Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott foglaló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Elveszett foglaló

Kérdés: A társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt a társaság átutalja a kereskedő számlájára. A társaság ezt nem tudta teljesíteni, emiatt a foglalót nem kapja vissza. Hogyan kell elszámolni a foglalót számviteli és adózási szempontból? A dokumentáláshoz milyen bizonylatok kellenek?
Részlet a válaszból: […]elszámolása:- a foglalót adónál a foglalót az egyéb követelések között kell kimutatni: T 357 - K 384, ha a társaság elvesztette (nem kapja vissza), akkor az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: T 8699 - K 357;- a foglalót kapónál a kapott foglalót az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni: T 384 - K 4797, ha azt a foglalót adó társaság elvesztette, a foglalót kapónál az egyéb bevételek között kell kimutatni: T 4797 - K 9699;- a foglalóval kapcsolatos alapdokumentum az a szerződés, amelyből egyértelműen kitűnik a foglaló adásának kötelezettsége és az átutalás banki bizonylata;- a szerződésben vállalt kötelezettség nemteljesítése esetén a foglalót kapó ennek tényét igazolja vissza írásban, és utaljon arra, hogy a foglaló nem jár vissza;- az említett dokumentumok mind a foglalót adónál, mind a foglalót kapónál a számviteli elszámolás nélkülözhetetlen dokumentumai.A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra. A Ptk. előírásai szerint adott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7819
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Foglaló áfája

Kérdés: A foglaló átadása keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget? Ha igen, mikor kell arról a számlát kiállítani?
Részlet a válaszból: […]számlázni, hiszen nem terheli áfa. Könyvelni a pénzmozgással egyidejűleg kell, követelésként a foglaló átadójánál, kötelezettségként a foglaló átvevőjénél.A Ptk. szerint ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. (Ezért tekintik sokan a foglalót is előlegnek!) Ha viszont a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles megfizetni. Mivel a foglaló sorsa a szerződés teljesítése, illetve nemteljesítése esetén különböző módon alakulhat, és a foglaló átadásakor ez még nem ismert, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a foglaló az ellenértékbe beszámít, tehát olyan, mint az előleg (amelyet az Áfa-tv. 59. §-a alapján áfafizetési kötelezettség terhel).Az ellenértékbe csak akkor számítható be, ha az eladó, a szolgáltató az ellenértéket az áfa felszámításával számlázta (ekkor van[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5730
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Visszakapott kétszeres foglaló a magánszemélynél

Kérdés: Egy magánszemély ingatlant kíván vásárolni egy gazdasági társaságtól. A vásárláshoz a Ptk. szerinti foglalót fizet a társaságnak. A társaság hibájából az üzlet nem jön létre, a foglaló kétszeres összege illeti a magánszemélyt. Milyen jogcímen lesz adóköteles a többletként kapott összeg a magánszemélynél? Lehet-e ebben az esetben alkalmazni az Szja-tv. 1. sz. melléklet 6.1. pontjában említett "kártérítésre" vonatkozó adómentességet, tekintve, hogy a Ptk. kárátalányjelleget tulajdonít ezen összegnek?
Részlet a válaszból: […]Szja-tv. 1. sz. mellékletének 6.1. pontjában említett "kártérítésre" vonatkozó adómentességet, tekintve, hogy
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3960
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Foglaló áfája

Kérdés: Beruházó cég lakást értékesít. A vevő 2007-ben kifizette a foglalót, 2008 áprilisában az első részletet (előleget), mindkét tételnél az áfa felszámításra került. 2008. július elsejével a vevő elállt a vételi szándékától, a szerződés szerint a foglalón kívüli részlet visszajár neki 90 napon belül. A helyesbítő számlát milyen teljesítési időponttal kell kiállítani? Milyen bizonylat kell a foglalóról, mivel az már nem a vételár része? Kell-e a sztornószámlák miatt az előző időszak fizetendő áfáját önellenőrizni?
Részlet a válaszból: […]elállása miatt - nem jött létre. A Ptk. szerint a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti. Az elvesztett (a beruházó cég által megnyert) foglaló már nem minősül az ellenértékbe beszámítható pénzösszegnek. Ez esetben a számlahelyesbítés szabályai szerint kell eljárni. Ezek előrebocsátása után tekintsük át, hogy a kérdésben leírt esetben a beruházónak milyen kötelezettségei vannak. A vevő által megfizetett előleget a szerződéstől való elállást követő 90 napon belül vissza kell fizetni. A visszafizetéskor az Áfa-tv. 78. §-a (1) bekezdése szerint, mert a teljesítés hiánya miatt az előleget a beruházó cég visszafizeti, gondoskodnia kell az előlegszámla érvénytelenítéséről, azaz nem helyesbítő számlát, hanem sztornószámlát kell kiállítania, amelynek a teljesítési időpontja a visszafizetés időpontja: T 453 - K 384 és T 467 - K 453. Önellenőrzést nem kell végrehajtani. A vevő által megfizetett foglaló esetében a vevőnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3795
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Elvesztett foglaló

