1305 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk gázkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás. A gáz értékesítéséről szóló számláit az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján állítja ki oly módon, hogy az alap értékesítési tétel, a földgázdíj mellett a jogszabályok alapján különböző járulékos díjtételeket is kiszámláz (forgalmi díjak, biztonsági készlet stb.). Ilyen járulékos elszámolási tétel az EKR (vagyis az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer) díja. Ezt a díjat egy törvény, illetve végrehajtási rendelete 3 évre visszamenőlegesen módosította oly módon, hogy a díjnövekményt ügyfeleinek jogosult visszamenőleg kiszámlázni. Álláspontunk szerint a törvényhely magyarázatára készült NAV-tájékoztató alapján (Időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó szabályozás változása) a helyes megoldás az, hogy nem kell helyesbítő számlát kibocsátani, hanem a kimutatott EKR-díjkülönbözetet a soron következő gázszámlában kell szerepeltetni, és azon áfaidőszaki bevallásban kell feltüntetni, olyan teljesítési időpontban, mely a díjkülönbözet fizetési határidejétől és az Áfa-tv. előírásaitól függ.
1. Helyes ez az álláspont?
2. Amennyiben helyes, akkor ez azt jelenti, hogy a díjkülönbözettel kapcsolatban a 3 évvel korábbi időszakra vonatkozóan semmilyen önellenőrzési és adókorrekciós kötelezettsége nincs, a különbözet minden adóvonzatát a bevallás időszakában kell elszámolni?
3. Ha nem helyes, akkor hogyan kell az EKR-változás miatti különbözetet a vevő felé kiterhelni? (Elszámolási időszak, teljesítési időpont, számla vagy helyesbítő számla?)
4. Jogosan vetünk el minden olyan felvetést, amely az utólagos kiterhelést az eredeti fogyasztás teljesítési időpontjára kiállított helyesbítő számla és önellenőrzések nyomán gondolja rendezni?
5. Változtat-e a fentieken, ha olyan gazdasági társaság részére történik a többletdíj kiszámlázása, amely csak egyszeri megrendelő volt, illetve a díjkülönbözet kiszámlázásakor már nincs folyamatos szerződése az eladóval?
6. Tao és számviteli szempontból milyen időszakra kell kimutatni az egyes módosító tételeket? Az eredeti elszámolási időszakra, vagy – ha a kiszámlázásuk szabályosan megoldható az aktuális havi gázszámla részeként – a 2025. évre?

Kérdés: A kft. céges autókat bocsát az egyes munkavállalók rendelkezésére. A pénzkezelési szabályzatban lefektették, hogy az alkalmazottak a cég nevére szóló számlát kérnek az üzemanyag-vásárlásról, amelynek az ellenértékét készpénzzel vagy bankkártyával egyenlítik ki. Ezen számlák bemutatását követően a kft. megtéríti az egyes munkavállalóknak (elkülönített nyilvántartás mellett) az ellenértéket a tárgyhavi bér utalásával egyidejűleg. Szabályos az eljárás?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető közhasznú besorolással nem rendelkező sportegyesület mérlegbeszámolójához kötelező-e kiegészítő mellékletet készíteni? Amennyiben igen, milyen módon csatolható a közzétett beszámolóhoz?

Kérdés: Egy zárt körű részvénytársaság biztosítási alkuszi tevékenységet végez. Az árbevétele nem érte el a 300 millió forintot egyik megelőző évben sem. Kötelező-e a könyvvizsgálat?

Kérdés:

A kft.-nél a pénztárgép bizonylatainak a könyvelése naponta egy összegben, kettős könyvvitelű programban történik. Gyakori a készpénzes és bankkártyás fizetés, de előfordulnak más fizetőeszközök is, mint például SZÉP-kártya, ajándékutalvány stb. A cég minden egyes pénztárgépbizonylatát alapból vevőbizonylatként könyveli, így T 311 – K 911 és T 311 – K 467 tételek keletkeznek. Ebből könyvelésre kerül a készpénzes fizetés pénztárbizonylatként: T 3811 – K 311 tétellel. Kérdés, hogy a különböző fizetőeszközöknek – amelyek előfordulnak a pénztárgépnél – a különböző főkönyvi számlákra való átvezetése hogyan valósulhat meg? Melyik könyvelési eljárás a helyes? Például egyik napon bejön 10.000 Ft, amelyből 4000 Ft készpénz, 3500 Ft bankkártya és 2500 Ft SZÉP-kártya. Először a vevőbizonylaton kerül könyvelésre az egész (az áfától tekintsünk el): T 311 – K 911, 10.000 forint. A verzió: A pénztárbizonylaton vezetnénk át mindent, kivéve a bankkártyát: T 3811 – K 311, 6500 Ft, és itt kerülnének elkülönítésre a különböző fizetőeszközök (jelen esetben csak a SZÉP-kártya): T 3681 – K 311, 2500 Ft. Így a 3811-en csak a készpénzként befolyt összeg marad. B verzió: A vevőbizonylaton még elkülönítésre kerülnének a fizetőeszközök (jelen esetben csak a SZÉP-kártya): T 3681 – K 311, 2500 Ft, majd pedig a pénztárbizonylaton a készpénz: T 3811 – K 311, 4000 Ft. Így a 311-en csak a bankkártyás összeg marad.

