EPR-díj-kötelezettség, termékdíjváltozás

Kérdés:

Az interneten keresztül beszereztünk egy elektronikát is tartalmazó berendezést, amelyről utólag kiderült, hogy egy szlovák cégtől származott. A berendezés szélessége 80 cm, súlya 6 kg. Papírcsomagolása 2 kg, műanyag csomagolása 0,4 kg. A berendezést májusban szeretnénk üzembe helyezni. Értelmezésünk szerint ez a berendezés az import miatt EPR-díj-köteles termék, amelyet a 2. negyedévben kell bevallanunk. Mivel egyelőre nem vagyunk EPR-díj-kötelezettek, ilyen szakértelemmel nem rendelkezünk, szeretnénk, ha lépésről lépésre leírnák a regisztráció és a bevallás menetét, esetleg az EPR-díj-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásról is szeretnénk olvasni, ha ez ilyen esetben szükséges.

Részlet a válaszából: […] ...teljesítés választására a jogszabály meghatározott termékkörök esetében ad lehetőséget. Az elektromos és elektronikus berendezések, gépjárművek, elemek és akkumulátorok gyártója, betétdíjas termék gyártója a koncesszori társasággal egyedi szerződés keretei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Kisvállalkozói kedvezmény – egyéni vállalkozó

Kérdés: Az Európai Bizottság két új, 2024. január elsején hatályba lépő de minimis rendelete értelmében a közúti árufuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozó érvényesítheti a kisvállalkozói kedvezményt tehergépjármű vásárlása esetén? A korábbi rendelet ezt kifejezetten tiltotta, az újban nem találtam erre vonatkozó kikötést.
Részlet a válaszából: […] ...a közúti árufuvarozókra is az általános keretösszeg alkalmazandó). Az új de minimis rendelet nem tartalmaz továbbá kizárást a tehergépjármű vásárlására vonatkozóan sem(Kéziratzárás: 2025. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Tulajdonjogtól eltérő vagyonjogi megállapodás

Kérdés: Házaspár válásuk okán értékesíti az 50-50%-ban tulajdonolt ingatlanját. A vagyonjogi megállapodásban viszont ettől eltérő 80-20%-os elosztás van rögzítve. Az szja-bevallásban az ingatlaneladásból szerzett jövedelem kiszámításánál mit kell figyelembe venni bevételként? Az eladott ingatlan 50%-át (ez szerepel az adásvételi szerződésben), vagy a ténylegesen megkapott értéket (vagyonjogi megállapodás szerint)?
Részlet a válaszából: […] ...egy részéből keletkező jövedelemről, és ezért cserébe feltehetően a másik fél lemondott az egyéb közös vagyon (például: gépjármű) őt megillető részéről, így a jövedelem az egyik fél részéről a közös vagyon megosztása következtében keletkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Kamat- és kezelésiköltség-támogatás lízingnél

Kérdés:

Egy kft. Széchenyi Lízing Go konstrukció keretén belül zárt végű lízingszerződést kötött tehergépjármű beszerzésére. A lízinget finanszírozó cég által felszámított kamatra és kezelési költségre az 1368/21. (VI. 10.) Korm. határozat alapján a kft.-t állami kamat- és kezelésiköltség-támogatás illeti meg. A kft.-ben kamatra (T871), illetve kezelési költségre (T532) a lízingcég által a havi értesítőkön szereplő teljes kamat-, ill. kezelési költséget könyveljük a lízinggel mint kötelezettséggel szemben (K449), az állami támogatásokat pedig kötelezettségcsökkentő tételként egyéb bevételre (T449 – K967). (Ezek „Előlegezett kamat-, illetve kezelésiköltség-támogatás”-ként kerülnek feltüntetésre a havi értesítő mellékletében.) A lízingbe adó pénzügyi társaság felé a törlesztendő tőkével együtt a csökkentett kamat- és kezelési költség kerül megfizetésre, miközben a fizetési értesítőjükön mindig a teljes összeg szerepel, a fentiekben részletezett támogatásokat pedig csatolt mellékletekben vezetik le, és ott tüntetik föl az aktuálisan fizetendő összeget is. Helyes-e így a könyvelésünk? Vagy eleve a ténylegesen, tehát a támogatásokkal csökkentett fizetendő kamatot, ill. kezelési költséget kell T871-re és T532-re könyvelni? (A havi mellékletekben fizetendő nettó kamatot és kezelési költséget is külön oszlopban szerepeltetik.)
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?

Részlet a válaszából: […] ...a számviteli elszámolásra:A kft. zárt végű lízingszerződést kötött tehergépjármű beszerzésére. Ez esetben a kft.-nek kell a tehergépjárművet elsődlegesen beruházásként, a rendeltetésszerű használatbavételkor pedig a tárgyi eszközök között állományba venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.

