Mikortól kell konszolidált beszámolót készíteni?

Kérdés: "A" társaság 2022-ben megvásárolta "B" társaság 100%-os üzletrészét. Ezáltal az "A" társaság anyavállalattá, a "B" társaság pedig leányvállalattá vált. Az "A" társaság beszámolószámai már önmagában meghaladják a számviteli törvény 117. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat, a "B" társasággal együtt pedig főleg (ugyanis "B" társaság számai is jelentős nagyságúak). Melyik évben kell először összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni? (Az egyéb mentesítési lehetőségektől most tekintsünk el.) Szerintünk már a 2022-es üzleti évről is kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni, de olvastunk olyan állásfoglalást is, amely szerint a számviteli törvény 117. § (1) bekezdésének értékhatárait csak a vállalatcsoport létrejöttét követő évekre kell figyelembe venni (azaz 2022-re és 2023-ra), így az első összevont (konszolidált) éves beszámolót a 2024-es üzleti évről kell készíteni.
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 117. § (1)-(2) bekezdéseinek az előírása szerint az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Vagyonleltár részletezettsége

Kérdés: Átalakulás során merültek fel kérdések a vagyonleltár részletezettségével kapcsolatosan: Kell-e a jegyzett tőkét részletezni? Ki és mennyit jegyez? Kell-e követelés/kötelezettségek között kimutatott osztalékot részletezni, hogy az kivel szemben áll fenn? Kell-e vevő/szállítói állomány bemutatásánál a partnereken belül részletezni az értéket számla szintjén? Az első kérdésnél felmerült, hogy esetleg személyiségi jogokat sérthet.
Részlet a válaszából: […] Valamennyi kérdésre választ ad a számviteli törvény.Az Szt. 136. §-ának (3) bekezdése szerint: A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Szövetkezeti tag üzletrészének megszűnése

Kérdés: A 2020. évben elhunyt szövetkezeti tag üzletrésze (pénzbeni vagyoni hozzájárulás) 100 ezer forint. A törvényes örökös nem kíván tag lenni a szövetkezetben, ezért kérte a vagyoni hozzájárulás kifizetését. A közjegyző 2022. júliusi hagyatékátadó végzés alapján 63.586 forintban határozta meg annak értékét a 2020. évi éves beszámoló alapján. A szövetkezet beszámolójában a jegyzett tőke 2900 ezer forint, a saját tőke értéke 1844 ezer forint (negatív eredménytartalék: -975 ezer forint). A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. alapján és az Szt. rendelkezései figyelembevételével milyen értékben fizethető ki vagyoni hozzájárulás, tekintettel arra, hogy a tagsági jogviszony alatt nincs vagyonnövekmény? Szükség van-e kifizetést megelőzően a szövetkezet sajáttőke-értékének rendezésére? Ha kifizethető a hagyatéki végzésben meghatározott érték, akkor mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. 2013-tól lényegében csak a sajátos szövetkezeti formákra tartalmaz előírásokat. A 2013. évi V. törvény (a Ptk.) hatálybalépését követően a szövetkezetekre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Nem szokásos tevékenység, IFRS-ek alkalmazása

Kérdés: Ügyfélkörünkben merült fel kérdés a 2022. 10. 10-én esedékes Pénzügyi vállalkozások különadójával (Extraprofitadó) kapcsolatban: A Magyar Közlöny 2022. évi 118. számában megjelent 257/2022. kormányrendelet módosítja a korábbi - 93. számban megjelent - Pénzügyi vállalkozások különadója alapjának meghatározását, melyben az adó alapja:
"A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel."
Jól értelmezzük, hogy esetünkben (nem választottuk az IFRS-t) a Magyar Közlöny 93. számában megjelentekkel [197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet] ellentétben, nem kell az adó alapjának meghatározásánál az áruértékesítésből származó bevételt figyelembe venni, vagy ez csak azokra a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek az IFRS szerint vezetik a számviteli nyilvántartásaikat? Hogyan kell eljárni a nem IFRS szerint könyvelőnek a nem szokásos tevékenység keretében keletkezett szolgáltatásnyújtásból származó bevétel esetében?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 40/B. § (1) bekezdése értelmében az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő vállalkozó a Htv. szabályait a nettó árbevétel, az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke és az alvállalkozói teljesítések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Ki nem fizetett osztalék kezelése

Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] Lehetőségként említi a kérdés a követelés elengedését, az utólag visszamenőlegesen hozott közgyűlési határozatot, az elévülés intézményét és az ezzel kapcsolatos aggályait is. Az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket és az azokkal kapcsolatos aggályokat is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Leányvállalat nem szolgáltat adatokat

Kérdés: 1. Mit tegyen az anyavállalat, ha összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalatával olyan mértékben megromlott a kapcsolata, hogy nem kap adatszolgáltatást az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez, illetve, ha a leányvállalat határidőben nem teszi közzé a beszámolóját, és ezért az anyavállalat nem tudja határidőre elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót? Ezeket a körülményeket be kell jelenteni a cégbíróságnak?
2. Ha az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalata a tárgyévet követően felszámolási eljárás alá kerül, akkor kötelező még elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót az előző évről, vagy ebben az esetben nem kell elkészíteni, hiszen a vállalkozás folytatásának az elve már a következő évben nem érvényesül?
Részlet a válaszából: […] 1. Amennyiben a leányvállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez az adatszolgáltatását nem teljesíti, illetve a számviteli törvény által előírt határidőben a saját éves beszámolóját nem teszi közzé, akkor a számviteli törvény szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak a számviteli törvényben szabályozottaktól lényegesen eltérő gyakorlatot tükröznek. Amegállapítások teljes körű könyvelésének az is feltétele, hogy az adóhatóság határozatát a kft. elismerte-e, elfogadta-e? (Bár a kft. a kérdés szerint 2021-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Egyszerűsített éves beszámoló készítése

Kérdés: A 2021. üzleti évről készített beszámoló készítésekor melyik megelőző kettő év mérlegfőösszeg-, árbevétel- és létszámadatait kell figyelembe venni ahhoz, hogy egyszerűsített éves beszámolót készíthessen a társaság:
-a 2018. és a 2019. éveket vagy
-a 2019. és a 2020. éveket?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy a 2019. és a 2020. éveket, mivel annak a figyelembe vehető adatai a 2021. év nyitásakor már rendelkezésre kell, hogy álljanak.Az Szt. 9. §-ának (2) bekezdése alapján egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása

Kérdés: 2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv - amelyet mindkét fél aláírt -, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?
Részlet a válaszából: […] Mivel sem a döntést, sem a megállapodást nem támasztották alá törvényi előírással, a két fél megállapodása vagy határozata a hatályos előírásokat nem tudja felülírni, ezért a rövid válasz az, hogy a követelést pótbefizetéssel nem lehet kompenzálni.A kompenzálás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Ingatlan kiadása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor, ha a cégben van ingatlan, és az előző két évben veszteséges volt, az ingatlanárak növekedése következtében, ha az ingatlant eladják, akkor az előző kettő év vesztesége csökkenti a vállalkozásból kivehető összeget? Ha viszont az egyszemélyes tulajdonosnak természetben adják ki, akkor az ingatlan piaci értékét csökkentheti az előző évek veszteségével és a végelszámolás során felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűnek tűnő kérdések megválaszolása igennel vagy nemmel nem lehetséges. A kérdés egyszerűségéből ugyanis valójában inkább az következik, hogy a kérdező nem ismeri, vagy nem jól ismeri a végelszámolással kapcsolatos legfontosabb számviteli és adózási feladatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
1
2
3
30