Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott év végi értékelés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Nyílt, illetve zárt végű befektetési jegyeket - amelyeknek naponta változhat az árfolyama - hogyan kell 2011. december 31-én értékelni? Kapcsolódik-e hozzá társaságiadóalap-módosító tétel?
Részlet a válaszból: […]által kibocsátott befektetési jegyet, amelyet a tulajdoni részesedést jelentő befektetések között kell szerepeltetni. Ezért a befektetési jegyek értékpapírok vagy részesedések, amelyek év végi értékelése során az Szt. 54. §-ának (4), illetve (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, figyelemmel az 54. § (5), illetve (2) bekezdésében foglaltakra is. Ez azt jelenti, hogy ha ezen befektetési jegyek könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteség jellegű - különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, akkor értékvesztést kell elszámolni. Nyilvánvaló, hogy a naponta változó árfolyamhoz nem lehet viszonyítani. A válasznál feltételezzük, hogy a befektetési jegy forintra szól.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5421
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Társaságunk Pénzpiaci Alap befektetési jegyet vásárolt. A letéti igazoláson szereplő adatok: piaci érték (ennyiért vettük): 34 400 000 Ft; kibocsátáskori érték 20 000 000 (20 000 000 db); piaci ár 1,72 Ft/db. A bank által visszaigazolt december 31-ei piaci ár: 1,82 Ft/db. A befektetési jegyet hogyan könyveljük és szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszból: […]elszámolásokban jellemzően a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni - nem minősíthetők kamatozó értékpapírnak. Ezért a vételár és a névérték közötti különbözettel nem kell a kamatbevételeket a vásárláskor csökkenteni, de a különbözettel a vételár sem csökkenthető, és nem mutatható ki például az aktív időbeli elhatárolások között sem. A befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolásokról részletesen írtunk a Számviteli Levelek 130. számában, a 2633. kérdésre adott válaszban. A válaszból következik, a befektetési jegyeknél az értékesítést, a beváltást megelőzően csak akkor lehet (kell) kamatbevételt (kamatráfordítást) elszámolni, ha azt ténylegesen megfizették, illetve ha tárgyévre járó hozamot a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2812
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Devizaalapú kötelezettség értékelése

Kérdés: Cégünk CHF-alapú hitelt vett fel 6000 E Ft értékben, amelyet a hitelintézet közvetlenül az eladónak utalt. Számviteli politikánkban az MNB devizaárfolyamát választottuk. Milyen értéken kell kötelezettségként a 6000 E Ft-ot felvenni? Év végén van-e teendő? Kell-e kérni a hitel nyújtójától év végén nyilatkozatot a fennálló hitelállományról?
Részlet a válaszból: […]árfolyamtól, akkor a folyósítás napjával az árfolyam-különbözetet meg kell állapítani, és el kell számolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között (T 444, 452 - K 9762, illetve T 8762 - K 444, 452). Ez az előírás egyértelműen következik az Szt. 60. §-a (7) bekezdéséből. A már hivatkozott előírásból az is következik, amennyiben az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése alapján a mérleg-fordulónapi értékelés keretében értékelni kell a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket, akkor értékelni kell a devizaalapú követeléseket és kötelezettségeket is. A mérleget alátámasztó leltárba bekerülő követeléseket, kötelezettségeket év végén egyeztetni kell (meg kell győződni azok valódiságáról, mérlegbe történő beállításuk feltételeiről). Az adott esetben ez az egyeztetési kötelezettség elsősorban a követelést kimutató hitelintézetet terheli (ha a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. szeptember 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1860
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszból: […]jelentős összeggel meghaladja a piaci értékét (tőzsdei árfolyamát, illetve az alapkezelő által közzétett nettó eszközértékét), akkor az Szt. 54. §-a alapján értékvesztést kell elszámolni. Amennyiben korábban már értékvesztést számoltak el, és a mérleg-fordulónapi értékeléskor azt állapítják meg, hogy a piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték, akkor az értékvesztés visszaírásával a piaci értékig (maximum a bekerülési értékig) növelni kell a könyv szerinti értéket. Az értékvesztés elszámolásán, az értékvesztés visszaírásán, illetve az állományból történő kivezetésen túlmenően a befektetési jegyek könyv szerinti értékét megváltoztatni nem lehet. A kivezetést pedig akkor kell könyvelni, amikor az megtörtént (időbeli elhatárolás ez esetben nem lehetséges). Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének előírása szerint a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni: a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét: T 384 - K 9735 (a kamatra vonatkozó előírások szerint lehet időbeli elhatárolás is: T 3913 - K 9735); a befektetési alapnak történő eladáskor, beváltáskor a nettó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. október 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 896
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Kiegészítés a 486. kérdésre adott válaszhoz: A devizaeszközök, a devizakötelezettségek év végi értékelésével kapcsolatosan adott válaszunk - sajnálatos félreértés miatt - pontosításra szorul.
Részlet a válaszból: […]végi értékelésekor összevontan árfolyamnyereséget mutató árfolyamkülönbözet korábbi években elhatárolt összegét a tárgyévben realizált (könyvelt) árfolyamnyereség [új Szt. 84. §-a (7) bekezdésének f) pontja] és realizált (könyvelt) árfolyamveszteség [új Szt.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. február 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 567
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Tárgyi eszközök év végi értékelése

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?
