644 talált cikk a fejlesztés kifejezésre

Kérdés: A Víziközmű-szolgáltató társaság részére adott önkormányzatok a tulajdonukban lévő eszközök után használati díjat számláznak, amelynek fejében a víziközmű-társaság rekonstrukciós munkákat lát el. A rekonstrukciós munkák felvételére 2024-től újabb forrás áll rendelkezésre a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapról szóló 24/2023. (XII. 23.) EM rendelet 2. számú melléklete értelmében. Lehetséges-e, hogy egy megvalósult rekonstrukció részben kiszámlázásra kerüljön a használati díj fejében kompenzált összeggel, részben pedig átadható legyen a Fejlesztési Alap terhére térítésmentesen? A számviteli törvény nem tiltja annak a lehetőségét, hogy „egy rekonstrukciós munkát” (mint egy adott eszközt) két forrásból finanszírozzanak, részben az önkormányzatok által kiszámlázott használati díj fejében elvégzett rekonstrukciós munkák kompenzálásával kiszámlázva, részben térítésmentes átadással a Fejlesztési Alapból?

Kérdés: Az ügyfélkörünkben merült fel a következő kérdés az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményével kapcsolatban. Az adózó 2023 nyarán egy irodaház felújításába kezdett, melyhez kapcsolódóan az előaudit megállapította, hogy következő fejlesztésekkel lehet energiahatékonysági célt elérni:
– nyílászárócsere,
– homlokzati és padlás-hőszigetelés,
– hőszivattyús fűtési rendszer kialakítása elavult gázfűtés helyett.
Ez egy egybefüggő beruházás, amely kizárólag energetikai célokat szolgál.
2023 nyarán elkezdődtek a munkálatok, és 2025 őszén lesz elvégezve a munka, így a 2025. évi társaságiadó-bevallásban szeretnénk érvényesíteni a kedvezményt. Az adókedvezmény szabályai 2023. december 1-i hatállyal megváltoztak, ezek a változások csak a 2023. november 30-át követően megkezdett energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra alkalmazhatóak [Tao-tv. 29/A. § (134) §]. Cégünk esetében a 2023. december 1. előtti szabályokat kell alkalmazni, mert a beruházás 2023 nyarán elkezdődött. A 2023. december 1. előtti szabályozás szerint az adókedvezmény adózónként és beruházásonként, felújításonként nem haladhatja meg jelenértéken az elszámolható költségek (Budapesten) 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.
Jól értelmezzük, hogy a mi esetünkben a régi szabályokat kell alkalmazni, azaz – mivel kisvállalkozásról van szó – a beruházás 50 százaléka adókedvezményként érvényesíthető? A cég rendelkezik egy beruházás előtti és egy tervezett energetikai tanúsítvánnyal, illetve elkülönítve, táblázatos formában nyilván vannak tartatva a beruházás bizonylatai, ahol az összes számla adatai fel vannak tüntetve, illetve rendelkezésre fog állni a kapcsolódó kormányrendelet szerinti igazolás.
Van még a leírtakon túl valamilyen kötelezettségünk, hogy megfeleljünk az igénybevétel feltételeinek?

Kérdés: Szoftverfejlesztő cég K+F keretében létrehozott egy szoftverterméket. A költségeket aktiválta, és a közvetlen költségre jutó (arányszámmal megállapított) értékcsökkenéssel csökkentette a társaságiadó-alapot a 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján. 2025-ben jogszabályi változás következtében a megcélzott felhasználói kör gyakorlatilag megszűnt, így a fejlesztésre terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnunk. Ebben az esetben hogyan alakulnak a társaságiadóalap-módosító tételek? Gondolok itt arra, hogy mivel a fejlesztés költségét nem a felmerülés adóévében számolta el a társaság, hanem állományba vette, és az elszámolt értékcsökkenés összegéig csökkentette az adó alapját, így, ha most terven felüli értékcsökkenést számolunk el, akkor ez a tétel adóalap-csökkentő tétel lehet az 1. számú melléklet 10. b) pontja alapján? (Nem történik állományból kivezetés.) Milyen további feltételnek kell megfelelni, hogy a fenti elszámolás helyes legyen? Van-e olyan jogszabályi hely, amit figyelembe kell venni a fentieken túl az adóalap meghatározása során? A fejlesztést mikor lehet/kell kivezetni a könyvekből? Most még nem tennénk meg, mert a változó jogszabályi környezet akár még lehetőséget adhat későbbi felhasználásra.

