Találati lista:
191. cikk / 621 Személygépkocsi értékesítése áfamentesen
Kérdés: Céges személygépkocsi eladásakor a számlát az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja szerint áfamentesen lehet kiállítani, mivel vásárláskor az áfa nem vonható le. A számlán ezt tárgyi adómentes áfaként vagy 0 százalékos áfaként kell feltüntetni?
192. cikk / 621 Cégautó
Kérdés: Cégautóadóval kapcsolatos a kérdésem. Mely járműveket tekintjük személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából? Erre a törvény az alábbi választ adja: "A négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. A kizárólag elektromos üzemű gépjármű nem tekinthető személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából". Egy kft. rendelkezik egy olyan típusú gépjárművel, aminek az együttes tömege 3050 kg és 8 személyes. Besorolása M1, személyszállító gépkocsi. A kft. olyan szolgáltatást végez, ahol szerszámgépeket szállít a gépjárművel, illetve a partnereknél szerelési, karbantartási tevékenységet lát el. Jelenleg a nyolc ülés a gépjárműben van, de bármikor kivehetők. A kereskedőcég – ahonnan a gépjárművet vásárolta a kft. – azt az információt adta, hogy mivel a gépjármű meghaladja a 2500 kg-ot, nem szükséges cégautóadót fizetni. Fentiek alapján valóban nem kell erre a gépjárműre cégautóadót fizetni?
193. cikk / 621 Lízingelt személygépkocsi értékesítése
Kérdés: A 6483. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: személyautó nyílt végű lízingjének lejáratakor a lízingbe vevőnek opciója van az autó megvásárlására, vagy megjelölhet harmadik felet. A lízingbe vevő nem él vásárlási opciójával, hanem független harmadik felet (ez esetben magánszemélyt) jelöl meg. Hogyan és milyen bizonylat alapján kerül ki a lízingbe vevő könyveléséből a lízingelt személyautó értéke?
194. cikk / 621 Külföldi tartós bérlet bérleti díja
Kérdés: Magyarországon bejegyzett, 50%-ban dán tulajdonosú kft. tartós bérletre vásárol Dániában használt személygépkocsit. Magyarországra nem kerül a személygépkocsi, dán rendszámmal rendelkezik. Hogyan számolja el a kft. a bérleti díjat?
195. cikk / 621 Készletek selejtezése
Kérdés: Cégünk gépkocsi-márkakereskedés és -szerviz. Az alkatrész-beszerzéseket év közben a 2. Számlaosztályban könyveljük. Év végén a leltár szerint megmaradt készletet meghaladó különbözetet átkönyvelem az eladott áruk beszerzési értéke számlára. Vannak elfekvő készleteink, amelyeket szeretnénk kivezetni. Kell-e igazolás a selejtezésről vagy arról, hogy elszállítottuk-e valahová? Hogyan könyveljem?
196. cikk / 621 Személygépkocsi áfája
Kérdés: A betéti társaság személygépkocsit vásárolt. Az áfa levonására nem jogosult. Hogyan könyveljem a számlán lévő áfaösszeget? Én a 161. számlára könyveltem. A fejlesztési tartalék feloldható-e a személygépkocsi beszerzéséhez kapcsolódóan?
197. cikk / 621 Fuvarozók németországi kötelező minimálbére
Kérdés: Fuvarozó vállalkozás vagyunk. Szakmai közösségünket élénken foglalkoztatják a külföldi fuvarozókat is érintő, németországi kötelező minimálbér alkalmazási feltételei. Ezen szabály szerint a 8,5 euró/óra díjazás kötelezően alkalmazandó a Németországban bármely formában végrehajtott fuvarműveletkor. Kérdéseink a következők:
1. -Minden műveletre – rakodás, tranzit, kabotázs fuvar stb. – vonatkozik-e a német rendelkezés?
2. -Hol, miként és hogyan kell bejelentkezniük a magyar fuvarozóknak, hogy jogszerűen tevékenykedjenek Németország területén?
3. -Mit vigyen magával a sofőr, amivel dokumentálja a német rendeletnek való megfelelést?