Kérdés: "A" társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt "A" társaságnak át kell utalnia a kereskedő számlájára. Ezt "A" társaság nem tudta teljesíteni, ezért a foglalót nem kapja vissza. Hogyan számolandó el a foglaló számviteli, adózási szempontból? Milyen bizonylatok szükségesek az elszámolás dokumentálásához?
Részlet a válaszból: […]egyéb ráfordítások között kell az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján elszámolni. A Ptk. előírásaiból következően a foglalót szerződésben kell rögzíteni. Ha a szerződésben rögzített feltételek nem teljesülnek, a szerződésszegés dokumentumai (amely tartalmazza azt is, hogy az adott foglaló nem jár vissza) együttesen képezik a számviteli, az adózási elszámolás bizonylatát. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra. A Ptk. előírásai szerint adott foglaló nem tekinthető olyannak, amelynek adása nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel. Ezért az elvesztett foglaló egyéb ráfordításként elszámolt összegével a társasági adó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt nem kell növelni. A különadótörvény 3. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3587
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Ügyvédnél elhelyezett foglaló áfája

Kérdés: Ingatlan-adásvételi szerződésnél a felek a vételárba beszámító foglalót kötnek ki, amelyet a vevőnek az ügyvéd letéti számlájára kell megfizetni. A foglaló összegét az ügyvéd akkor utalja át az eladó számlájára, ha a vevő a vételár-hátralékot az eladó számlájára megfizette, azaz a szerződés teljesítése megtörtént, vagy akkor, ha a vevő a vásárlási szándékától elállt. Az eladónak mikor keletkezik a foglaló után áfafizetési kötelezettsége? Hogyan kezelendő, bizonylatolandó az eladónál az elveszett, a számára átutalt foglaló?
Részlet a válaszból: […]kapja közvetlenül, hanem azt az ügyvéd letéti számláján helyezik el. Mivel a vevő a foglalót nem kapja meg a vevőtől történő átutaláskor, így nem teljesül az Áfa-tv. 17. §-ának azon előírása, mely szerint a teljesítés időpontja a pénzösszeg átvételének (jóváírásának) napja, mivel a pénzösszeget nem vette át. Ebből következően a foglalónak az ügyvédi letéti számlára történő megfizetése az eladónál áfafizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Amikor az eladó a szerződésnek megfelelően teljesít, akkor kell a szerződés szerinti ellenértéket és annak áfáját számlázni és megfizetni (a vevő is csak a számla alapján tudja azt - ha levonható - levonásba helyezni). A számlázott és elismert ellenérték kiegyenlítése az eladónál részben a vevőtől kapott pénzeszközzel, részben az ügyvédi letéti számlán lévő foglalóval történik meg. Ha a vevő a vásárlási szándékától elállt, erről a vevőnek kell - a szerződés megfelelő pontjaira hivatkozással - nyilatkoznia írásban. Ezen írásbeli nyilatkozat alapján (amelyet természetesen az eladónak is meg kell kapnia) az ügyvéd intézkedik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2541
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Visszajáró foglaló

Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 81/1682. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. A 2001/41. számú APEH iránymutatás szerint a szerződés meghiúsulása miatt kétszeresen visszafizetett foglaló a kárátalány szerepét tölti be, így a foglalón felül fizetett összeg - az Szja-tv. 1. számú melléklet 6.1 pontja alapján - adómentes jövedelemnek minősül. Ha a szerződés teljesítése a foglalót adó fél hibájából marad el, és a foglalót elveszti, akkor a hivatkozott törvényi előírás miért nem érvényesül a foglalót kapó fél vonatkozásában? Ha kárátalánynak tekinthető, akkor miért elengedett követelés a Tao-tv. szerint?
Részlet a válaszból: […]Számviteli Levelek 81. szám 1682. számú kérdésre adott válasznak megfelelően a követelések között nyilvántartott foglalót - ha azt az adózó nem kapja vissza - elengedett követelésként kell elszámolni -, és az erre vonatkozó módosító tételek figyelembevételével kell az adóalapot megállapítani [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja] a foglalót kapónál, és a 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja szerint a foglalót fizetőnél. Ilyenkor fel sem merül annak vizsgálata, hogy az elszámolt ráfordítás a vállalkozási tevékenység érdekében merült-e fel vagy nem. A Ptk. 245. §-a (2) bekezdésének alkalmazása, és az ennek megfelelő számviteli elszámolás abban az esetben jöhet szóba, ha - kártérítési igényre tekintettel - a foglaló kártérítésbe történő beszámítására kerül sor. Ilyenkor a foglaló (a kétszeres összege) a kapó félnél egyéb bevételként, az adó félnél egyéb ráfordításként számolandó el az Szt. 77. §-ának (2) bekezdése, illetve a 81. §-ának (2) bekezdése szerint. Ezt követően a ráfordítást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1930
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Vissza nem adott foglaló elszámolása

Kérdés: 2003 májusában szerződést kötöttünk földterület vásárlására. A szerződésben a vételár 20 százalékának megfelelő összegű foglalóban állapodtunk meg, amelyet a szerződés aláírásakor megfizettünk az eladónak. Sajnálatos módon vevőink nem fizetnek, piaci kilátásaink sem jók, így az ingatlanvásárlással kapcsolatos fejlesztéseinket sem tudjuk megvalósítani, a terület megvétele okafogyottá vált. Az eladó a foglaló viszafizetéséről nem hajlandó egyezkedni. Társaságunk a megfizetett foglalót elszámolhatja-e a vállalkozás érdekében felmerült költségei között?
Részlet a válaszból: […]foglalót a kérdező társaság nem kapja vissza, a szerződés meghiúsulása miatt a teljesítés ellenértékébe nem számítják be, akkor azt elengedett követelésként a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni [Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja]. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, az adóévben elengedett követelés összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. Ezért nem lehet a vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinteni. Itt kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1682
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Részletre történő értékesítés áfája

Kérdés: Részletre történő ingatlanvásárlás esetén hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség? Kell-e a foglaló után áfát fizetni?
Részlet a válaszból: […]tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi. Az Áfa-tv. 16. §-ának (5) bekezdése alapján az eladónál az adófizetési kötelezettség, illetve a vevőnél - ha az egyéb feltételek fennállnak - a levonási jog időpontja az a nap, amikor a vevő tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, vagy - ha az korábban történik - a terméket birtokba veszi. Az értékesítésről egy, a teljes összegről szóló áfás számlát kell kiállítani, tehát a részletektől függetlenül a teljes ellenérték után keletkezik az áfafizetési kötelezettség. Ettől függetlenül, külön vizsgálandó a foglaló. Az Áfa-tv. rendelkezése alapján, ha a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek (előleg), a pénzösszeg átvételének, jóváírásának napja teljesítési időpontnak tekintendő [17. § (1) bekezdés]. Az átvett (jóváírt)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1031
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

10. találat: Foglaló az áfakörben

Kérdés: A foglaló az Áfa-törvényben nem szerepel, csak a Ptk.-ban. Ha foglaló szerepel a számlán, az áfát visszaigénylem, mert a szerződésben az szerepel, hogy a foglaló a vételár része lesz (ezért követelésként tartom nyilván). Helyesen jártam-e el, ha a foglalóként számlázott összeget előlegként kezeltem?
Részlet a válaszból: […]teljesítésért járó ellenértékbe való beszámításra, az átadott (jóváírt) pénz után áfafizetési kötelezettség keletkezik. A foglalót ezért adóztathatóvá teszi az a körülmény, hogy a Ptk. 244. §-a szerint "ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani". (Természetesen van olyan foglaló, amely nem alkalmas beszámításra, az a szerződés teljesítésekor visszajár. Akkor előlegként értelemszerűen áfafizetés sem lehet. A szóban forgó eset azonban nem ilyen.) Amennyiben az ügylet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 84
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , , ,