8 találat a megadott EU tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]egyértelműen rendezi, hogy láncügyletek esetében (amikor ugyanaz a termék egymás után többször tárgya termékértékesítésnek, és a termék a lánc első tagjától közvetlenül az utolsó taghoz kerül) a teljesítési hely megállapításakor csak az egyik termékértékesítésnél lehet a teljesítési helyet az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján megállapítani, a többi értékesítési fázisnál a teljesítési hely megállapításához az Áfa-tv. 14. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy láncügyletek esetében azon értékesítést megelőző termékértékesítések esetében, melynél a teljesítési helyet az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján kell megállapítani, a teljesítési helyet a termékfuvarozás megkezdésének helye határozza meg, míg az azt követő termékértékesítések esetében a teljesítési helyet az a hely határozza meg, ahol a termék fuvarozása véget ér. A 14. § (1) bekezdése szerinti teljesítési helyet akkor kell alkalmazni, ha a fuvarozást az eladó végzi, vagy a fuvarozást a saját nevében rendelte meg, illetve ha a fuvarozást a vevő végzi, vagy azt a saját nevében rendelte meg. Ennek tükrében a konkrét esetben az adókötelezettség a következőképpen alakulhat: Amennyiben a terméket a magyar eladó fuvarozza vagy fuvaroztatja el az osztrák vevő részére, úgy a közte és az amerikai cég közötti értékesítés teljesítési helyére az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdését, míg az amerikai közvetítő és az osztrák vevő közötti értékesítés teljesítési helyére az Áfa-tv. 14. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az amerikai közvetítő értékesítésének teljesítési helye az a tagállam, ahol az osztrák vevő részére a termék fuvarozása véget ér. Ebben az esetben tehát a magyar eladó valósítja meg az Áfa-tv. 29/A §-ának a) pontjában foglalt feltételt, azaz az adómentes Közösségen belüli termékértékesítést. Amennyiben a terméket az osztrák vevő fuvarozza vagy fuvaroztatja el a magyar eladótól, úgy az amerikai közvetítő és a közte lévő értékesítés teljesítési helyére az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdését, míg a magyar eladó és az amerikai közvetítő közötti értékesítés teljesítési helyére az Áfa-tv. 14. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az amerikai közvetítő és az osztrák vevő közötti termékértékesítés teljesítési helye[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapjaként figyelembe kell venni a Közösségen belüli termékbeszerzés számlájában szereplő, általában devizában kimutatott ellenértéknek a forintra átszámított összegét is, és az áfabevallásba be kell állítani az áfa alapjaként. Ezen áfaalap alapján kell az Áfa-tv. szerinti mértékkel a fizetendő áfát meghatározni. (Az áfa alapja általában nem azonos a számla alapján a számviteli nyilvántartásokban beszerzési értékként, költségként elszámolt forintösszeggel!) Az Áfa-tv. 32. §-a alapján a kettős könyvvitelt vezető adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja - többek között - azt az adóösszeget, amelyet a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után saját nevében fizetett meg. Az Áfa-tv. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a Közösségen belüli termékbeszerzésnél[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]arányában felszámítandó áfát kell fizetendő áfaként az adóbevallásba beállítani. Az Áfa-tv. 32. §-a alapján a kettős könyvvitelt vezető, az adófizetésre kötelezett adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja többek között : a termékimport után az általa megfizetett adóösszeget, azt az adóösszeget, amelyet a közösségen belülről történő termékbeszerzés után saját nevében fizetett meg. Az Áfa-tv. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a fenti tételeknél az adólevonási jog keletkezésének időpontja[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kérdésben leírt könyvelőprogram nem felel meg a számviteli követelményeknek. A könyvviteli nyilvántartásokban az Szt. előírásai szerint kell az adatokat rögzíteni. Ebből az következik, hogy a választott hitelintézet (ez lehet az MNB is) szerződés szerinti teljesítés napján érvényes devizaárfolyamán kell a termékbeszerzés devizaértékét forintra átszámítani, és könyvelni az eszköz- (beszerzéskor költségként történő elszámolás esetén a költség-) számlára a szállító főkönyvi számlával szemben. (A szállítói számláról nem lehet áfát könyvelni, hiszen azon áfát a külföldi fél nem tüntetett fel!) A szállítói számla alapján (a számlán feltüntetett devizaérték figyelembevételével!) kell az adófizetési kötelezettség keletkezésének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számla, vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik. A számviteli elszámolás viszont a szerződés szerinti teljesítés időpontjához kapcsolódik, amely időpont jellemzően más, mint az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. Ebből következően, még abban az esetben is, ha a társaság a számviteli politikája szerint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapját a 22-26. § rendelkezéseinek alapján kell megállapítani. Az Áfa-tv. 22. §-ának (3) bekezdése szerint az adó alapjába beletartoznak a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek még akkor is, ha azok különmegállapodáson alapulnak, így különösen az ügynöki, a bizományi, a biztosítási, a közlekedési költségek. A leírtakból következik, hogy az áru áfaalapjába beleszámít a Németországból