4. -Miként értékeljük e vonatkozásban alvállalkozóinkat?
5. -Hogyan értelmezzük az órabérre vonatkozó rendelkezést, például a havibérben elszámolt alkalmazottjainkra?
6. -Mit jelent a bruttó 8,5 euró óradíj, ezt Magyarországon hogyan számoljuk nettóra? Magyar vagy német előírás szerint?
7. -Miként szerepeljen a járulékszámításnál ez a gazdasági esemény?
8. -Milyen hazai bejelentkezési, dokumentálási kötelmei vannak a fuvarozóknak a magyar hatóságok felé? Kell-e külön elszámolást adni a magyar hatóság számára?
1. -Minden műveletre – rakodás, tranzit, kabotázs fuvar stb. – vonatkozik-e a német rendelkezés?
2. -Hol, miként és hogyan kell bejelentkezniük a magyar fuvarozóknak, hogy jogszerűen tevékenykedjenek Németország területén?
3. -Mit vigyen magával a sofőr, amivel dokumentálja a német rendeletnek való megfelelést?
4. -Miként értékeljük e vonatkozásban alvállalkozóinkat?
5. -Hogyan értelmezzük az órabérre vonatkozó rendelkezést, például a havibérben elszámolt alkalmazottjainkra?
6. -Mit jelent a bruttó 8,5 euró óradíj, ezt Magyarországon hogyan számoljuk nettóra? Magyar vagy német előírás szerint?
7. -Miként szerepeljen a járulékszámításnál ez a gazdasági esemény?
8. -Milyen hazai bejelentkezési, dokumentálási kötelmei vannak a fuvarozóknak a magyar hatóságok felé? Kell-e külön elszámolást adni a magyar hatóság számára?
198. cikk / 621 Személygépkocsi nyílt végű lízingje
Kérdés: A Számviteli Levelek 316. számában a 6483. kérdésre adott válaszhoz több észrevétel érkezett, mely szerint a válasz harmadik bekezdése nem helytálló, azt az Áfa-tv. nem támasztja alá, nem helyes, ha a törlesztőrészletek számláira felszámított áfát 50%-ban levonhatónak, 50%-ban nem levonhatónak tekintjük.
199. cikk / 621 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: A 299. számban a 6156. kérdésszám alatt megjelent válaszukban azt írják, hogy "A munkavállaló részére az Szja-tv.-ben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítés akkor jár, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést...". 2010-ben megjelent egy APEH-tájékoztató a munkába járás költségtérítéséről: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/munkaba_jaras_kolts.html
Cégünk jelenleg is a tájékoztató alapján fizeti a 9 Ft/km költségtérítést a dolgozóinak. Az a munkavállaló is kap költségtérítést, akinek biztosított lenne a tömegközlekedés, de mégis gépkocsival jár dolgozni. Helyes-e ez az elszámolás?
Cégünk jelenleg is a tájékoztató alapján fizeti a 9 Ft/km költségtérítést a dolgozóinak. Az a munkavállaló is kap költségtérítést, akinek biztosított lenne a tömegközlekedés, de mégis gépkocsival jár dolgozni. Helyes-e ez az elszámolás?
200. cikk / 621 Alkalmazott férjének gépkocsihasználata
Kérdés: A kft. alkalmazottja elszámolhat-e gépkocsiköltséget, ha a kft. érdekében használt gépkocsi tulajdonosa az alkalmazott férje? A cégautóadót mindig a gépkocsi-tulajdonos fizetné meg, amelyekben az alkalmazott – számlák alapján – költséget számol el. A gépkocsi-üzemeltetés – költségtérítés alapjául szolgáló – számláit kinek a nevére kell kérni? A gépkocsi-tulajdonos, az alkalmazott (aki a költségtérítést elszámolja), a kft. (akinek érdekében használják a gépkocsit)? Nem a gépkocsi-költségtérítéssel kapcsolatban kérdezünk! Van-e lehetőség a parkolási díj elszámolására, költségtérítésre, ha a parkolást magántulajdonban lévő telefonon rendezik, a parkolás díja a telefonszámlán jelenik meg?
