Gazdaságvezetői feladatok ellátása

Kérdés: Műszaki főiskolát végeztem, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán mérnök-üzemgazdász oklevelet szereztem. Kértem a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való felvételemet, de elutasítottak azzal, hogy a mérnök-üzemgazdász képzés tematikája nem azonos a mérlegképes könyvelői szakképesítés tematikájával. Egy kft. gazdaságvezetői feladatai elláthatók-e mérnök-üzemgazdász diplomával, több mint 10 éves gazdasági vezetői gyakorlattal, ha a társaságnál a számvitelt irányító csoportvezető, a pénzügyi előadó, a számlázási csoportvezető rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és a törvényi előírásoknak megfelelően regisztráltatták magukat?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a kérdésben szereplő mérnök-üzemgazdász diploma alapján valóban nem lehetett a kérdezőt a mérlegképes könyvelők nyilvántartásában regisztrálni.Az Szt. 151. §-a (1) bekezdésének előírása alapján az Szt. 150. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
Kapcsolódó címke:

Áttérés: eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Az evára 2004-ben áttérő kft. 2003-ban az eredménytartalékot nem tudja kivenni a kedvezőbb adózás mellett. Jövőre szeretné minél hamarabb kivenni. Milyen mód van erre, figyelembe véve, hogy az Szt. szerint osztalékkifizetésre csak a mérleg szerinti eredmény felhasználása után lehet az eredménytartalékot igénybe venni, az Eva-tv. szerint viszont először a korábbi eredménytartalékot kell felhasználni.
Részlet a válaszából: […] Válaszunk kedvezőtlen lesz a kérdező számára.Az Szt. 2004. január 1-jétől hatályos előírása szerint módosult a közbenső mérleg készítésére és annak az osztalékelőleg figyelembevételére vonatkozó előírás. Az Szt. módosított 39. §-ának (4) bekezdése alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:    

Befejezetlen építés-szerelés önköltsége

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó részvénytársaság éves beszámolót készít, de önköltség-számítási szabályzatot nem kell készítenie. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen?
Részlet a válaszából: […] Az éves beszámolót készítő rt. az Szt. 62. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a befejezetlen építési, szerelési tevékenység közvetlen önköltsége norma szerinti közvetlen önköltség alapján is meghatározható. Ez esetben a befejezetlen építési, szerelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Alvállalkozói teljesítmények az eredménykimutatásban

Kérdés: Az éves beszámoló eredménykimutatása mely sorában kell szerepeltetni azon alvállalkozói teljesítmények értékét, amelyek a Htv. előírásainak megfelelően kielégítik a nettó árbevétel csökkentésének feltételéül előírt követelményeket, de nem felelnek meg az Szt. közvetített szolgáltatásokra vonatkozó előírásainak?
Részlet a válaszából: […] Emlékeztetőül az Szt. szerint a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, a vállalkozás által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értékéről van szó, amelynek végzése során a vállalkozás mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címke:

Teljesítési fok alapján arányosítás

Kérdés: Az Szt. 62. §-a szerint az építés-szerelésnél a befejezetlen termelés meghatározható teljesítési fok alapján arányosítással is. Mi egyszerűsített éves beszámolót készítünk. Miként kell értelmezni ezt a kitételt? Hogyan kell az elszámolást kimunkálni? Melyek a könyvelési lépések? Különösen az eredményre való hatás és könyvelés érdekel, egyik évről a másikra való átmenet során.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 62. §-ának (3) bekezdése alapján a befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka bekerülési értéke a kalkulációs egység összes elszámolt közvetlen önköltségéből a megrendelővel még el nem számolt, de ténylegesen elvégzett munkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.
Kapcsolódó címkék:  

Szt. változásai a csatlakozás időpontjával

Kérdés: Milyen változásokat hoz az Európai Unióhoz való csatlakozás a számviteli előírásokban? Mikor válnak ezek ismertté?
Részlet a válaszából: […] Az Szt.-nek a csatlakozás időpontjától hatályos előírásait a 2003. évi LXXXV. tv. már tartalmazza. Ezen változások a számlát helyettesítő okmány megszűnéséhez; a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei beszámolóinak közzétételéhez, letétbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.
Kapcsolódó címkék:  

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2004. január 1-jétől hatályos változásait a 2003. évi LXXXV. törvény tartalmazza. Ezek között szerepelnek a Gt. változásaihoz kapcsolódó módosítások is.Bár a Gt.-t módosító előírások alapvetően a részvénytársaságokhoz kapcsolódnak, nyilvánvaló, hogy azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címke:

Számlahelyesbítés könyvelése

Kérdés: Mérleggel lezárt év után kerül sor egy számla helyesbítésére. Hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A számla helyesbítése általában a könyvviteli nyilvántartásokban rögzített adatok korrigálását, ezen keresztül az eredmény módosítását jelenti.Az Szt. 73. §-a részletezi, hogy helyesbítő számlát mikor, milyen teljesítési időpontra vonatkozóan kell kiállítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Szt. 150. §-a (3) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Amennyiben rendelkezem mérlegképes könyvelői képesítéssel, de a képesítés megszerzését követő 3 éves gyakorlat hiányában nem regisztráltathatom magamat, könyvelhetek-e és beszámolót készíthetek-e olyan társaságnál akár alkalmazottként, akár vállalkozási vagy megbízási szerződés keretében, amely könyvvizsgálatra kötelezett, vagy a vállalkozó döntése alapján, amelynél könyvvizsgálat van? Én rendelkezem a törvény által előírt képesítéssel, a könyvvizsgáló pedig a szükséges engedéllyel. Helyesen értelmezem a törvényi előírást?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem értelmezi helyesen a törvényi előírásokat. 2003. január 1-jétől az Szt. 177. §-ának (7) bekezdésével szabályozott átmeneti rendelkezés már nem hatályos, amelyet a 150. § (3) bekezdésében foglaltakkal kombinálva juthatott a kérdező arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Készletnyilvántartás hiányában a selejtezés elszámolása

Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező is (és még sokan mások is) tévesen értelmezik az Szt. előírásait. Az Szt.-ben nincsen olyan előírás, hogy a készletekről nem kell nyilvántartást vezetni. Az Szt. 69. §-ának (2) bekezdésében csak arról van szó, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címke:
1
30
31
32
37