729 kérdés-válasz az eu kifejezésre

729 cikk rendezése:

1. cikk / 729 Szakmai rendezvény díjának könyvelése

Kérdés: A kft. tagjai Romániában szakmai rendezvényen vesznek részt. A konferencia részvételi díjáról, 825 euróról számlát küldött a román szervező cég. A számla áfát nem tartalmaz, a számla összegét átutaltuk. Bankszámlánkat forintban terhelte meg a bank. Kérem a kontírozási tételeket megadni!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

2. cikk / 729 Nyílt végű pénzügyi lízing futamidő előtti lezárása

Kérdés: Ügyfelünk nyerges vontatót lízingelt nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A nyílt végű lízinget a futamidő előtt lezárták a lízingbe vevő kérésére, mert szándékában állt a járművet megvásárolni. Mivel a gépjármű megvételére nem a lízingszerződés lejárata esetére biztosított megvásárlási jog alapján került sor, a jármű vételárát a maradványérték helyett annak piaci értéke képezte. A teljes hátralévő lízingtőke (40.819 euró) és a vételár különbözetét (51.936 euró+áfa) lízingdíj-korrekcióként (–11.117 euró+áfa) állapította meg a lízingcég, és a kezdő lízingdíjhoz kapcsolódóan helyesbítő számlát állított ki. Az eszköz a birtokbavételi bizonylat alapján került aktiválásra, nyilvántartási értéke 21.691.109 Ft, amely meghaladja a kiszámlázott piaci értéket (nettó 20.506.930 Ft). Hogyan kell könyvelni ezt az ügyletet?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

3. cikk / 729 Kapott részvény bekerülési értéke

Kérdés: A magánszemély magyarországi munkaviszonya keretében két módon kap EUR-os részvényt. A nettó munkabérének egy részét részvénnyel fizetik ki. A munkabérén felül kap még több részvényt. A részvények a munkáltató cég anyavállalatának a részvényei. Jól gondolom, hogy az első esetben a szerzési érték a részvénnyel összefüggő bruttó bér, a második esetben pedig a szerzési érték a kapott részvények MNB-árfolyammal forintosított értéke? A forintosítás alapja az a nap, amikor a részvényt megkapja, és ebben az esetben külön adózó jövedelem.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

4. cikk / 729 Vámügyintézéssel kapcsolatos tételek könyvelése

Kérdés: A bt. tárgyi eszközöket szerez be harmadik országból. A vámügyintézéssel a FedEx-et bízza meg, ami közvetlen képviselet keretében látja el, és egyetlen számlát állít ki egyrészről a vámeljáráshoz kapcsolódó adminisztrációs költségekről (27% áfatartalommal), másrészről a vámhatározatban kivetett vám és áfa összegéről (az EU áfaszabályai alá nem tartozó kifizetés megnevezéssel). A vám és áfa beszedett összegét a FedEx utalja tovább a NAV-nak (a kötelezettség és a teljesítés is megjelenik a bt. adófolyószámláján). Hogyan kell könyvelni, milyen főkönyvi számlákra a FedEx számláját? Hogyan kell, kell-e könyvelni a vámhatározatot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

5. cikk / 729 Borravaló utalással

Kérdés: Kisadózó taxis egyéni vállalkozó egy taxiszolgáltató társaság rendszerét használja. Az utasok kizárólag a társaság applikációjában regisztrált bankkártyával tudnak fizetni. A fuvardíjról az ügyfél kérésének megfelelően pénztárgépi nyugtát vagy számlát állít ki. Az utas a rendszeren keresztül az utazás befejezése után 30 napig tud borravalót adni. A sofőr a kapott borravalóról nem kap külön értesítést, azt saját maga tudja kigyűjteni. Hogyan történjen az utólag kapott borravaló szabályos bizonylatolása? Megfelelő-e az az eljárás, ha nap végén kigyűjti, és egy nyugtán (akár tételenként) beüti a pénztárgépbe?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

6. cikk / 729 Árat forintban tüntetik fel, de euróban is fizethető és fordítottan

