Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott éves beszámoló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Negatív eszköz- és forrásadatok a beszámolóban

Kérdés: A betéti társaság beltagja 2021. január 21-én elhunyt. A társaság vezetését az elhunyt gyermeke mint kültag vette át, 2021. január 1-jével. 2020. évi tervezett mérlegadatok szerint, a saját tőke összege: -11.209 E Ft, az adózott eredmény: -15.698 EFt, a pénzeszközök összege: -12.857 E Ft, a mérlegfőösszegek: -7780 E Ft. A felsorolt számszaki adatok szerint a társaságnak - a keletkezett veszteségek miatt - olyan mértékben negatívak a mérlegadatai, ami jogszabályellenes, ezért nem tudjuk eldönteni, hogy mitévők legyünk a jövőt illetően. A társasággal szemben hitelezői igények is felmerültek. A gyermek, mint a társaság egyedüli tagjává vált kültagja, a Ptk. 3:158. §-a szerint vezető tisztségviselőnek minősül, amelyet a Cégbíróság a cégjegyzékbe be is vezetett. A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag a társaság fizetésképtelenségének megállapítása és felszámolásának elrendelése iránt kérelmet kíván előterjeszteni. A felszámolás elrendelését követően a Csődtv. 31. § (1) bekezdésében rögzített kötelezettség teljesítéseként a felszámolóval szemben fennálló kötelezettség teljesítéseként: elfogadható-e a felsorolt adatok szerint a 2020. évi beszámoló? Lehet-e ilyen adatok mellett záróleltárt, zárómérleget, záróbevallást készíteni? A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag kötelezettségei miként határozhatók meg?
Részlet a válaszból: […]tisztább lesz a kép a betéti társaság vagyoni helyzetéről.Az elsődleges feladat tehát a jelenlegi állapot rendbetétele. Ennek keretébe tartozik a könyvelés felülvizsgálatán túlmenően a 2020. december 31-i állapotra vonatkozóan a leltár elkészítése is. A könyveléstől függetlenül elkészíthető a leltár részben a nyilvántartás hiányában is leltározható eszközökről (a tárgyi eszközökről, a vásárolt anyagokról, a saját termelésű készletekről stb.), továbbá a még ki nem egyenlített vevői, szállítói számlák alapján.A számviteli előírásoknak megfelelő könyvelés helyreállítása, a felülvizsgált könyvelés adatai alapján a szabályszerű beszámoló elkészítése azért is fontos, mert a hagyatéki eljáráshoz az apa vagyonáról megbízható információk (és ez csak a számviteli beszámoló lehet) kellenek az örökség összegének megállapításához. De azért is fontos, mert a Ptk. 3:154. §-ának előírásából következően a beltag a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségeiért köteles helytállni. A Ptk. 3:151. §-ának (3) bekezdéséből pedig az következik, hogy az örökös is a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai szerint köteles helytállni, ha nem lép be a betéti társaságba; ha belép, akkor pedig mint tag felelős. (Nem csak a vagyont lehet örökölni, az adósságot is!)A leírtakból szerintünk következik, hogy csak a könyvelés rendbetétele, a szabályszerű éves beszámoló és az azt alátámasztó leltár elkészítése után érdemes a felszámolási eljárást kezdeményezni. Ez esetben tud a betéti társaság vezető tisztségviselője[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8470
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál II.

Kérdés: Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésének megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérném a tanácsukat a jelentős tulajdoni részesedési viszonyhoz kapcsolódóan.
Részlet a válaszból: […]anyavállalat és a leányvállalata, a közös vezetésű vállalkozás. (Korábban a társult vállalkozás is, az új előírás szerint a társult vállalkozás nem kapcsolt vállalkozás.)A mérlegtételek közötti átrendezésnél alapvetően abból kell kiindulni, hogy- 2015-ben a társult vállalkozás kapcsolt vállalkozás volt, amely 2016-ban= jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősül, illetve= nem minősül annak;- a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás 2015-ben lehetett= társult vállalkozás vagy= nem társult vállalkozás, azaz egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás.Nézzünk néhány konkrét esetet!A 2016. üzleti év elejétől hatályos mérlegséma szerint külön tételként (sorban) kell szerepeltetni a Befektetett pénzügyi eszközök között a Tartós jelentős tulajdoni részesedés 2015. évi értékadatát (új sor). Ez a következőképpen történhet (2016-ban előző évi adat).Ha az adott, jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkező vállalkozás- 2015-ben társult vállalkozás volt, akkor az adatát az új sorba a Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban sorból kell átvezetni,- ha nem volt társult vállalkozás, akkor az Egyéb tartós részesedés sorból.Ha a 2015-ben társult vállalkozásnak minősülő vállalkozás a 2016. évi előírások alapján nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak, akkor ezen társult vállalkozás 2015. évi értékadat­ai előző évi adatként- a Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban sorból az Egyéb tartós részesedés sorba kell átrendezni.A 2016. üzleti év elejétől hatályos mérlegséma szerint külön tételként (sorban) kell szerepeltetni a Befektetett pénzügyi eszközök között a Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban (új sor) előző évi értékadatát. Ez a következőképpen történhet.Ha az adott, jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkező vállalkozás- 2015-ben társult vállalkozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6897
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál I.

