Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott értékpapír-juttatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Értékpapír-juttatás számviteli elszámolása

Kérdés: 2003-tól az értékpapír-juttatás jogcímét a juttató és a kedvezményezett között fennálló jogviszony határozza meg. Ennek alapján, amennyiben az értékpapír-juttatás kedvezményezettje a munkavállaló, a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell az adófizetési kötelezettség megállapításánál alkalmazni. Hogyan kell ezt a számviteli előírások alapján elszámolni?
Részlet a válaszból: […]munkavállalóknak juttatott értékpapírok értékét nem lehet keresetnek tekinteni, azt a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Amennyiben a juttatás miatti jövedelmet terhelő adót a munkaadó átvállalja, a jövedelmet bruttó módon (felülről számított
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1952
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszból: […]bekezdése szerint az értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében természetbeni juttatás az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész, amelyet a magánszemély (vagyis a munkavállaló) a kifizetőnek nem térít meg, ingyenesen juttatott értékpapír esetén tehát a szokásos piaci érték egésze. Az Szja-tv. 69. §-ának (4) bekezdése alapján a természetbeni juttatás a magánszemély olyan bevételének számít, amelynek egésze jövedelem. Az Szja-tv. 69. §-ának (6) bekezdése alapján ezen jövedelem után az adó mértéke 44 százalék; az adót a kifizető köteles megfizetni. Az értékpapírok ingyenes átadása a munkavállalói értékpapírszámlákra történő jóváírás időpontjában valósul meg. Az Szja-tv. 69. §-ának (6) bekezdése szerint a természetbeni juttatás után az adót a kifizetőnek, a juttatás időpontját követően, az Art.-nak a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie. Az előzőek, valamint az Art. 2. számú mellékletének I. 1. B) e) pontja szerint a kifizetőnek az adót az értékpapíroknak a munkavállalók értékpapírszámláira történő jóváírása időpontját követő hó 12-éig kell megfizetnie. A vállalkozás a természetbeni juttatást a munkavállalóinak adja, amelynek alapján a vállalkozás a Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja és 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján foglalkoztatónak minősül. Az Art. 97. §-ának j) pontja szerint a járulék tekintetében kifizetőnek minősül a Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató is. Az idézett jogszabályi rendelkezés értelmében a kft. a járulék tekintetében kifizetőnek minősül. A biztosítottnak nyújtott természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelem. A természetbeni juttatásként nyújtott jövedelem után a Tbj-tv. 20. §-a szerint a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kft.-nek a munkavállalói részére nyújtott természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. Az Flt-tv. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. E jogszabályhely alapján a kft.-nek a vele munkaviszonyban álló munkavállalók részére juttatott természetbeni juttatás értéke után 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetnie. Étkezési utalvány nyújtása Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.17 pontja szerint a munkáltató által[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. augusztus 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 810
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Értékpapír-juttatás

Kérdés: Egy társaság alkalmazottai részére alkalmazottanként különböző értékben értékpapírt (kötvényt, részvényt) kíván adni. Ez természetbeni juttatásnak vagy bérnek minősül? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy természetbeni juttatásról beszélhessünk?
Részlet a válaszból: […]§-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, amikor a természetben adott jövedelem nem természetbeni juttatás. Ilyennek minősül a természetben adott munkabér (a magánszemélynek a Mt.-ben meghatározott munkabér részeként természetben adott juttatás, amelynek értéke a munkaszerződésben meghatározott összeg, ennek hiányában a szokásos piaci érték); az önálló tevékenység természetben adott ellenértéke; az ingatlan, ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog átruházása során az ellenértékbe természetben beszámított vagyoni érték; az adóköteles tárgynyeremény; az a vagyoni érték, amelyet e törvény szerint egyébként adómentesnek minősülő jogcímen természetben adnak; a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén, illetőleg a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 722
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: ,