történő beszállításnál a magyar fuvarozó által forintban számlázott szállítási és rakodási költség; Hollandiából történő beszállításnál a holland fuvarozó által devizában számlázott szállítási és rakodási költség devizaértékének az Áfa-tv. 26. §-a szerint forintra átszámított összege; továbbá a devizában számlázott áru devizaértékének az Áfa-tv. 26. §-a szerint forintra átszámított összege. Az Áfa-tv. 26. §-a szerint - általában - az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell az adó alapja megállapításakor a deviza forintra történő átszámításakor alkalmazni. Közösségen belülről történő termékbeszerzésnél - az Áfa-tv. 20/A. §-a alapján - az adófizetési kötelezettség a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik, illetve amennyiben a Közösségen belülről történő termékbeszerzésről a beszerzést igazoló számlát, egyszerűsített számlát,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fióktelepek ugyanis mentesülnek az Szt. 153. §-ának (5) bekezdésében előírt letétbe helyezési, a 154. §-ában előírt közzétételi és a 155. §-ában előírt könyvvizsgálati kötelezettség alól. A fióktelepeknek ez esetben a külföldi vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámolót, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolót kell - magyar nyelven - közzétenniük, illetve letétbe helyezniük, azzal a feltétellel, hogy ezen beszámolóknak az összeállítása, ellenőrzése, közzététele és letétbe helyezése az Európai Unió vonatkozó irányelveivel összhangban történt. Az előbbiek szerint részletezett jogosultságok és kötelezettségek kiterjednek azon harmadik országban székhellyel rendelkező társaságok telephelyeire is, amelyek esetében az adott állam jogszabályai által előírt évesbeszámoló-készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó előírásaival, és ez az összhang az Európai Unió által elfogadott módon igazolható. Ezen országok listáját a pénzügyminiszter teszi közzé. A gazdasági elkülönülés nyomon követése, az adó- és járulékfizetési kötelezettségek teljesítésének egységes alapokon történő rendezése ezen fióktelepek esetében is szükségessé teszik az Szt. egyéb, a könyvvezetésre, a beszámoló készítésére vonatkozó általános előírásainak az alkalmazását. A fióktelep köteles a működéséről készített éves beszámolója és adózási célú kimutatása megtekintését, valamint azokról másolat készítését a fióktelep székhelyén az érintett felek részére lehetővé tenni. A fenti szabályokat az Szt. új 154/A. §-a tartalmazza. Ezen előírások a csatlakozás napjával lépnek hatályba, és azokat először a 2004. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Ezen változások nem érintik a harmadik országban (nem az Európai Unió tagállamaiban, illetve az azzal azonosan kezelendő országokban) székhellyel rendelkező gazdasági társaságok magyarországi fióktelepeinek számviteli szabályozását, ezen fióktelepekre továbbra is teljeskörűen a jelenlegi számviteli előírások érvényesek. Devizakülföldi társaságok beszámolója A devizakülföldi gazdasági társaságokra vonatkozó egyéb jogi szabályozás jogharmonizációjával összefüggő változásai következtében a csatlakozás időpontjáig devizakülföldinek (például vámszabad területinek) minősülő gazdasági társaság megítélése megváltozik a csatlakozáskor (mivel az egységes belső piacon ezen gazdasági társaságok nem minősülnek devizakülföldinek), bár tevékenységük ténylegesen nem módosul. Az Szt. 177. §-a kiegészítésének rendelkezése szerint azon gazdasági társaságok, amelyek kizárólag az uniós csatlakozással összefüggő jogszabályi változások miatt veszítik el devizakülföldi minősítésüket, legkésőbb az euró magyarországi bevezetésének napjától[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]írhatják elő) a hagyományos papír alapú számlák aláírását. A hazai számviteli szabályozás a számviteli bizonylat adatainak alaki és tartalmi hitelességére, megbízhatóságára épít, azt a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapjának tekinti. A hitelesség, a megbízhatóság biztosításának egyik jelenlegi eszköze a papír alapú számviteli bizonylatok (ideértve a számlát is) esetén az aláírás kötelezettsége. E direkt kötelezettséget a hivatkozott irányelvi rendelkezés alapján meg kell szüntetni. Ezért módosul az Szt. 167. §-ának (3) bekezdése, és hatályon kívül helyezésre kerül ezen § (4) bekezdése. Az Szt. szerint a jövőben az alaki és tartalmi hitelességnek többféle formában is meg lehet felelni, amelyek között - mintegy lehetőség - továbbra is megtalálható az aláírás. A gazdálkodó döntésére van bízva, hogy a bizonylatok (ideértve a számla, az egyszerűsített számla) hitelességének biztosítására milyen eljárást választ. A hivatkozott irányelv-módosítás megszünteti a számlát helyettesítő okmány elnevezést és alkalmazást. 2004. május 1-je után az irányelvi rendelkezéseknek megfelelően például az előlegről is számlát kell kiállítani. Az Szt. hatályba léptető rendelkezései ezért - többek között - törlik az Szt.-ben szereplő "számlát helyettesítő okmány" elnevezést. Elektronikus aláírás, bizonylatok megőrzése Az Szt. 167. §-a (5) bekezdésének módosítása szerint számviteli bizonylatként elfogadható az Elal-tv. szerinti, fokozott biztonságú elektronikus aláírással (a minősített elektronikus aláírással ellátott helyett) és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat is, ha az megfelel az Szt. vonatkozó egyéb előírásainak. Az elektronikus dokumentum, irat bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. Az Szt. 169.[…] részlet vége a válaszból.