Találati lista:
1. cikk / 357 Bizalmi vagyonkezelés nyilvántartásba vétele, amortizáció
Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
2. cikk / 357 Konszolidált beszámoló készítése leányvállalat beolvadásakor
Kérdés: Adott egy „A” konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat. Az anyavállalatnak van két konszolidálásba bevont leányvállalata, „BL” és „CL” cégek. Mindegyik cég üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2025. 10. 31-ével a „CL” leányvállalatba beolvadt a „BL” leányvállalat. A kérdésünk, hogy „A” leányvállalat esetében a részesedések könyvelése tekintetében milyen könyvelési lépésekre és tételekre van szükség (kontírozással)? Valamint a konszolidált beszámolóra vonatkozóan ezen beolvadásnak milyen hatása van? „BL” leányvállalat bármilyen adatát figyelembe kell venni a konszolidáció során, például mérleg oldali konszolidáció esetében ez nem okoz duplikálódást, mert az év végén ezen adatok a „CL” leányvállalatnál is részben szerepelnek (ami még állományban van)?
3. cikk / 357 Osztalékelőleg a tulajdoni hányadtól eltérően
Kérdés: A zrt.-nél 2 magánszemély és 1 társaság a tulajdonos. A társaság részvénye 60%, a kettő magánszemély részvénye 20-20%. Határozhatnak-e úgy, ha az alapító okirat megengedi, hogy eltérítik az osztalékelőlegnél az arányokat? Pl. a társasági tulajdonos 1%, az egyik magánszemély 1%, a másik magánszemély 98% osztalékelőleget kap. Ha igen, akkor hogyan kell meghozni a határozatot? Bele kell írni, hogy az osztalékelőleg összege 100, és a társaság része a tulajdoni hányad szerint 60 lenne, de 1-et kap, és a magánszemélyeknél is, hogy az egyik magánszemélyt 20 illeti meg, de 1-et kap, és a másik magánszemélynél 20 lenne, de 98-at kap? Vagy csak azt kell meghatározni, ami a szándékuk, hogy a 100 úgy aránylik, hogy 1-1-98? Ha a társasági tulajdonos kevesebbet kap, mint amennyi a vagyoni arány szerint járna, akkor van extra könyvelési tétel? Tehát el kell könyvelni, ami járna, és korrigálni arra, amit valójában kapott? Van-e bármi extra adózási kötelezettség ebben az eltérített esetben?
4. cikk / 357 Beszámoló – év közben alapított, majd eladott társaság
Kérdés: A kft. 2025 áprilisában alapított egy társaságot, amelyet 2025 októberében értékesített. 2025. évre milyen beszámolót kell készítenie?
5. cikk / 357 Osztalék kezelése az első konszolidációnál
Kérdés: Konszolidált beszámoló készítéséhez kapcsolódóan a következő kérdésre szeretnék választ kapni. Hogyan kell kezelni az első és a következő konszolidációs beszámoló elkészítésekor a tárgyévben megállapított osztalékot a tőkekonszolidációs különbözet megállapításakor? Helyes-e az, hogy az első konszolidációs beszámoló elkészítésénél a tőkekonszolidációs különbözet megállapításához az adott évben (az előző évre vonatkozóan) megállapított osztalék összegét visszavezetjük a leányvállalatok eredménytartalékaiba, majd a következő évben a leányvállalati saját tőke összegében korrigáljuk? (Viszont akkor a leányvállalati saját tőke értéke nem az előző évi adózott eredményt mutatná.) Kérem, szíveskedjenek levezetni ezt a folyamatot a kezdő és a következő év(ek)ben is!
6. cikk / 357 Fenntarthatósági jelentés készítése alóli mentesülés
Kérdés: Adott társaság mikortól kötelezett fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségre, ha a 2024-től (közérdeklődésre nem számot tartó gazdálkodónak minősülő) vállalkozó elsőként összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, melyre már 2023-ban is kötelezett lett volna, de ez alól akkor még mentesült? Konszolidált beszámolót elsőként 2024-ben készített. Az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a három, majd négy mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta mind a 2023-as, mind a 2024-es és várhatóan a 2025-ös üzleti évben a határértékeket. A számviteli politikájában elsőként a 2027-es évet határozta meg a fenntarthatóságijelentés-készítési kötelezettségként. Helyesen járt el? Melyik évtől kötelezett fenntarthatóságijelentés-tételi kötelezettségre? Ad-e lehetőséget a törvény arra, amennyiben már a 2025-ös évtől kötelezett lett volna, hogy a vállalkozónak időre van szüksége ahhoz, hogy kiépítse az adatszolgáltatását, az ebből adódó többletterhek miatt nem áll módjában még adatot szolgáltatni, csak elsőként a 2027-es évtől?
7. cikk / 357 Eladott társaság volt tulajdonosainak jár-e osztalék?
Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosai osztalékelőleget vettek fel év közben, majd a társaságot egy magánszemélynek eladták. A tárgyévi beszámoló elfogadásakor az új tulajdonos jóváhagyta osztalékként a teljes adózott eredményt. A jóváhagyott osztalék fedezetet nyújtott az osztalékelőlegre is. Az adásvételi szerződés szerint még az előző tulajdonosok jogosultak az osztalékelőlegnek megfelelő összegű osztalék felvételére, a fennmaradó osztalék az új tulajdonosé. Jogilag helyes ez az eljárás?
8. cikk / 357 Mikor kell éves beszámolót készíteni?
Kérdés: Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás adatai a 2023–2024. években már meghaladták az Szt. 9. §-ának (2) bekezdésében előírt értékhatárokat. Mikortól kell kötelezően áttérnie az éves beszámoló készítésére, azaz melyik üzleti évet kell először éves beszámolóval alátámasztani?
9. cikk / 357 Mikrogazdálkodónál az Szt. szerinti beszámoló készítése
Kérdés: Ügyfelem 2020. év óta mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készít. 2023. évben 122.495 E Ft volt a nettó árbevétele, 2024-ben pedig 347.742 E Ft, meghaladta az előírt 300 millió forint értéket. 2024-ben a mérlegfőösszeg nem érte el a 150 millió Ft értéket. Várhatóan 2025. évben a nettó árbevétel eléri, illetve meg fogja haladni a 300 millió Ft-ot, és a mérlegfőösszeg is meg fogja haladni a 150 milliót. Mikor, melyik évtől kell áttérni az egyszerűsített éves beszámolóra, továbbá milyen dátummal kell elkészíteni a számviteli törvény által előírt szabályzatokat? Ha az áttérés időpontja 2026. január 1-től lesz, akkor innen számított 90 napon belül, vagy ha az áttérés időpontja 2025. január 1-től lesz, akkor innen kell számítani a 90 napot?
10. cikk / 357 Készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót egy kft.?
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. 2023-as évi beszámolójának nettó árbevétele 1 Mrd Ft, míg 2024-ben 1,2 Mrd Ft volt. Mindkét évben az átlagos statisztikai létszám 50 fő alatt volt. Ennek a kft.-nek 70%-os tulajdonrésze van egy németországi GmbH-ban. Készíthet-e 2025-ben egyszerűsített éves beszámolót?
