Innovációs járulék

Kérdés: Adott A és B vállalkozás, mindkettőnek 2-2 magánszemély tagja van. Az egyik magánszemély mindkét társaságnak tagja, a tulajdonosi részesedés mértéke mindkét esetben 50%. B vállalkozás társasházakat épít értékesítési céllal, a kivitelezést az A vállalkozás végzi. Kapcsolódó vállalkozásnak minősül-e A és B társaság? Amennyiben kapcsolódó vállalkozások, igaz-e rájuk, hogy tevékenységüket egymással szomszédos piacon folytatják? Ha mindkét feltétel teljesül, akkor az innovációs járulék tekintetében a kkv szerinti besoroláskor a két cég éves beszámolójának adatai teljes egészében (100%) összeszámításra kerülnek?
Részlet a válaszából: […] Ha a Kkv. tv. 4. § (3) bekezdésében foglaltak egyikének sem felel meg az a magánszemély, amely mind a két vállalkozásnak tagja, akkor a két vállalkozás a Kkv. tv. 4. § (5) bekezdése alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak. Ha viszont a magánszemély megfelel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címke:

Kötelező-e a kiegészítő melléklet sportegyesületnél?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető közhasznú besorolással nem rendelkező sportegyesület mérlegbeszámolójához kötelező-e kiegészítő mellékletet készíteni? Amennyiben igen, milyen módon csatolható a közzétett beszámolóhoz?
Részlet a válaszából: […] A sportegyesület civil szervezet, és mint ilyen a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik. A Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bekezdései alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Bizalmi vagyonkezelés nyilvántartásba vétele, amortizáció

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
Részlet a válaszából: […] Kezelt vagyonnak – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-a (14) bekezdés 1. pontjának az előírása alapján – a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerinti kezelt vagyon (szerződésenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:

Konszolidált beszámoló készítése leányvállalat beolvadásakor

Kérdés: Adott egy „A” konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat. Az anyavállalatnak van két konszolidálásba bevont leányvállalata, „BL” és „CL” cégek. Mindegyik cég üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2025. 10. 31-ével a „CL” leányvállalatba beolvadt a „BL” leányvállalat. A kérdésünk, hogy „A” leányvállalat esetében a részesedések könyvelése tekintetében milyen könyvelési lépésekre és tételekre van szükség (kontírozással)? Valamint a konszolidált beszámolóra vonatkozóan ezen beolvadásnak milyen hatása van? „BL” leányvállalat bármilyen adatát figyelembe kell venni a konszolidáció során, például mérleg oldali konszolidáció esetében ez nem okoz duplikálódást, mert az év végén ezen adatok a „CL” leányvállalatnál is részben szerepelnek (ami még állományban van)?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 121. § (2)–(3) bekezdéseinek előírása szerint, ha a konszolidálásba bevont vállalkozás az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti évében úgy alakult át, egyesült, vált szét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg a tulajdoni hányadtól eltérően

Kérdés: A zrt.-nél 2 magánszemély és 1 társaság a tulajdonos. A társaság részvénye 60%, a kettő magánszemély részvénye 20-20%. Határozhatnak-e úgy, ha az alapító okirat megengedi, hogy eltérítik az osztalékelőlegnél az arányokat? Pl. a társasági tulajdonos 1%, az egyik magánszemély 1%, a másik magánszemély 98% osztalékelőleget kap. Ha igen, akkor hogyan kell meghozni a határozatot? Bele kell írni, hogy az osztalékelőleg összege 100, és a társaság része a tulajdoni hányad szerint 60 lenne, de 1-et kap, és a magánszemélyeknél is, hogy az egyik magánszemélyt 20 illeti meg, de 1-et kap, és a másik magánszemélynél 20 lenne, de 98-at kap? Vagy csak azt kell meghatározni, ami a szándékuk, hogy a 100 úgy aránylik, hogy 1-1-98? Ha a társasági tulajdonos kevesebbet kap, mint amennyi a vagyoni arány szerint járna, akkor van extra könyvelési tétel? Tehát el kell könyvelni, ami járna, és korrigálni arra, amit valójában kapott? Van-e bármi extra adózási kötelezettség ebben az eltérített esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra a rövid válasz az, hogy törvényellenes az a határozat (akkor is, ha az alapító okirat megengedi), amely szerint a tulajdonosok részére a tulajdoni hányadtól eltérő mértékű osztalékelőleget állapítanak meg. A törvényellenes határozat megfogalmazására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Beszámoló – év közben alapított, majd eladott társaság

