1036 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Telket vásároltunk 2025. 03. 10-én. A telken építési beruházást kezdtünk 2025. 04. 14-én. 2025. 04. 14-én az illetékről a határozat nem került kibocsátásra. Így a jogszabály szerinti mértékkel, az adásvételi szerződésben kitett vételár alapján az illetéket kiszámítottuk és előírtuk: T 16 – K 455. A telket üzembe helyeztük (használatba vettük) a beruházás megkezdése napjával: T 122 – K 16 (vételár+számított illeték). Az üzembe helyezést követően megérkezett a NAV-határozat, mely alapján a kiszabott illeték jelentősen eltér az általunk számított illeték összegétől. A határozat ellen fellebbezést nyújtottunk be a fellebbezési illeték megfizetésének 2025. 09. 26. napjával. A számított illetéket a jogerőre emelkedés napjával módosítottuk: T 455 – K 16, illetve T 16 – K 122. Mivel az ügy során felmerült fellebbezési illeték és az ügyvédi munkadíj az üzembe helyezést követően merült fel, így azokat költségként számoltuk el. Helyes-e a fenti elszámolási mód? Helyes-e a fellebbezési illeték hatósági díjként, az ügy során felmerült ügyvédi munkadíj egyéb szolgáltatás jogcímén történő elszámolása? A fellebbezési illeték, ügyvédi díj, továbbá az esetlegesen felmerülő ügyvédi és perköltség része-e bekerülési értéknek abban az esetben, ha azok az üzembe helyezést megelőzően merültek fel?

Kérdés: Termelővállalatunk villamos energia végső felhasználójaként energiaszolgáltatótól vásárol energiaszármazási garanciát annak igazolására, hogy az adott mennyiségű, általa felhasznált villamos energia megújuló energiaforrásokból, illetve károsanyagkibocsátás-mentes forrásból származik. Ezt a tételt hogyan kell helyesen könyvelni?

Kérdés: Egy magyar, közösségi adószámmal rendelkező adóalany magyar informatikai weboldalt üzemeltet. Az említett weboldalon nagy külföldi és magyar informatikával kapcsolatos gyártók és szolgáltatók hirdetései szerepelnek, ezt a magyar cég számlázza ki. A külföldi partnerek között van Közösségen belüli, de jellemzően harmadik országbeli. Olyan ügyfél is van, aki harmadik országbeli, de mégis van EU-s adószáma. A számlán az „Internetes hirdetés” szöveg szerepel. A leírt – nem belföldi – ügyleteket az áfabevallás melyik soraiban kell szerepeltetni?

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?

Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője napi 8 órában munkaviszonyban van foglalkoztatva, a járulékokat megfizeti a kft.-ben, 1 fő alkalmazottja van. 2026-ban lehet-e átalányadózós egyéni vállalkozó, ha lehet, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben és az egyéni vállalkozásában? Továbbá a kft.-ben ingatlankezeléssel (közös képviselő) foglalkozik, lehet-e ugyanez a tevékenysége az átalányadózós egyéni vállalkozásában is?

Kérdés: Egy cégcsoport novemberben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, emiatt és karácsony alkalmából november végén a munkavállalókat vacsorával és borkóstolóval vendégeli meg. Ez a vendéglátás reprezentációként elszámolható? Az megfelelő, ha az anyacég kapja a számlát, és ő számolja el reprezentációként? Vagy célszerű a számlát az egyes tagcégekre szétszedni a munkavállalók létszámának megfelelően? A munkavállalók nagy része a leányvállalatoknál dolgozik. Mivel a székhelyen lesz az ünnepség, a különböző telephelyeken dolgozó munkavállalók szállását is fizeti a cég. Ez a szállás milyen jogcímen számolható el? Lehet adómentes juttatás?

Kérdés: Adott egy „A” konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat. Az anyavállalatnak van két konszolidálásba bevont leányvállalata, „BL” és „CL” cégek. Mindegyik cég üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2025. 10. 31-ével a „CL” leányvállalatba beolvadt a „BL” leányvállalat. A kérdésünk, hogy „A” leányvállalat esetében a részesedések könyvelése tekintetében milyen könyvelési lépésekre és tételekre van szükség (kontírozással)? Valamint a konszolidált beszámolóra vonatkozóan ezen beolvadásnak milyen hatása van? „BL” leányvállalat bármilyen adatát figyelembe kell venni a konszolidáció során, például mérleg oldali konszolidáció esetében ez nem okoz duplikálódást, mert az év végén ezen adatok a „CL” leányvállalatnál is részben szerepelnek (ami még állományban van)?

Kérdés: A társaság társasház kivitelezésébe kezdett azzal a céllal, hogy amikor megépül a társasház, az így létrejövő garázsokat és lakásokat piaci vevőknek értékesíti. A társasház felépült, a projekt azon szakaszában tart, amikor elkezdődtek a lakás- és garázsértékesítések, így elérkezett az önköltség-kalkuláció ideje is. Jelen esetben az önköltség-kalkulációra milyen módszerek állnak rendelkezésre? Hogyan, milyen számviteli önköltségszámítási módszereket lehet alkalmazni a lakások és a garázsok önköltségének meghatározása során, amely a számviteli törvény által elfogadott? A társasház megépítése olyan telken valósult meg, amely a társaság tulajdonában van. Jelen esetben a telek is az önköltség-kalkuláció tárgyát képezi? Ha a társaság úgy dönt, hogy az említett lakásokból megtart néhányat, és tárgyi eszközként hasznosítja, akkor a lakások aktivált értékének a részét képezi majd a teleknek a lakásra jutó arányos része? Arra is számolható értékcsökkenés ezáltal?

Kérdés: Konszolidált beszámoló készítéséhez kapcsolódóan a következő kérdésre szeretnék választ kapni. Hogyan kell kezelni az első és a következő konszolidációs beszámoló elkészítésekor a tárgyévben megállapított osztalékot a tőkekonszolidációs különbözet megállapításakor? Helyes-e az, hogy az első konszolidációs beszámoló elkészítésénél a tőkekonszolidációs különbözet megállapításához az adott évben (az előző évre vonatkozóan) megállapított osztalék összegét visszavezetjük a leányvállalatok eredménytartalékaiba, majd a következő évben a leányvállalati saját tőke összegében korrigáljuk? (Viszont akkor a leányvállalati saját tőke értéke nem az előző évi adózott eredményt mutatná.) Kérem, szíveskedjenek levezetni ezt a folyamatot a kezdő és a következő év(ek)ben is!

Kérdés: Cégünk 2017 óta létező kft. 2021. 01. 01-én áttértünk a kiva adózási mód alá. 2021. 01. 01-én az eredménytartalékunk 9077 E Ft volt. A kivás évek (is) majdnem mindegyike pozitívan zárult, az adózott eredmény bekerült az eredménytartalékba. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kiva előtti időszak eredménytartalékából 8000 E Ft-ot osztalékként kifizetnek a tulajdonosoknak (a 2024. évről szóló taggyűlési jegyzőkönyv ezt tartalmazta is). Ennek kifizetése megtörtént 2025/07. hónapban. Most készül a 2025. III. negyedévi 25KIVA előlegbevallásunk. Kérdésem az, hogy – mivel a kiva előtti eredménytartalék egy részét fizettük ki osztalékként – most a III. negyedéves kivaelőleg bevallásánál nem kell feltüntetni a jóváhagyott fizetendő osztalék sorban a kifizetett osztalékot, mivel az nem képezi a kiva alapját?