24 cikk rendezése:
11. cikk / 24 Házipénztárnál figyelembe veendő bevételek
Kérdés: A házipénztár napi átlagos záróállománya a társaság előző tárgyévi összes bevételének maximum 2%-a lehet. Az összes bevételbe beleszámít-e az előző évben kapott osztalék (amely tartalmazza a 2008. évi, de a 2006. évi osztalékfizetést is), a vagyonfelosztási javaslat alapján kapott, más gazdasági társaságban lévő vagyon utáni kifizetés, az értékpapírszámlák hozama, az egyéb rendkívüli bevétel?
12. cikk / 24 Üzletrész értékesítése csökkentett áron
Kérdés: A bt. 10-10 ezer forinttal alakult, ez szerepel a társasági szerződésben. A társaság 2007-ben átalakult kft.-vé. A taggyűlés az eredménytartalékból – az átalakulás során – a jegyzett tőkét 20 ezer forintról 3 millió forintra emelte fel, amelyből mindkét tag 1500-1500 E Ft-tal rendelkezik. Az egyik tag 2008. október 1-jével a kft.-ből ki akar lépni, az üzletrészét felajánlotta a másik tagnak 10 ezer forintért. (Így nincs jövedelme, mert az üzletrészt a bt. alapításakor befizetett 10 ezer forinttal szerezte.) Úgy gondolom, az 1500 E Ft és a 10 E Ft közötti különbözet után a kilépő tagnak kell megfizetnie a 25 százalékos adót, neki kell bevallania és befizetnie. A társaságnak csak annyi feladata van, hogy a tagváltást átvezetteti a cégnyilvántartáson, és bejelenti az APEH-nek. Ha a kilépő tag valóban 10 ezer forintért adja el az üzletrészt, akkor az eladást gyakorló tag árfolyamveszteséget számol el, ami miatt viszont nem lesz adófizetési kötelezettsége.
13. cikk / 24 Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése
Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
14. cikk / 24 Külföldön vezetett bankszámláról teljesített ügyletek elszámolása
Kérdés: Magyarországon működő kft. osztrák pénzintézetnél is vezet bankszámlát. Ennél a pénzintézetnél euróért vásárolt értékpapírt. Az értékpapír eladása is euróért történik, az eladási árat euróban írják jóvá a bankszámlán. Kérdés, az euróban megkapott eladási ár napi árfolyamon számított forintértéke és könyv szerinti forintértéke közötti nyereség teljes összege elszámolható-e az értékpapír értékesítéséből származó árfolyamnyereségként, vagy külön euróban kell meghatározni az árfolyamnyereséget, és annak jóváíráskori forintértéke az értékpapír értékesítéséből származó eredmény, a többi pedig a devizaműveletek árfolyam-különbözeteként kimutatandó eredmény? A folyamatos forint/euró árfolyam-ingadozások miatt a két módszer között jelentős eltérés keletkezhet.
15. cikk / 24 Értékpapír-eladás az arányosításnál
Kérdés: Az Áfa-tv. 3. számú melléklet 2/d) pontja alapján az alapok befektetési jegyeinek rendszeres (nem eseti) beszerzéséből, illetve értékesítéséből származó árfolyamnyereséget az arányosításnál számításba kell-e venni? Ha igen, az összes bevétel 10 százalékát meghaladó mérték számítása során az árfolyamnyereséget milyen bevételhez kell viszonyítani?
16. cikk / 24 Értékpapír részletekben történő értékesítése
Kérdés: Ha több részletben kerül kifizetésre a vételár, akkor a 2005. évtől hatályos új szabályok szerint az adott részletfizetések időpontjában, az adott részösszeg tekintetében kell az adót megfizetni? Ha feltételtől függő a vételár teljes összegének teljesítése, akkor a teljes – még kifizetésre nem került részt is beleértve – összeg után kell az adót megfizetni? (Az adófizetés megelőzi az adott jövedelemrész tényleges kézhezvétele időpontját?)
17. cikk / 24 Visszavásárolt üzletrész könyvelése
Kérdés: A kft. az egyik üzletrész-tulajdonostól a kft.-ben lévő üzletrészét visszavásárolja a névérték 20 százalékáért. Ezt a visszavásárolt üzletrészt – fél év elteltével – egy másik üzletrész-tulajdonos megvásárolja a visszavásárlási értéken. Hogyan kell ezt könyvelni?
18. cikk / 24 Cégeladás esetén fizetendő forrásadó
Kérdés: Cégeladás esetén milyen érték után kell forrásadót fizetni? Az eladási ár és a törzstőke közötti különbözet után? Mi az adó alapja akkor, ha a cég fennállása alatt törzstőkét emeltek?
19. cikk / 24 Üzletrész értékesítése részletfizetéssel
Kérdés: Az "A" kft. 2001-ben értékesített "B" kft.-ben lévő üzletrészéből 300 000 forint értékű törzsbetétet. A szerződés szerint a fele összeget a vevő azonnal kifizeti, a másik felét 2003 januárjában. Ha a vevő nem fizeti ki a vételár második részét a szerződés szerinti időpontig, az "A" kft.-t elővásárlási jog illeti meg 10 USD összegben. Az üzletrészt 2272 forint összegben nyilvántartásba vették, kérdés az, mi legyen a 150 000 és a 2272 forint különbözetével?
20. cikk / 24 Bevételnek nem számító tételek (eva)
Kérdés: Hogyan változtak a bevételnek nem számító tételek? Van-e változás az értékpapír-értékesítést illetően abban, hogy mi minősül bevételnek?