Kérdés: Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérem a tanácsukat a következő esetben. A társaság 2015-ben alapított egy kft.-t. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a társaságba bevitt egy tárgyi eszközt, egy másik kft.-ben lévő üzletrészt, államkötvényt, amelyek könyv szerinti értéke 4,8 millió Ft, társasági szerződés szerinti értéke 5 millió forint. A törzstőkét növelte még 1 millió Ft értékben az átutalt forint összege is. Hová és hogyan kell átrendezni?
Részlet a válaszból: […]értékadatok a kérdésben nem szerepelnek, ezért itt pótoljuk: a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke 3,0 millió Ft, elfogadott értéke 3,2 millió Ft; az üzletrész könyv szerinti értéke 1,0 millió Ft, elfogadott értéke 0,6 millió Ft; az állampapír könyv szerinti értéke 0,8 millió Ft, elfogadott értéke 1,2 millió Ft. Az átrendezéshez eszközcsoportonként kell a különbözetet megállapítani: tárgyi eszköznél bevételi többlet 0,2 millió Ft, üzletrésznél ráfordítástöbblet 0,4 millió forint, államkötvénynél bevételi többlet 0,4 millió Ft. Fontos, hogy az üzletrész is, az államkötvény is a befektetett pénzügyi eszközök között volt kimutatva.A tárgyi eszköz részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő vagyontárgynak tekintendő, ezért a 0,2 millió forintos bevételi többletet az egyéb bevételek között kell a 2016. évi beszámoló eredménykimutatásában az előző évi adatok között kimutatni.Az üzletrész a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, ezért a 0,4 millió forintos ráfordítástöbbletet a részesedésekből származó ráfordítás, árfolyamveszteség sorban kell kimutatni az előző évi adatok között.Az államkötvény a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, ezért a 0,4 millió forintos bevételi többletet a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, árfolyamnyereség sorban kell kimutatni az előző évi adatok között.Ha az üzletrész is, az államkötvény is a forgóeszközök között szerepelne, akkor a fentiek szerinti ráfordítástöbbletet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6894
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Leányvállalat beszámolója

Kérdés: A külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalatát bevonja a konszolidálásba. Készíthet-e ez a leányvállalat egyszerűsített éves beszámolót?
Részlet a válaszból: […]tartozik-e vagy éppen külföldi. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 34. számában - 2002. 05. 09.): A Számviteli Levelek 23. számában a 466. kérdésre adott választ vitatja Olvasónk. Szerinte a konszolidálásba bevont leányvállalat kifejezés a beszámolókészítési kötelezettség tekintetében csupán az Szt. hatálya alá tartozó anyavállalatok által történő konszolidálásba történő bevonást jelenti. Érvelése alátámasztásaként korábbi levelezésre utal. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! A korábbi álláspont változatlan. Az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 6. pontja alapján konszolidálásba bevont vállalkozás a konszolidálásba bevont leányvállalat is. (Ha a leányvállalatot nem vonja be az anyavállalat a konszolidálásba, akkor készíthet egyszerűsített éves beszámolót!) Az igaz, hogy a külföldi anyavállalatra nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. december 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 466
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Éves beszámoló elfogadása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. Az egyik tulajdonos elfogadja az éves beszámolót, a másik nem. Mi történik ilyenkor, hiszen a taggyűlés nem fogadta el az éves beszámolót? Mi a teendő?
Részlet a válaszból: […]kérdés, melyik előírás az erősebb, az, hogy a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott legyen a beszámoló, vagy 150 napon belül letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. Úgy is megfogalmazható a kérdés, jóváhagyás nélkül letétbe helyezhető-e, illetve közzétehető-e az éves beszámoló. A válasz megadásánál abból kell kiindulni, hogy miért kell éves beszámolót készíteni. Az új Szt. preambulumában megfogalmazottakból következik: azért, hogy a piac szereplői számára hozzáférhető, döntéseiket megalapozó információk álljanak rendelkezésre az adott szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. A hivatkozottak alapján a kérdésre a válasz az, a taggyűlés által el nem fogadott éves beszámolót is letétbe kell helyezni, közzé kell tenni. Ha ezen követelménynek az adott társaság nem tesz eleget, valójában az új Szt. előírásait, a számviteli fegyelem követelményeit sérti meg. Természetesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 427
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,