év végén, a mérlegkészítés időszakában felül kell vizsgálni, hogy az adott időpontban (mérlegfordulónapon) kimutatott értékhelyesbítés összege valóban a piaci érték és a bekerülési érték különbözetét mutatja-e. Ha nem azt mutatja, és a különbözet jelentős, az értékhelyesbítést az értékelési tartalékkal szemben korrigálni kell (T 177 - K 417, illetve T 417 - K 177). Az értékhelyesbítés megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét könyvvizsgálóval[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6800
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Beolvadás után értékhelyesbítés

Kérdés: Négy takarékszövetkezet egyesül beolvadással, ahol az átalakulás előtt mind a négy takarékszövetkezet élt az ingatlanjaira vonatkozóan az értékhelyesbítés lehetőségével. A beolvadás során az átalakulási vagyonmérlegekben értékelési tartalék nem szerepelhet, azt meg kell szüntetni. A beolvadás után az átvevő/jogutód takarékszövetkezet folytathatja-e az értékhelyesbítést a beolvadóktól átvett ingatlanokra? Attól függően, hogy könyv szerinti vagy piaci értéken történik a beolvadás.
Részlet a válaszból: […]tartalmazhatják. A beolvadó takarékszövetkezeteknek az értékhelyesbítést az értékhelyesbítés értékelési tartalékával szemben, a beolvadás cégjegyzékbe bejegyzett napjával kell megszüntetni. Az átvevő (beolvasztó) takarékszövetkezetnél viszont a könyvekből sem az értékhelyesbítést, sem az értékhelyesbítés értékelési tartalékát nem kell kivezetni, bár a vagyonmérlegekben nála sem szerepelhet.A beolvadással létrejött takarékszövetkezet végleges vagyonmérlegének első oszlopa tartalmazza a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) takarékszövetkezetek szerinti megbontásban és együttesen a beolvadó és az átvevő (a beolvasztó) takarékszövetkezetek végleges vagyonmérlege harmadik oszlopában lévő adatokat külön-külön és együttesen. (A beolvadó takarékszövetkezeteknél piaci értéken vagy könyv szerinti értéken.) A második, a különbözetek oszlopában már tényadatok vannak.Az átvevő (a beolvasztó) takarékszövetkezet a folyamatos könyvelés keretében veszi át a beolvadó takarékszövetkezetek végleges vagyonmérleg szerinti eszközeit és kötelezettségeit a saját tőke megfelelő elemével szemben, és rendezi a végleges[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6702
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Bekerülési érték korrekciója

Kérdés: A kft. 2010-ben magánszemélytől vásárolt lakást, amelyet átalakítás (felújítás) után kereskedelmi tevékenységre kívánt használni. Az átalakítás építésiengedély-köteles volt. Az átalakítás 2011-ben befejeződött, az üzembe helyezés is megtörtént. Mivel a tulajdoni lap szerinti lakás felújításáról volt szó, a felújítás áfáját nem vontuk le, így az része az aktivált értéknek. A cég kezdeményezte a lakás átminősítését üzlethelyiséggé. Az átminősítést a földhivatal engedélyezte 2012 márciusában, ezt követően a kft. jogosulttá vált az áfa levonására, a visszaigényelhető áfa összegével viszont csökken az aktivált érték. 2012-ben értékhelyesbítéssel rendezni kell-e az aktivált értéket?
Részlet a válaszból: […]értékként - természetesen - az áfa nélküli értéket kell érteni. Önmagában az a tény (adóköteles tevékenységet végző cégek esetében ez az általános), hogy az áfa levonhatóvá vált, nem teszi értékesebbé az adott eszközt, nem növeli a piaci értéket. Az Áfa-tv. 132. §-a alapján válik levonhatóvá és nem visszaigényelhetővé az áfa a lakás átminősítése után. A visszaigénylés szabályait az Áfa-tv. 186. §-a tartalmazza.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5530

