Induló vállalkozásnak adott támogatás

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság nem adományozási céllal, visszafizetési kötelezettség nélkül ad át pénzeszközt vállalkozási tevékenység végzésére alapított, szintén belföldi gazdasági társaság leányvállalata részére. Mivel a juttatásban részesülő társaság induló vállalkozás, a juttatás évében még nem rendelkezik árbevétellel, ezért nem jogosult olyan nyilatkozat kiállítására, amely szerint adóalapja a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív. (A törvény alapján nyilatkozattételi akadály áll fenn.) E nyilatkozattételi akadály miatt a juttató gazdasági társaság vállalja, hogy a juttatás adóévében a társasági adó alapját megemeli a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás értékével. Abban várjuk szakmai véleményüket, hogy a vonatkozó társaságiadó-törvény szabályainak értelmezése körében van-e bármi akadálya, illetve kizárja-e bármely jogszabályi rendelkezés annak a lehetőségét, hogy a juttató gazdaság társaság a társaságiadó-alap meghatározása során, a juttatás értékének növelő tételként történő elszámolása mellett egyéb olyan jogszerűen igénybe vehető adóalap-csökkentő tételeket is figyelembe vegyen, amely összességében ekként 0 Ft társaságiadó-alapot eredményez?
Részlet a válaszából: […] Az adott támogatás nem minősül a vállalkozási, a bevételszerző tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak, ha a támogatásban részesülő nem ad a támogatónak a Tao-tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontjában előírt nyilatkozatokat. Ezért ez esetben a támogatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Végelszámolás a pótbefizetések elengedésével

Kérdés: A kft. jelenleg a kiva szerinti adózás hatálya alatt működik. Az elmúlt évek – 10 év – veszteségeinek fedezetére a veszteséges működés finanszírozása céljából a tagok pótbefizetéseket teljesítettek, ami a lekötött tartalékban van. A társaság létesítő okirata előírja a tagoknak, hogy a veszteségek fedezésére szükség szerint pótbefizetést nyújtsanak a társaságnak. A pótbefizetés összegét a társaság nem tudja visszafizetni. A társaság tulajdonosai végelszámolással történő megszüntetésről döntöttek. Helyes-e az alábbi javaslatom?
Részlet a válaszából: […] A tagok lemondtak a pótbefizetésből származó követelésről, a végelszámolás elindítása előtt, az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az eredménytartalékba kerül a lekötött tartalékként nyilvántartott pótbefizetés összege (átvezetéssel). A jogügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Osztalék-jóváhagyás könyvelése

Kérdés: Az „A” gazdasági társaság kizárólagos tulajdonosa a „B” gazdasági társaságnak. A 2023. évi beszámoló elfogadásakor (2024. május 3-án) az alapító „A” gazdasági társaság 10 millió forint osztalékfizetésről döntött „B” társaság 2023-ban képződött eredményéből. Mikor és hogyan kell könyvelni ezt az osztalék-jóváhagyást „A”, illetve „B” gazdasági társaságnál?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az osztalékfizetésről hozott döntést mindkét társaságnál 2024 májusában könyvelni kellett volna. Ha nem könyvelték, akkor valótlan adatokat tartalmaz mindkét társaság 2024. évi beszámolója (mérlege) is. A számviteli fegyelmet súlyosan megsértették...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Osztalékkövetelés vagyonkezelésbe adása

Kérdés:

1. 2022-ben magánszemélyek a megelőző években „A” gazdasági társaságban lévő (bruttó) 30.000.000 Ft összegű osztalékkövetelésüket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelésbe adták. (A vagyonkezelési szerződés szerint a kedvezményezettek magánszemélyek.) Az osztalék mind a mai napig nem került kiegyenlítésre. Fenti osztalék kifizetése esetén milyen teendője van „A” gazdasági társaságnak? [Amennyiben az osztalék nem kerül vagyonrendelésre, akkor a magánszemélyektől szja- és (esetleg) szocholevonás utáni nettó összeg kerül kiegyenlítésre.]
2. 2024 folyamán a magánszemélyek az „A” társaságban lévő részesedésüket/üzletrészüket is vagyonrendelték (ugyanazon bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításával), így a 2024-re jóváhagyott osztalék jogosultja már a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a BVK. (Tehát az 1., illetve 2. pontban lévő osztalék keletkezésének jogcíme más.)
A 2. pont szerint jóváhagyott osztalék kifizetése esetén milyen teendői vannak „A” gazdasági társaságnak? Változhat-e „A” gazdasági társaság teendője annak függvényében, hogy a vagyonkezeléssel megbízott vagyonkezelő magánszemély vagy gazdasági társaság? (Egyik esetben sem beszélünk üzletszerű vagyonkezelésről.)

