551 talált állásfoglalás az EUR kifejezésre

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?

Kérdés: Felnőttképzéssel foglalkozó kft. kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan adómentes oktatásról állít ki számlákat, az első számlát a tanfolyam indulása előtt, a másodikat a tanfolyam befejezésekor. A támogatási összeg tartalmazza a nyelvtanfolyam, a záróvizsga, a tananyag fedezetét. A támogatást folyósító szerv csak adómentes oktatásként fogadja be, amelyen nem szerepelhet a könyv. A nyelvtanfolyamon részt vevőknek átadott könyvekről átvételi elismervény készül. A támogatott oktatáshoz kapcsolódóan átadott könyvek áfája visszaigényelhető? Az átadott könyveket áruként kell nyilvántartani?

Kérdés: Helyesen jár-e el az a könyveit euróban vezető társaság, amely az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az év során forintban meghatározott szociális hozzájárulási adó alapjából számítja ki?

Kérdés: Társaságunk a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet alapján technológiai berendezések korszerűsítése céljából történő beszerzéshez vissza nem térítendő támogatást vesz igénybe, melynek forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). A kapott támogatás összegét a folyósítás után a tőketartalékba kell helyezni, majd a lekötött tartalékba átvezetni, vagy más módon kell könyvelni?

Kérdés: A kft. 2013-tól euróban vezeti a könyvelését. Tevékenységéből eredően naponta több száz felvásárlási jegyet állít ki forintban, amelyet a számlavezető bank vételi árfolyamán számol át euróra. Felvásárlási jegyeket naponta folyamatosan állítunk ki, és azok automatikusan átkerülnek a könyvelésbe (a könyvelőprogram a hivatalos devizaárfolyamot automatikusan átveszi a számlavezető bank honlapjáról). Emiatt a felvásárlási jegyek naponta 2 különböző árfolyammal kerülnek be a könyvelésbe. Megfelelő ez az elszámolási mód?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.7 c) pontja alkalmazásáról Magyarország több országgal, köztük Vietnammal is kötött kormányközi megállapodást, amelynek célja többek között a tudományos eredmények világpiaci hasznosulásának elősegítése. Az egyezményekhez kapcsolódóan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatokat ír ki a kutatói mobilitás támogatására. A projektből – amelynek forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap – finanszírozható a pénzügyi tájékoztató szerint a Magyarországról kiutazó kutató utazási költsége és ellátmánya, melyből az utazó a külföldi kiadásait fedezi. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.7 c) pontja szerinti egyéb juttatásnak minősül-e a munkavállalónak kifizetett ellátmány összege?

Kérdés: Euróban történő könyvvezetés esetén a beszámoló adatait euróban vagy ezer euróban kell megadni? Ha jól értelmezem a törvényt, akkor euróban.

Kérdés: Állásfoglalást szeretnék kérni a Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésében rögzített 40 eurós behajtási költségátalány gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Értelmezésünk szerint, amennyiben egy másik gazdasági társaság tartozik társaságunknak, az adós a 40 eurós behajtási költségátalányt számlánként köteles megfizetni. Más értelmezés szerint az eladó fizetési felszólítás alapján egyszeri 40 eurós behajtási költségre jogosult, függetlenül a számlák számától. Melyik értelmezés a helyes? A 2013. július 1-jétől hatályos késedelmikamat-szabályok és a 40 eurós költségátalány mely számlákra alkalmazandó?

Kérdés: Egy kft. a meglévő eurós beruházási hitelét lecseréli az MNB által meghirdetett kedvezményes kamatozású forinthitelre. Ezt is beruházási hitelként kell nyilvántartanunk? Befolyásolja-e az ügylet megítélését, hogy változik a hitelt nyújtó bank?

Kérdés: A felnőttképzéssel foglalkozó kft. idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című, kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan állít ki számlákat. A projektben egy fő részére igényelhető támogatás összege legfeljebb 90 000 Ft. Annak a személynek, aki hátrányos helyzetű településen állandó lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, a képzés(ek) költségeinek támogatott összegét minimum 2%-kal kell kiegészíteni, minden más esetben minimum 5%-kal. Az első számlát a tanfolyam indulása előtt kell kiállítani, befizetni az önrészről. A másodikat a tanfolyam befejezésekor: támogatási összeg 83 600 Ft, önrész 4400 Ft, fizetendő: 83 600. Az önrészt árbevételként vagy kapott előlegként, a támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? A támogatást folyósító szerv csak a fentiek szerinti második számlát fogadja el.