7. találat: Értékhelyesbítés megszüntetése

Kérdés: A gazdasági társaság a tárgyi eszközök (ingatlanok) tekintetében élt az értékhelyesbítés intézményével. Milyen esetekben és mikortól lehet ezt megszüntetni? És azt hogyan kell dokumentálni?
Részlet a válaszból: […]amelyet minden év végén - a zárlati feladatok keretében - össze kell hasonlítani a már kimutatott értékhelyesbítés összegével. Amennyiben ez a különbözet jelentősen eltér az előző mérlegfordulónapon kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet - növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit; - csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig. A hivatkozott előírásból tehát az következik, hogy az értékhelyesbítés körébe bevont eszközöknél, eszközönként külön-külön - minden évben a mérlegfordulónapi értékelés keretében meg kell állapítani az idesorolt eszközök piaci értékét, - amely piaci érték valós voltát minden évben könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell. Amennyiben az adott eszköz piaci értéke kevesebb lesz, mint az Szt. szerint megállapított könyv szerinti nettó értéke, akkor a különbözet nulla vagy negatív lesz, és így - a leírtakból következően - az értékhelyesbítés az értékelési tartalékkal szemben a törvény erejénél fogva megszűnik. Egyéb esetekben csak akkor szűnik meg, ha a piaci értékelésbe bevont eszköz a társaság könyveiből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4988
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Értékhelyesbítés nonprofit szervezetnél

Kérdés: Nonprofit szervezetnél kell-e, lehet-e ingatlan esetében piaci értéket megállapítani? Ha a szervezet úgy dönt, hogy az ingatlan értékét valódi értékben kívánja nyilvántartani, az átértékeléshez kell-e szakértői becslés?
Részlet a válaszból: […]egyszerűsített éves beszámoló is. Ez esetben természetesen az Szt. előírásai szerint kell eljárni, a Korm. rendeletben előírt további információk közlésével. Mivel a Korm. rendelet nem tiltja a piaci értékre történő értékelést a nonprofit szervezeteknél, nincsen akadálya annak, hogy a nonprofit szervezet is éljen ezzel a lehetőséggel. Feltétel tehát az, hogy a nonprofit szervezet - kettős könyvvitelt vezessen, - beszámolóját az Szt. szerint készítse el (éves, illetve egyszerűsített éves beszámoló formájában), - és az Szt. 58-59. §-ában foglaltakat maradéktalanul tartsa be. Az Szt. az egyedi eszközök mérlegkészítéskori piaci értékének meghatározását nem köti szakértői értékbecsléshez. De követelményként írja elő, hogy az egyedi eszköz piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. december 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2447
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Értékhelyesbítés után értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: A kft. az évek során 0-ra leírta tárgyi eszközeit. Az elmúlt év végén értékhelyesbítést végzett az értékelési tartalékkal szemben. Az ez évi esedékes értékcsökkenést az eszközöknél költségként vagy az értékelési tartalékból helyesebb leírni?
Részlet a válaszból: […]értékhelyesbítés megállapításának, elszámolásának megalapozottságát, szabályszerűségét könyvvizsgálónak ellenőriznie kell akkor is, ha egyébként a kft.-nél nem kötelező a könyvvizsgálat. Valószínű, a kérdező kft.-nél nem ellenőrizte könyvvizsgáló az értékelést. Ez esetben viszont jogszabályellenes volt annak kimutatása. Ha a társaság élt az értékhelyesbítés - fentiek szerinti - kimutatásának lehetőségével, akkor a következő években is - amíg az eszközt az állományból ki nem vezeti - meg kell határoznia, könyvvizsgálóval ellenőriztetnie kell az adott eszköz piaci értékét, a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét, és amenynyiben ez a különbözet eltér az előző évben kimutatott értékhelyesbítés összegétől, akkor az eltérés öszszegével az értékhelyesbítés kimutatott összegét kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1643
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Kötelező-e az értékhelyesbítés?

Kérdés: A vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök értékének piaci értékre történő helyesbítését köteles-e alkalmazni az egyszerűsített éves beszámolót készítő kft., vagy ez vezetői döntés függvénye?
Részlet a válaszból: […]eszköznek a visszaírt értékvesztéssel, terven felüli értékcsökkenéssel korrigált könyv szerinti értékét, akkor a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti érték közötti különbözet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható. Ebben a kérdésben elsősorban nem a vezetőnek kell döntenie, hanem a tulajdonosoknak (számvitel-politikai döntés). Ha a vállalkozó már döntött, akkor viszont köteles minden évben az adott eszköz piaci értékét megállapítani, összevetni a könyv szerinti értékkel, meghatározni a különbözetet és ennek függvényében az értékhelyesbítés változását, mindaddig, amíg az értékhelyesbítés összege el nem éri a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. május 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1242
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést