375 talált cikk az éves beszámoló kifejezésre

Kérdés: 2021–2024. években mikrogazdálkodói beszámoló helyett az értékhatár átlépése miatt 2025. évben egyszerűsített éves beszámolót készítő kft., ha 2026-ban – a megemelt értékhatárok miatt – megfelel mindhárom feltételnek, ismét készíthet mikrogazdálkodói beszámolót?

Kérdés: Könyvelőirodánk többségében német tulajdonú vállalatok könyvelését végzi. Az egyik ügyfelünknél felmerült a kérdés, hogy a 2026. évi beszámolót szükséges-e könyvvizsgáló által is ellenőriztetni. 2025 folyamán a német illetőségű anyacég tulajdonosi szerkezete megváltozott, és azt az információt kaptuk, hogy mostantól a magyar leányvállalat a jövőben bekerül a konszolidációba. Ugyanakkor ez a konszolidált beszámoló kizárólag belső használatra készül, mivel az anyavállalat a helyi szabályozás alapján nem köteles konszolidált beszámolót készíteni és közzétenni. A magyar társaság az Szt. előírásai alapján (mérete, árbevétele és átlagos statisztikai létszáma szerint) egyébként nem tartozik könyvvizsgálati kötelezettség alá. Kérdésem az, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség megítélése szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a konszolidált beszámoló kizárólag belső használatra készül? Ebben az esetben is fennáll-e a könyvvizsgálati kötelezettség, vagy csak akkor lenne kötelező a könyvvizsgálat, ha a konszolidált beszámolót jogszabály alapján kellene elkészíteni és közzétenni?

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: „A” kft.) tulajdonosi szerkezete az alábbi:
– egy természetes személy 50%-os üzletrésszel és szavazati joggal rendelkezik;
– egy másik korlátolt felelősségű társaság („B” Kft.) szintén 50%-os üzletrésszel rendelkezik.
A természetes személy egyben a másik „B” Kft. 100%-os tulajdonosa is, továbbá ezen természetes személy mindkét kft. ügyvezetője (önálló képviseleti joggal). Nem áll rendelkezésre információ olyan tagi megállapodásról, szavazati megállapodásról vagy egyéb szerződéses rendelkezésről, amely a szavazati jogok gyakorlását, az ügyvezetés kijelölését vagy az irányítás módját befolyásolná. A kérdés kizárólag a tulajdonosi struktúra alapján történő számviteli besorolásra és annak beszámolóban történő bemutatására irányul (mert az egyértelmű, hogy az adótörvények szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek).
Kérdések:
1. A számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási minősítés szempontjából az „A” Kft. és a „B” Kft. milyen kapcsoltsági viszonyban van egymással? Ha „B” Kft. és „A” Kft. is éves beszámolót készít, akkor az „A” Kft.-nek, ha 100 egység kötelezettsége van a „B” Kft.-vel szemben, akkor azt „A” Kft. és „B” Kft. hol kell szerepeltesse?
2. A fenti tulajdonosi struktúra alapján az „A” Kft. részesedését a „B” Kft. a könyveiben hol szerepeltesse a befektetett pénzügyi eszközök között? A részesedés a számviteli törvény szerint:
– közös vezetésű vállalkozásnak,
– társult vállalkozásnak,
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásnak,
– vagy egyik kategóriába sem tartozik?

Kérdés: Kérdésünk a kkv-ra vonatkozó kedvezményes, 1%-os helyi iparűzésiadó-mértékkel kapcsolatos. Visszamenőlegesen egy társaságnál („A” Kft.) iparűzési adót vizsgálunk. Az „A” Kft. 3 vállalkozással (B, C, D) kapcsoltsági viszonyban áll. Konkrét kérdésünk a 4 vállalkozás árbevételének „összeszámítására” vonatkozik. Azt szeretnénk megállapítani, hogy jogosan vette-e igénybe az „A” társaság az 1%-os kedvezményes iparűzési adót a 2021–2022. adóévekben. A kedvezményes adókulcs azon kis- és középvállalkozásokra vonatkozik, amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege közül legalább az egyik nem haladja meg a 4 milliárd forintot. A 4 cég nemcsak a piacra dolgozik, hanem egymás között is vannak ügyleteik. A 2 verzió közül melyik a megfelelő számítás a 4 cég árbevételének összeadására?
1. A 4 társaság nettó árbevételét összeadtuk az egyedi beszámolóikból, nincs konszolidált beszámolójuk. Így a kiszámolt együttes értéket vizsgáltuk, hogy eléri-e a 4 milliárd forintot.
2. Le kell-e vonni a nettó árbevételből az összeszámításnál az egymás közötti ügyleteiket? Pl. a „B” cég nagy összegű, 2 Mrd Ft alvállalkozói munkát végez az „A” cégnek. Jelen példánkban ebben az esetben nem haladja meg a 4 milliárd Ft nettó árbevételt.

Kérdés: A társaság devizanemváltást hajt végre, forintról euróra, a számviteli törvény 145–146. §-a alapján. Az áttérés napja az üzleti év mérlegfordulónapja (2026. szeptember 30.), és az áttérést követő naptól (2026. október 1.) történik a könyvvezetés euróban. A cégbírósági bejegyzés (létesítő okirat módosítása, jegyzett tőke devizaneme) tekintetében mely dátum tekintendő helyesnek: szeptember 30., mint a mérlegfordulónap, vagy október 1., mint az új devizanemben történő működés első napja?

Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. egyaránt kisvállalati adóalany. A tervek szerint „B” kft. 2026. 06. 30-i fordulónappal beolvad „A” kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken valósul meg. A Kiva-tv. 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján az egyesülés következtében az adóalanyiság megszűnik, ugyanakkor a Kiva-tv. 19. § (8a) bekezdése szerint az egyesüléssel érintett adózó az egyesülés napját követő 15 napon belül bejelentéssel ismételten választhatja a kivaalanyiságot, amely ebben az esetben az egyesülés napján jön létre. A kérdés az átvevő (fennmaradó) társaság beszámolókészítési kötelezettségére vonatkozik. Egyes álláspontok szerint az átvevő társaságnak a beolvadás napjával lezárul az üzleti éve, ezért
– 2026. 01. 01. – 2026. 06. 30. időszakra önálló beszámolót kell készítenie és közzétennie;
– majd 2026. 07. 01. – 2026. 12. 31. időszakra egy második beszámolót is kell készítenie és közzétennie.
Más álláspont szerint az átvevő társaság jogfolytonosan fennmarad, könyveit nem zárja le, ezért a 2026. üzleti év nem szakad meg, és elegendő egyetlen, a 2026. 01. 01. – 2026. 12. 31. időszakra vonatkozó éves beszámoló elkészítése és közzététele. Bizonytalanságot okoz a 26 KIVA kitöltési útmutató 30–31. oldalán szereplő alábbi megfogalmazás: „Annak az átalakuló gazdasági társaságnak, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál, leválásnál a változatlan társasági formában tovább működő gazdasági társaság), a következőképpen kell eljárnia. Az ilyen típusú adózó az átalakulás kapcsán az Szt. VII. fejezete szerinti sajátos beszámolókészítési kötelezettséggel ugyan nem bír, de a lezárt üzleti évről az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.” Kérdések:
1. A beolvadás során fennmaradó átvevő társaságnál a beolvadás napjával lezárul-e az üzleti év?
2. Köteles-e az átvevő társaság a 2026. 01. 01. – 2026. 06. 30. időszakra önálló beszámolót készíteni és közzétenni?
3. Vagy elegendő egyetlen, a 2026. 01. 01. – 2026. 12. 31. időszakra vonatkozó éves beszámoló elkészítése és közzététele?
4. A 26 KIVA kitöltési útmutatóban szereplő „lezárt üzleti év” kifejezést a beolvadás során fennmaradó átvevő társaság esetében hogyan kell értelmezni?

Kérdés: Egy társaság a forgatási célú 37-es számlacsoportba könyvelt befektetési jegyeire választhatja-e a valós, azaz a piaci árfolyamon történő értékelést a számviteli politikájában? Ha igen, akkor helyes-e az a gyakorlat, hogy a december 31-i piaci árfolyamon értékelik évente ezeket az értékpapírokat? Azaz, évente nyereség, avagy veszteség kerül elszámolásra. Az így keletkezett nyereség és veszteség jellegű tételek összevontan az értékpapírokra a 87-es vagy 97-es számlacsoportban számolhatók-e el ez esetben?

Kérdés: Egy zrt. éves beszámolójának könyvvizsgálói ellenőrzése után a könyvvizsgáló „Véleménynyilvánítás visszautasítása” könyvvizsgálói jelentést adott, további könyvvizsgálati ellenőrzés nem történt. A zrt. részvényesei az éves beszámolót elfogadták, a közzététel megtörtént. A részvényesek elfogadhatják-e az éves beszámolót „Véleménynyilvánítás visszautasítása” kv. jelentéssel? Közzétehető-e az éves beszámoló elfogadása „Véleménynyilvánítás visszautasítása” kv. jelentéssel?

Kérdés: A zrt. 2026. február hónaptól nonprofit zrt.-ként működik, ez a cégbíróságon is bejegyzésre került. A 2025. évi beszámolót és a kapcsolódó dokumentumokat (mérlegsoros leltárak, nyilatkozatok stb.) milyen néven kell elkészíteniük, melyik szerepelhet ezeken?

Kérdés: A beszámolókészítő szoftverek eltérő módon ítélik meg az alábbi eseteket.
1. eset: 2023. évi adatok: mérlegfőösszeg: 2.023.000 E Ft; árbevétel: 1.698.000 E Ft; létszám: 47 fő. Egyszerűsített éves beszámolót készített 2023. évben. 2024. évi adatok: mérlegfőösszeg: 2.728.000 E Ft; árbevétel: 2.803.000 E Ft; létszám: 78 fő. Egyszerűsített éves beszámolót készített 2024. évben.
2. eset: 2023. évi adatok: mérlegfőösszeg: 2.023.000 E Ft; árbevétel: 1.698.000 E Ft; létszám 47. fő. Éves beszámolót készített 2023. évben. 2024. évi adatok: mérlegfőösszeg: 2.728.000 E Ft, árbevétel: 2.803.000 E Ft; létszám: 78 fő. Éves beszámolót készített 2024. évben.
A kft. nem minősül anyavállalatnak 2025-ben, csak egyedi gazdasági adatai alapján kell meghatároznia a beszámoló formáját. Az Szt. 9. §-a és az áttérésre vonatkozó 97. §-a alapján milyen formában kell elkészíteni a 2025. évi beszámolót az 1. és 2. esetben? Egyszerűsített éves vagy éves beszámoló készíthető?