Részlet a válaszából: […] 1. A magánszemélyek az „A” gazdasági társaságban lévő 30.000.000,-Ft összegű osztalékkövetelésüket Ptk. szerinti engedményezéssel – ami követelésértékesítést jelent egyébként – tudták vagyonkezelésbe adni. Az engedményezés következtében így az „A”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Pótbefizetés könyvelése

Kérdés: Hogyan könyveljük azt, ha az anyavállalat pótbefizetést teljesített a leányvállalatba? Anyavállalat: T 413 – K 384? Leányvállalat: T 384 – K 413? A fenti könyvelési tétellel könyvelhető a pótbefizetés pénzügyi teljesítése a két vállalatban?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az anyavállalatnál igen, a leányvállalatnál nem.Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint: a gazdasági társaság tulajdonosánál (itt az anyavállalatnál) az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a gazdasági társaság (itt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Átalakulás dátuma

Kérdés: Az „A” cégünkbe beolvad a „B” cégünk. A tervezetet beadtuk a cégbíróságra, és a bejegyzés napját augusztus 31-re kérjük. Ebben az esetben a „B” cégünknek augusztus 31. dátummal kell adóbevallásokkal, mérleggel lezárni a 2025. évet? A létrejövő vállalat végleges vagyonmérlegének mi a dátuma, augusztus 31. vagy a szeptember 1.?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben az átalakulás napja a beolvadás időpontja, ami egyben a „B” cég megszűnésének is napja, amelyet a cégbíróság a cégjegyzékbe történő bejegyzésről értesítéssel igazol vissza.Ha az átalakulás napja augusztus 31-e– akkor a beolvadó, az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Átalakuláskor a vagyonmérleg részletezettsége

Kérdés:

Az átalakulásban 3 gazdasági társaság vesz részt: „A”, „B”, „C” társaság. Az átalakulás vagyonmérleg-tervezeteinek az elkészítéséhez a 2024. 12. 31-re készített beszámoló adatait használják fel. („B” és „C” társaság könyvvizsgálatra kötelezett.) Az „A” és „B” társaság egyszerűsített éves beszámolót készít, míg a „C” társaság éves beszámoló készítésére kötelezett. Az átalakulás során „A” társaság szétválik, és egyik része „B” társaságba, másik része „C” társaságba olvad be. (Így az „A” társaság az átalakulás eredményeként jogutóddal megszűnik.) Az átalakulás során készítendő vagyonmérleg-tervezeteket, majd végleges vagyonmérlegeket (tekintettel arra, hogy a 3 társaságból „C” társaság éves beszámoló készítésére kötelezett), az éves beszámoló szerinti részletezettséggel kell elkészíteni (valamennyi jogutód és jogelőd vonatkozásában), vagy alkalmazható az egyszerűsített éves beszámoló mérlegre vonatkozó részletezettsége (még „C” társaság esetében) is?

Részlet a válaszából: […] Az Szt. 136. §-ának (3) bekezdése szerint: A vagyonmérleget (vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

IFRS-ről visszatérés az Szt. szerinti beszámoló készítésére

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely 2022-től áttért az IFRS szabályai szerinti könyvvezetésre. Az anyavállalatban történő változás miatt azonban a gazdasági társaság 2025-től visszatér a számviteli törvény szerinti könyvvezetésre. Kérjük az ezzel kapcsolatos iránymutatásokat, hogy ilyen esetben szükséges-e 2025. 01. 01-gyel nyitómérleget készíteni? A gazdasági társaság könyvvizsgálatra kötelezett, a nyitómérleget is könyvvizsgálóval szükséges ellenőriztetni? Amennyiben igen, akkor azt végezheti a cég választott állandó könyvvizsgálója? A 2025. évi számviteli törvény szerinti éves beszámoló előző évi adatai mik lesznek? Csak a mérlegben lesz előző évi adat, vagy az eredménykimutatásban is?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 114/D. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a gazdálkodó a 9/A. § szerint nem kötelezett az IFRS-ek alkalmazására, akkor az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítéséről a számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítésére öt lezárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Ingatlan piaci értékelése

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely élni kíván a piaci értékelés lehetőségével, ezért ingatlanjait értékbecslővel felbecsülteti. Az értékbecslő külön értékelte az azonos címen található telket és felépítményt. A telek osztatlan közös tulajdon. A társaság könyveiben csak a felépítmény szerepel (8 éve). A telekre értékcsökkenés nem számolható el, viszont az nincs külön nyilvántartásba véve, így kvázi arra is értékcsökkenés lett a korábbi években elszámolva. Ilyen esetben mi a helyes eljárás a javítás vonatkozásában? A telek leválasztása a felépítményről az értékbecslő által meghatározott piaci érték alapján? Valamint az előző évek módosítása, vizsgálva, hogy a hiba jelentős-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdező társaságnál azzal, hogy a bekerülés időpontjában a bekerülési értéket nem osztották meg a telek, illetve a felépítmény között, megsértették az eszközönkénti nyilvántartás számviteli szabályait. A bekerülési értéket kell tehát megosztani, és nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Óvodának negatív a saját tőkéje

Kérdés: Az alapítvány fenntartója egy külön adószámmal rendelkező óvodának, az óvoda cégbíróságon nem bejegyzett. Van-e teendő, ha az óvodának két egymás követő évben negatív a saját tőkéje? Az óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytat, bevétele csak támogatásokból van.
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó szabályok alapján [Ptk., Civil tv., valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet] nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy hogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
1
2
3
67