Kérdés: A kft. 2025 áprilisában alapított egy társaságot, amelyet 2025 októberében értékesített. 2025. évre milyen beszámolót kell készítenie?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. A kérdésben erre vonatkozóan nincsenek adatok.Az Szt. 9. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Osztalék kezelése az első konszolidációnál

Kérdés: Konszolidált beszámoló készítéséhez kapcsolódóan a következő kérdésre szeretnék választ kapni. Hogyan kell kezelni az első és a következő konszolidációs beszámoló elkészítésekor a tárgyévben megállapított osztalékot a tőkekonszolidációs különbözet megállapításakor? Helyes-e az, hogy az első konszolidációs beszámoló elkészítésénél a tőkekonszolidációs különbözet megállapításához az adott évben (az előző évre vonatkozóan) megállapított osztalék összegét visszavezetjük a leányvállalatok eredménytartalékaiba, majd a következő évben a leányvállalati saját tőke összegében korrigáljuk? (Viszont akkor a leányvállalati saját tőke értéke nem az előző évi adózott eredményt mutatná.) Kérem, szíveskedjenek levezetni ezt a folyamatot a kezdő és a következő év(ek)ben is!
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 124. § (7) bekezdése tartalmazza, hogy a leányvállalat első bevonásakor a tőkekonszolidáció tekintetében a leányvállalat saját tőkéjét milyen időpontra vonatkozóan lehet figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.
Kapcsolódó címke:

Fenntarthatósági jelentés készítése alóli mentesülés

Kérdés: Adott társaság mikortól kötelezett fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségre, ha a 2024-től (közérdeklődésre nem számot tartó gazdálkodónak minősülő) vállalkozó elsőként összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, melyre már 2023-ban is kötelezett lett volna, de ez alól akkor még mentesült? Konszolidált beszámolót elsőként 2024-ben készített. Az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a három, majd négy mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta mind a 2023-as, mind a 2024-es és várhatóan a 2025-ös üzleti évben a határértékeket. A számviteli politikájában elsőként a 2027-es évet határozta meg a fenntarthatóságijelentés-készítési kötelezettségként. Helyesen járt el? Melyik évtől kötelezett fenntarthatóságijelentés-tételi kötelezettségre? Ad-e lehetőséget a törvény arra, amennyiben már a 2025-ös évtől kötelezett lett volna, hogy a vállalkozónak időre van szüksége ahhoz, hogy kiépítse az adatszolgáltatását, az ebből adódó többletterhek miatt nem áll módjában még adatot szolgáltatni, csak elsőként a 2027-es évtől?
Részlet a válaszából: […] Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény – 2025. június 20-ai hatállyal – módosította a számviteli törvény által előírt fenntarthatóságijelentés-tételi kötelezettség teljesítési határidejét. A számviteli törvény 177. § (98)–(99)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.
Kapcsolódó címke:

Eladott társaság volt tulajdonosainak jár-e osztalék?

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosai osztalékelőleget vettek fel év közben, majd a társaságot egy magánszemélynek eladták. A tárgyévi beszámoló elfogadásakor az új tulajdonos jóváhagyta osztalékként a teljes adózott eredményt. A jóváhagyott osztalék fedezetet nyújtott az osztalékelőlegre is. Az adásvételi szerződés szerint még az előző tulajdonosok jogosultak az osztalékelőlegnek megfelelő összegű osztalék felvételére, a fennmaradó osztalék az új tulajdonosé. Jogilag helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a Polgári Törvénykönyvből idézünk:A Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdése alapján: „Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult.”Az eladott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Mikor kell éves beszámolót készíteni?

Kérdés: Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás adatai a 2023–2024. években már meghaladták az Szt. 9. §-ának (2) bekezdésében előírt értékhatárokat. Mikortól kell kötelezően áttérnie az éves beszámoló készítésére, azaz melyik üzleti évet kell először éves beszámolóval alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] Konkrét előírás hiányában a válaszhoz az Szt. 9. §-ának (2) bekezdésének előírásából kell kiindulni. Egyszerűsített éves beszámolót a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó akkor készíthet, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
36