Kérdés: Egy cégcsoport novemberben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, emiatt és karácsony alkalmából november végén a munkavállalókat vacsorával és borkóstolóval vendégeli meg. Ez a vendéglátás reprezentációként elszámolható? Az megfelelő, ha az anyacég kapja a számlát, és ő számolja el reprezentációként? Vagy célszerű a számlát az egyes tagcégekre szétszedni a munkavállalók létszámának megfelelően? A munkavállalók nagy része a leányvállalatoknál dolgozik. Mivel a székhelyen lesz az ünnepség, a különböző telephelyeken dolgozó munkavállalók szállását is fizeti a cég. Ez a szállás milyen jogcímen számolható el? Lehet adómentes juttatás?

Kérdés: Adott egy „A” konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat. Az anyavállalatnak van két konszolidálásba bevont leányvállalata, „BL” és „CL” cégek. Mindegyik cég üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2025. 10. 31-ével a „CL” leányvállalatba beolvadt a „BL” leányvállalat. A kérdésünk, hogy „A” leányvállalat esetében a részesedések könyvelése tekintetében milyen könyvelési lépésekre és tételekre van szükség (kontírozással)? Valamint a konszolidált beszámolóra vonatkozóan ezen beolvadásnak milyen hatása van? „BL” leányvállalat bármilyen adatát figyelembe kell venni a konszolidáció során, például mérleg oldali konszolidáció esetében ez nem okoz duplikálódást, mert az év végén ezen adatok a „CL” leányvállalatnál is részben szerepelnek (ami még állományban van)?

Kérdés:

2024. 11. 29-től a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1) és (8a) pontjaihoz eltérő értelmezéseket olvastam. Szeretném, ha álláspontjukat kifejtenék a kisvállalati adózású társaság átalakulásához kapcsolódó számviteli és adózási feladatok kapcsán. (Mikor milyen beszámoló és bevallás kell, van-e könyvvizsgálati kötelezettség?) Társasági forma váltása esetén a kisvállalati adózású társaságnál, amely továbbra is a kivát választja, mik a teendők? (Beolvadásnál az átvevő, kiválásnál pedig a változatlan formában tovább működő társaságnak kell-e beszámolót és adóbevallást készítenie, indul-e új üzleti év ebben az esetben?)

Kérdés: Adott egy németországi társaság, mint külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe. A német társaság tulajdonosa, a csoport végső anyavállalata egy, a francia tőzsdén jegyzett társaság. A fióktelep mint vállalkozó a számviteli törvény hatálya alá tartozik.
A számviteli tv. 95/E. § szerint az a vállalkozó,
a) amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot;
ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot;
ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
üzleti jelentésének részeként, a fenntarthatósági jelentésében feltünteti a működése fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozó fejlődését, teljesítményét és helyzetét.
A fióktelep mérlegfőösszeg- és éves nettóárbevétel-adatai az elmúlt 2 évben meghaladták a fenti határértékeket.
A számviteli tv. 95/F. § (2) bekezdése szerint: Mentesül a 95/E. § (1)–(11) bekezdése szerinti kötelezettség alól az uniós tagállam jogának hatálya alá tartozó anyavállalat leányvállalata, ha az anyavállalat fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban elkészített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek. A végső anyavállalat fentarthatósági jelentést készít, abban szerepelteti mind a német leányvállalatot, mind a fióktelepet. A leányvállalat meghatározása szerint: leányvállalat az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. A fióktelep nem gazdasági társaság. A fióktelep alkalmazhatja-e a számviteli tv. 95/F. § (2) bekezdése szerinti mentesítését?

Kérdés: Adott társaság mikortól kötelezett fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségre, ha a 2024-től (közérdeklődésre nem számot tartó gazdálkodónak minősülő) vállalkozó elsőként összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, melyre már 2023-ban is kötelezett lett volna, de ez alól akkor még mentesült? Konszolidált beszámolót elsőként 2024-ben készített. Az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a három, majd négy mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta mind a 2023-as, mind a 2024-es és várhatóan a 2025-ös üzleti évben a határértékeket. A számviteli politikájában elsőként a 2027-es évet határozta meg a fenntarthatóságijelentés-készítési kötelezettségként. Helyesen járt el? Melyik évtől kötelezett fenntarthatóságijelentés-tételi kötelezettségre? Ad-e lehetőséget a törvény arra, amennyiben már a 2025-ös évtől kötelezett lett volna, hogy a vállalkozónak időre van szüksége ahhoz, hogy kiépítse az adatszolgáltatását, az ebből adódó többletterhek miatt nem áll módjában még adatot szolgáltatni, csak elsőként a 2027-es évtől?