Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott felvásárlás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Csemegekukorica felvásárlása, feldolgozása

Kérdés: Mezőgazdasági vállalkozás vagyunk.
1. Termelőktől felvásárolunk csemegekukoricát, amelyből egy konzervgyárban bérfeldolgozás keretében konzervet gyártatunk. Ezt a konzervet majd eladjuk. (A kérdező a továbbiakban részletezi az általa elképzelt könyvelési megoldást.)
2. Társaságunk csemegekukoricát termel. Mi a helyes elszámolás ebben az esetben a bérfeldolgoztatás kapcsán?
3. Változtat-e valamit a megítélésen az a helyzet, ha csak bérfeldolgozás van, és címkézés, csomagolás költsége már nem merül fel?
Részlet a válaszból: […][Szt. 48. §-ának (3) bekezdése]. Ha más vállalkozás számlázza a címkézés, csomagolás költségét, akkor az is az áru értékét növelő tételként kerül elszámolásra. Így ha a konzervkukoricát a kft. értékesíti, akkor a bérfeldolgozással, címkézéssel, csomagolással növelt bekerülési érték (vételár) jelenik meg elábéként. 2. Ha a kft. a saját termelésű kukoricáját dolgoztatja fel, akkor a feldolgozás folyamata alatt is a saját termelés készletelszámolási szabályait kell alkalmazni, azaz a kész konzervkukorica is saját termelésű készletnek fog minősülni. A saját termelésű kukoricát saját termelésű készletként állományba veszi a kft. a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Ha ezt a kukoricát feldolgozzák, akkor a készletre vett kukoricát ki kell vezetni a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Ez a kukorica viszont nem lesz áru. A bérfeldolgozásra adott saját termelésű kukorica közvetlen önköltségen számolt értéke a kész konzerv[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5329
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Felvásárlási jeggyel történő vásárlás

Kérdés: Társaságunk sertés-előállítással, illetve -értékesítéssel foglalkozik. A sertéseket őstermelőktől vásároljuk fel. Az őstermelők egy része felé felvásárlási jegyet állítunk ki, egy részük azonban áfás számlát ad. Ők nem egyéni vállalkozók az adóhivatali nyilvántartás szerint. Kérjük, ismertessék, hogy az általuk kibocsátott bizonylatoknak az értékesítés áfatörvényben előírt adatain kívül mit kell kötelezően tartalmaznia ahhoz, hogy minden számviteli és adójogszabálynak megfeleljen! Kérdésünk az is, hogy ezen adatokat más kapcsolódó nyilatkozaton is fel lehet-e tüntetni, vagy kötelező azt mindenképpen a számlára ráírni? Továbbá az ilyen, nem felvásárlási jegyen történő őstermelőktől való vásárlás adatait kell-e közölni az 1008-as bevallásban, és ha kell, ott melyik sorban, milyen összegben (nettó, bruttó) kell szerepeltetnünk?
Részlet a válaszból: […]felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Számlaadás esetén a számlázott bevételből nem kell adóelőleget vonni, ha a magánszemély nem ad nyilatkozatot arról, hogy kéri az adóelőleg
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4824
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Tenyésztőktől történő felvásárlás áfája

Kérdés: Társaságunk sertéstenyésztéssel, illetve adásvétellel foglalkozik. Az általunk eladott sertések nagy részét sertéstenyésztőktől vásároljuk meg. Egyes termelők felvásárlási jeggyel (amit mi állítunk ki részükre) adják el állataikat, másik részük áfás átutalásos fizetési módú számlát állít ki részünkre. Ők jellemzően nem társaságok, hanem magánszemélyek (őstermelők) vagy egyéni vállalkozók. A kibocsátott számlákon az értékesítő adószáma, ha van, egyéni vállalkozói száma (nyilvántartási száma), címe, illetve az értékesítés darabszáma, egységára, értéke, adómértéke (25%) van feltüntetve. Ezek alapján az áfát levonásba helyezzük, szja-előleget nem vonunk, a beszerzési árat költségként elszámoljuk. Az a kérdésünk, hogy más, az értékesítőre (milyen adóalany, milyen adózási módot választott, saját áruját adja-e el), illetve az értékesítés körülményeire vonatkozó adatot kell-e szerepeltetni a számlákon ahhoz, hogy az áfa levonható legyen, költségként el lehessen számolni a társasági adó terhére, illetve ne kelljen szja-előleget vonni az adott értékesítés összegéből, továbbá kell-e ezen értékesítések összegét az 1008-as bevallásban feltüntetni?
Részlet a válaszból: […]után is áfafizetésre lesznek kötelezettek (feltéve hogy egyébként alanyi adómentességük nem áll fenn), kompenzációs felárra viszont már nem jogosultak. Az imént kifejtettek alapján minden további nélkül elképzelhető, hogy társaságuk olyan adóalany termelőktől is vásároljon sertést, amelyek ezen értékesítéseik után áfa felszámításával állítanak ki számlát társaságuknak. Minthogy azonban ez esetben már normál, az általános szabályok szerinti értékesítésről van szó, a termelők ezen értékesítéseiket az Áfa-tv. 169. §-ában meghatározott kötelező adattartalmú számla kibocsátásával kell, hogy kísérjék. A hivatkozott jogszabályhely értelmében a speciális jogállásukról lemondott termelőknek a következő adatokat kell feltüntetniük a társaságuk nevére kiállított számláikon: - a számla kibocsátásának keltét, - a számla sorszámát, - a termelő (mint értékesítő) adószámát, nevét és címét, valamint a társaságuk (mint beszerző) nevét és címét, - az értékesített termék (sertés) megnevezését, mennyiségét (pl. darabszámát), - az értékesítés teljesítésének időpontját (de csak abban az esetben, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől), - az adó alapját, az értékesített termék (sertés) adó nélküli egységárát, - az adó mértékét (25%), valamint - az áthárított adó összegét. A felsoroltakon kívül egyéb adat szerepeltetése a számlában nem kötelező (de nem is tiltott), így amennyiben ezeket a termelők számlái tartalmazzák, akkor társaságuk - figyelemmel természetesen az Áfa-tv. VII. Fejezetében az adó levonására előírt egyéb feltételek teljesülésére is - jogszerűen levonásba helyezheti a bennük áthárított előzetesen felszámított áfa összegét. A szóban forgó beszerzésekre jutó inputáfát társaságuk az időszaki áfabevallásba beállítani köteles, azonban annak összegét nem a kompenzációs felár feltüntetésére szolgáló sor(ok)ban, hanem a 25%-os kulcs alá tartozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4748
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Felvásárlási okirat kiállítása