Részlet a válaszból: […]változott a bekerülési érték, akkor valóban nem kellett változnia? Nem volt-e olyan pótlólagos beruházás, felújítás, esetleg selejtezés, ami miatt a bekerülési értéket ténylegesen meg kellett volna változtatni? A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál, ha az eszközt a tárgyévben vették használatba, az új Szt. előírásai figyelembevételével állapították-e meg a hasznos élettartamot, a maradványértéket, ha az eszközt már az előző üzleti évben is használták, használják-e még továbbra is rendeltetésszerűen tárgyi eszközként, s ha igen, akkor nem változott-e a bekerülési érték, a hasznos élettartam, és ezek hatásaként az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés? Számos kérdés, amelyre az év végi értékelés során választ kell adni. A kapcsolódó kérdésekkel számos kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. (Így például a tárgyi eszközök hasznos élettartama és maradványértéke összefüggésével a Számviteli Levelek 2001/2. számában a 26. kérdésre adott válaszban, vagy a terven felüli értékcsökkenéssel ugyanezen számban a 33. kérdésre adott válaszban, vagy a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatásával a Számviteli Levelek 2001/24. számában a 475. kérdésre adott válaszban.) Itt a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának néhány sajátos, a gyakorlatban rendszeresen előforduló esetét mutatjuk be először. Az új Szt. vonatkozó előírásai alapján a terven felüli értékcsökkenés összege a tárgyi eszközöknél: a nettó értékkel azonos, ha az eszköz teljesen megsemmisült, ha hiányzik, a készletre vételi értékkel (haszonanyagérték, hulladékérték, várható esetleges eladási ár összegével) csökkentett nettó értékkel azonos, ha az eszköz mint tárgyi eszköz feleslegessé vált, rendeltetésének megfelelően nem használható, használhatatlan, és ezért a készletek közé át kell vezetni, megrongálódás esetén (a tárgyi eszköz továbbra is tárgyi eszköz) a rongálódás miatti értékcsökkenéssel azonos összeg. Terven felüli értékcsökkenést kell azonban elszámolni akkor is, ha a ténylegesen használt tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke. A "tartósan és jelentősen magasabb" kifejezés tartalmát a számviteli politikában kell eszközönként, eszközcsoportonként meghatározni. A "tartósan"- az Szt. előírásaiból következik - egy évet meghaladó időtartamot jelent, azaz ha már két értékelési (mérlegforduló-) napon (például 2001-ben és 2002-ben is) megállapították azt, hogy a piaci érték alatta van a könyv szerinti értéknek akkora második értékelési napon, (2002-ben) kell a terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha az "jelentősen magasabb"-nak minősül. A "jelentősen magasabb" érdemi különbözetet fejezzen ki. Célszerű annak összegét legalább egy év terv szerinti értékcsökkenésének megfelelő vagy azt meghaladó összegben meghatározni. Itt kell utalni arra, hogy a terven felüli értékcsökkenés elszámolásával csökken a tárgyi eszköz nettó értéke is, és ha nem változtatják meg az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenést, akkor megváltozik (lerövidül) a számított hasznos élettartam. Ezért a terven felüli értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg dönteni kell arról is, hogy miként változik (változik-e) a hasznos élettartam, és ennek függvényében miként alakul az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, esetleg kell-e vagy maradhat-e a maradványérték. A terven felüli értékcsökkenést akkor kell visszaírni, ha az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, ezért az eszköz könyv szerinti értékét "tartósan és jelentősen meghaladja" annak piaci értéke. Ez esetben a korábbi, terven felüli értékcsökkenést részben vagy teljesen meg kell szüntetni. A "tartósan és jelentősen meghaladja" kifejezés tartalmát a számviteli politikában rögzíteni kell, lényegében az előbbiek szerinti "tartósan és jelentősen magasabb" kifejezés tartalmával azonosan. A tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése elszámolásának kritikus eseteiben kulcsszó a piaci érték. Mi a piaci érték? Bár a piaci érték meghatározásával már a Számviteli Levelek 2001/1. számában az 1. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk, úgy gondoljuk, indokolt ezzel a témával - az év végi zárlati munkákhoz kapcsolódóan - itt is ismételten foglalkozni, elsősorban a tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan. Előre kell bocsátani, az új Szt. nem ad pontos fogalmat, meghatározást a piaci értékre vonatkozóan. Nyilvánvalóan azért, mert egy adott eszköz piaci értékét csak az adott környezet, az adott eszköz használata körülményeinek figyelembevételével lehet közelíteni, de nem lehet pontosan meghatározni. Ezért nem várható, hogy egy adott eszközre vonatkozóan központilag kialakított, meghatározott piaci érték közzétételére kerüljön sor. A piaci érték meghatározásánál általában abból kell kiindulni, hogy az adott eszközt az értékelés (a mérlegkészítés) időpontjában, adott állapotában, az adott környezeti feltételek mellett mennyiért lehetne beszerezni, illetve mennyiért lehetne eladni. Ha az adott eszközt meg lehet vásárolni, akkor az értékeléskori vételárat (az utánpótlási árat) kell összevetni az értékelendő eszköz vételárával. Amennyiben az utánpótlási ár több, mint az eredeti vételár volt, a terv szerinti értékcsökkenés helyes megállapítása mellett, az értékeléskori piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték, alacsonyabb, mint az eredeti vételár volt, akkor meg kell határozni az utánpótlási árból az adott eszköznek a használatbavétel időpontjától eltelt időre jutó értékcsökkenéssel csökkentett értékét (ez lesz a piaci érték), azzal kell a könyv szerinti értéket összevetni és a különbözetet minősíteni, a "tartósan és jelentősen magasabb" kritérium alapján. Ha ugyanazt az eszközt már nem lehet beszerezni, csak korszerűbbet, több feladat ellátására alkalmasat, akkor az összehasonlítható árak módszerét célszerű alkalmazni. Ez esetben a korszerűbb, a több feladat ellátására is alkalmas eszköz bekerülési értékéből levonva a korszerűbb megoldások, a több feladat ellátásának az árban érvényesített hatását, határozható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. január 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 490