Cégautóadó az üzembentartónál

Kérdés: Adott A kft. és B kft. Az A kft. szakszervizként működik, a B kft. használt személygépkocsikkal kereskedő cég. Mindkét cégben több tárgyi eszközként nyilvántartott személygépkocsi van, mivel karosszériajavítás, szervizelés esetén csereautókat biztosítunk ügyfeleink részére. Az egyik ilyen, A kft. tulajdonában lévő, tárgyi eszközként nyilvántartott autónkat a B kft. nevére átírattuk üzembentartóként, ugyanis kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén kedvezőbb a díjtétel, ha flottában kötjük azt meg. Hol kell megfizetni a cégautóadót, a tulajdonosnak vagy az üzembentartónak kell azt bevallania, befizetnie? Az üzemanyagköltség hol számolható el? Nyilvántartani, értékcsökkenést elszámolni az A kft.-ben fogom (csak a kedvezőbb biztosítás miatt írattuk át üzemben tartóként az autót a másik kft. nevére).
Részlet a válaszából: […] A Gjt. 17/B. § (1) bekezdése értelmében a cégautóadó alanya a – (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A Gjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Eladott, de el nem vitt gépkocsi a mérlegben

Kérdés: A cég az egyik tehergépkocsiját 2024-ben ideiglenesen kivonta a forgalomból, és bizományosi szerződést kötött az eladásra egy szakszervizzel. Az eladás egyelőre még nem történt meg. A 2024. év zárására tekintettel milyen könyvelési teendőink vannak a fentiek miatt? Az eszközt egyelőre a tárgyi eszközök között szerepeltetjük nulla értékben. (A maradványértéke is nulla?) A piaci értéket nem tudjuk.
Részlet a válaszából: […] ...tárgyieszköz-értékesítésként kell elszámolni. Ha az értékesítés a kivonást követő egy éven belül nem történik meg (a tehergépjárművet tartósan rendeltetésének megfelelően nem használják), vagy a gépjárművet csak alkatrészeire szétszerelve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.

Forgalomból kivont jármű újbóli forgalomba helyezése

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újból forgalomba helyezik. Feltételezem, hogy vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé. Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...(a forgalomból történt kivonás időszaka az egy évet nem haladja meg). Ez esetben nincs számviteli teendő, a járművet nem kell kivezetni, a gépjármű költségként elszámolt értékcsökkenési leírása – a forgalomból történő kivonás időtartama függvényében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Támogatott gépjármű terv szerinti értékcsökkenési leírása

Kérdés: Ügyfelem a HEE-támogatásból vissza nem térítendő támogatásra jogosult gépjárműbeszerzésre (a támogatói okirat alapján). A gépjármű üzembe helyezése idei év júliusában megtörtént. A záró kifizetésigénylés benyújtásának határideje: 2025. 01. 15. A gépjárműre elszámolható-e év végével az időarányos értékcsökkenés? Mivel a támogatási összeg kifizetése csak a jövő év elején várható, az idei évben már ki kell mutatnom a megítélt támogatási összeget?
Részlet a válaszából: […] ...a 2024 júliusában üzembe helyezett gépjármű terv szerinti értékcsökkenését 2024. évre el kell számolni a támogatott beszerzések esetén is.A megítélt támogatást viszont csak akkor lehet kimutatni, ha a támogatás felhasználását a támogató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Külön számlázott rendszerhasználati díj áfája

Kérdés: A 9704-es kérdés (Áramszámla áfájának megosztása, elektromos gépjárműtöltés) vonatkozásában merült még fel egy kérdés. Az áramszolgáltató külön számlán számlázza havonta a rendszerhasználati díjakat. Ennek áfája teljes mértékben levonható, vagy figyelembe kell venni olyan módon az áfalevonást, mint ahogy az adott havi áramszámlánál (ami külön érkezik) tettük?
Részlet a válaszából: […] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 142. §-a alapján a villamosenergia-rendszer használatáért a rendszerhasználók átviteli díjat, elosztási díjat és közvilágítási elosztási díjat (a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) fizetnek.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Többször ugyanaz a célhely a kiküldetésnél

Kérdés:

Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Szeretném tudni, hogy ha egy munkavállaló egy hónapban többször ugyanazzal a célhellyel van kiküldetésben, akkor ezt annyiszor külön kiküldetésen kell nyilvántartani, vagy lehet egy hónapra összesíteni (napidíj, utazási költség stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...kifizetett összeg [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pont].Az Szja-tv. szerint a magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett, ha nem kiküldetési rendelvény alapján történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.
1
2
3
36