Kérdés: A vállalkozás lakóingatlant épített, a kapcsolódó használatbavételi engedélyt megszerezte. A lakóingatlan építésének a célja: bérbeadás hosszú távra. Mostanáig azonban nem sikerült megfelelő bérlőt találni az ingatlanra. Amennyiben a lakóingatlan a következő évben (vagy években) sem lesz bérbe adva (azaz nem várható a hasznosításból bevétel), feloldható-e erre a célra a korábban képzett fejlesztési tartalék?

Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldható az egyéb járművek (14-es fkv.) közé besorolandó használt személygépjármű beszerzése után? A használt személygépjárművet az ügyvezető fogja használni céges és magáncélra egyaránt, cégautóadó megfizetésével.

Kérdés: Cégünknél az adott évi beruházásra szánt keretből, az úgynevezett CAPEX-keretből a 2025. évre fennmaradt egy bizonyos összeg. Ezt az összeget szeretnénk átvinni 2026-ra, és ennek könyveléséhez szeretnék szakmai segítséget kérni. Elhatárolni nem tudom, mivel ez nem költség, hanem majd beruházás lesz, és céltartalékot sem tudok rá képezni, azt beruházásra nem lehet. Milyen egyéb lehetőségem van arra, hogy ezt az összeget jövőre át tudjam vinni?

Kérdés: Társaságunk saját vállalkozásban csarnokot épít. A villamoshálózat csatlakozási díjának a kezelésével kapcsolatos a kérdésünk. Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján a csatlakozási díjat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként vesszük nyilvántartásba. A vagyoni értékű jog leírási kulcsa igazodik-e a csarnok leírási kulcsához? (A használat időtartama ugyanaz.)

Kérdés: A Közösségből beszerzett tárgyi eszköz beruházáshoz egyedileg kapcsolódó szállítási költségét, regisztrációs adóját a tárgyi eszköz bekerülési értékében aktiváljuk. Fejlesztési tartalékot szeretnénk feloldani. A feloldást el lehet végezni a komplett bekerülési értékkel, vagy csak a tárgyi eszköz számlájának (nettó) értékével?

Kérdés: Cégünk szerződést kötött egy vállalkozóval az alábbi tevékenységek elvégzésére:
1. Egyéni coaching.
2. Egynapos team coaching.
3. Intenzív kommunikációfejlesztés tréning.
4. Vezetéselméleti és kompetenciafejlesztési folyamat (Középvezetői akadémia).
A coaching esetén a megbízó cég által meghatározott problémafókusz a téma, amelyre a megbízott cég megoldást javasol. Jól gondoljuk, hogy a megbízott által kiállított számlán szereplő fenti tételek közül az 1. és a 2. tételt cégünk az igénybe vett szolgáltatások között számolja el, míg a 3. és a 4. tételként kiszámlázott összegeket az oktatások és továbbképzések soron szerepelteti?

Kérdés: Egy társaság társasházat épít, és az önkormányzattal kötött településrendezési szerződésben a felek abban állapodtak meg, hogy a társaság az önkormányzat részére közérdekű kötelezettségvállalás jogcímen játszóterek fejlesztésére pénzbeli hozzájárulást fizet. A társaság könyveiben hogyan számoljuk el ezt a kifizetést? A társaságiadó-kalkuláció során kapcsolódik adóalap-korrekció a kifizetéshez?