Kérdés: A társaság mezőgazdasági őstermelőktől vásárol felvásárlási jeggyel. A felvásárlási jegy mellé nyilatkozatot kérünk az őstermelőktől, hogy van-e más tevékenységük az adószámuk alatt, és ha van, mely tevékenységükből származik a nagyobb bevételük, hogy jogosultak-e a kompenzációs felár érvényesítésére. Nincs őstermelő, aki ilyen nyilatkozatot aláír. Ilyen esetben a felvásárlási jegyre írjon-e a társaság kompenzációs felárat vagy ne írjon?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatás igénybevevőjének nevét, címét és adószámát, - a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének aláírását kell feltüntetni az egyéb kötelezően feltüntetendő adatok mellett. Az Áfa-tv. hivatkozott rendelkezése szerint nem feltétele a kompenzációs felárnak az, hogy a mezőgazdasági őstermelő nyilatkozzon: milyen más tevékenysége van, mely tevékenységéből származik a nagyobb bevétele. Így logikus a mezőgazdasági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4290
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Felvásárolt termék ellenértékének megfizetése

Kérdés: Az Áfa-tv. XIII. fejezete szerint a felvásárlási jegyet a termék fizikai átadásakor kell kiállítani. Mikor kell kifizetni a termék értékét és a kompenzációs felárat? Lehet-e átutalással teljesíteni a kifizetést?
Részlet a válaszból: […]adó után érvényesíthető - adólevonási joga mindkét esetben a termék tényleges átvételekor nyílik meg. (Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a kifizetés időpontja megelőzi a termék fizikai átvételének időpontját. Ez esetben ugyanis a kifizetett összeg még nem tekinthető úgy, mint amely kompenzációs felárat is tartalmaz, hiszen kompenzációs felárról kizárólag termékértékesítés kapcsán beszélhetünk. Minthogy azonban a tényleges átvételig az áfa szempontjából termékértékesítés nem történik, kompenzációs felár hiányában ilyen jogcímen adólevonási jog sem érvényesíthető a felvásárlónál (97/2001. APEH iránymutatás). 2004. május 1-jétől az adólevonási jog érvényesítésének lehetősége annyiban módosul, hogy amennyiben a jelzett időponttól kezdődően az átadó termékértékesítése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1757
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre - időbeli elhatárolásként -, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszból: […]kimutatnia. Ha nem állíthat ki a felárról felvásárlási jegyet, általunk nem ismert okok miatt, de nyereséget realizált az értékesítésen, akkor adózás előtti eredménye keletkezik. Az új típusú szövetkezet is alanya a Tao-tv.-nek, így pozitív adóalap (amely még akkor is lehetséges az adózás előtti eredményt módosító tételek - jellemzően a Tao-tv. 7. és 8. §-ában foglaltak - miatt, ha nem mutat ki adózás előtti nyereséget) után meg kell fizetnie a társasági adót, majd osztalékot lehet jóváhagyni, kötelezettségként előírni, és a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásakor kifizetni. Az osztalék után a magánszemély tagoknak az Szja-tv. 66. §-a alapján 20 és 35 százalék személyijövedelem-adókötelezettsége keletkezik, amelyet a szövetkezetnek kell levonnia és befizetnie. Ezenkívül a 35 százalékkal adózott osztalékrész után a szövetkezetet 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Az osztalékból a 20 százalékos adómérték alá tartozó részt a következők szerint kell meghatározni: a) az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. augusztus 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 832