Kérdés: Kiskereskedelemmel és javítással foglalkozó (kerékpárüzlet és -szerviz) vállalkozó a jövőben euró fizetési eszközt is szeretne elfogadni a vásárlóitól. Hogyan kezelendő az euró fizetőeszköz, ha az üzletben az árakat csak forintban tüntetik fel? Hogyan kezelendő az euró, ha az üzletben forintban és euróban is feltüntetik az árakat? Amennyiben a pénztárgép alkalmas euróösszeg bevételezésére, mindenképpen azt kell használni? Állíthat ki a pénztárgép használata helyett eurószámlát? Mely esetben kell a pénztárgépbe euróban beütni a vásárlás összegét, és mely esetben kell az euróban fizetett – forintra átszámított – összeget? Amennyiben nem a pénztárgépbe ütik be a vásárlás összegét, hanem eurószámlát állítanak ki, az euróösszeget a pénztárgépbe betehetik? Ha nem, elég egy pénzkazettában gyűjteni? (A könyvelésben egyértelműen külön vezetendő a forint- és az európénztár.) Az euróösszegből mely esetben kötelező forintban visszaadni, és mikor adhat vissza euróban? Mely esetben kell szerepelnie a pénztárgépnyugtán euróban és mikor forintban a fizetendő végösszegnek? A társaság számviteli politikája alapján MNB-árfolyamot alkalmaz. Az üzletben való fizetéskor eltérhet ettől az árfolyamtól, alkalmazhat magasabb/alacsonyabb árfolyamot? Amennyiben eltérhet az MNB-árfolyamtól, a könyvelésben az MNB árfolyammal számított összegeket szerepeltetjük? Amennyiben a pénztárgépbe forintban ütik be az összeget, melyet euróban fizetnek ki, egy esetleges ellenőrzésnél nem probléma, hogy nem forintban van a kasszában a pénz?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

7. cikk / 729 Pénzügyi lízing euróalapú finanszírozással

Kérdés:

Cégünk nyílt végű pénzügyi lízinggel finanszíroz egy személygépjárművet. A kereskedővel HUF árban állapodtunk meg, az adásvételi szerződésben is HUF ár szerepel, ugyanakkor a lízingbe adóval euróalapú finanszírozásra szerződtünk, fix kamatozással. A lízingbe adó egy meghatározott árfolyamon átváltotta a vételárat, valamint a kereskedőnek megfizetett foglalót+önerőt (első lízingdíj) és a hátralévő tőketörlesztő részleteket. Az alábbi tételeket a számviteli politikánk szerint MNB-középárfolyamon kell a könyveinkben szerepeltetnünk, vagy a lízingbe adó által meghatározott árfolyamon:
– megfizetett önerő (első lízingdíj) és további lízingdíjak;
– bekerülési érték (szgk. nettó értéke);
– törlesztőrészletek átsorolása az RLK-ba a HLK-ból.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

8. cikk / 729 Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás továbbműködése költségvetési szervként

Kérdés:

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-a (1) bekezdésének értelmében a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. A 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (7) bekezdésének az előírása szerint a társaság tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatást nem tartalmazhat.
1. A passzív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott bevételeket, melyek az EU-s fejlesztési támogatások még értékcsökkentési leírással el nem számolt része, szintén meg kell szüntetni?
2. Amennyiben egyéb bevételként elszámolásra kerül a visszaírás, ez társaságiadó-alapot képez-e, vagy mentességet élvez valamilyen jogcímen?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

9. cikk / 729 Fenntarthatósági jelentés elkészítésének értelmezése

Kérdés: A számviteli törvény fenntarthatósági jelentés elkészítésével kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban lennének kérdéseink:
1. A számviteli törvény külön fejezete szól a fenntarthatósági jelentésről. A számviteli törvény szerint az éves beszámolót minden vállalkozás köteles közzétenni, az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentésnek csupán a megtekintését kell biztosítani az érdekelt felek részére. Ha a fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentés részeként kell elkészíteni és közzétenni, akkor hogyan kell megfelelni a kötelezettségnek, ha az üzleti jelentés egészére a közzététel nem vonatkozik? A 95/I. § szerinti fenntarthatósági jelentés közzétételére vonatkozó szabályozás és 154. § (12) pontja szerinti üzleti jelentés megtekintésére vonatkozó szabályozás hogyan van szinkronban?
2. Cégcsoportunknál 2025. évre vonatkozóan egy cég lesz fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett, 2026-tól várhatóan egy másik társaságunk is eléri a törvényben meghatározott határértékeket. Ki a kötelezett a fenntarthatósági jelentés készítésére, a cégcsoport vagy a cég? Kell-e konszolidált fenntarthatósági jelentést készíteni, ha az érintett társaság készít egyedi jelentést, vagy csak lehetőség van rá? Amennyiben konszolidált fenntarthatósági jelentést kell készíteni, abban az egyénileg nem kötelezett tagvállalatokról is be kell számolni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

10. cikk / 729 Olaszországból beszerzett áru fuvarozása Ausztráliába

Kérdés:

Egy belföldi vállalkozás Olaszországból szerez be árut, és továbbértékesíti egy ausztráliai magánszemély részére. Az áru közvetlenül mozog Olaszországból Ausztráliába. Hogyan számláznak az egyes szereplők, ha az olaszországi cég bonyolítja le a fuvaroztatást?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.