Nem magánszemély részére fizetett osztalék

Kérdés: Cégünk egy német gazdasági társaság leányvállalata, ami azt jelenti, hogy cégünknek egyetlen alapító tagja van, az anyavállalat. Az anyavállalatunk most szeretné kivenni a 2012-ben keletkezett osztalékát. Milyen adófizetési kötelezettséggel jár ez a leányvállalat részéről? A magyar leányvállalat társasági formája kft.
Részlet a válaszából: […]

A magyar társaság az adózott eredményt és a szabad eredménytartalékot használhatja fel osztalékfizetésre. Ezt a kifizetést külön adó már nem terheli. A Tao-tv. a nem magánszemély részére fizetett osztalék után adóról nem rendelkezik.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Földadó továbbhárítása

Kérdés: 2014-ben 5 éves időtartamra haszonbérleti szerződést kötöttem egy gazdálkodóval a földterületemre. Bérleti díjként 10 000 Ft értékű gabonát kapok évente. Ez évben az önkormányzat erre a földre 16 500 Ft földadót vetett ki. Tovább tudom ezt az összeget hárítani a bérbevevőre? Ha igen, milyen jogcímen?
Részlet a válaszából: […] ...adó közvetlen áthárítására nincs lehetőség, mivel az nem termék ellenértéke, nem szolgáltatásnyújtás ellenértéke. A kérdezőnek egyetlen lehetősége az, ha a haszonbérleti szerződést módosítani tudja, és a módosítás eredményeként megemeli a bérleti díjat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.
Kapcsolódó címke:

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...általában két ülésen dönt.Első ülésén a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján arról határoz, hogy a társaság tagjai egyetértenek-e az átalakulással, annak formájával (az adott esetben a betéti társasággá történő átalakulással). A taggyűlés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címke:

Nyílt végű pénzügyi lízing a futamidő végén

Kérdés: A lízingcégtől a következő levelet kaptam. "A vevőkijelöléssel járó nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban a futamidő végén visszavett eszközről a lízingbevevőnek bizonylatot (általános forgalmi adót nem tartalmazó számviteli bizonylatot, számlát helyettesítő okmányt vagy számlát) kell kiállítania a lízingbeadó felé a lízingbevevő által meg nem vásárolt, lízingbeadó számára visszaadott eszköz értékéről, majd ezt követően a lízingbeadónak a kijelölt vevő számára történő eladást az értékesítés szabályai szerint kell elszámolnia. Az előzőek értelmében a lízingbevevőnek kell kiállítania bizonylatot, tehát a lízingbeadónak nem. Amennyiben kivizsgálásunk eredményével nem ért egyet, úgy fogyasztónak nem minősülő ügyfélként a polgári perrendtartás szabályai szerint az illetékes bírósághoz fordulhat." Több esetben olvastam a Számviteli Levelekben, hogy a lízingbeadó cégnek kell helyesbítő számlát kiállítania a személygépkocsi piaci értékéről nyílt végű pénzügyi lízing esetén, ha a lízingbevevő visszaadja, vagy él a harmadik vevő kijelölési jogával. Akkor most mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz természetesen az, amit már többször megírtunk a Számviteli Levelek különböző számaiban.A kérdésben hivatkozott levelet teljes terjedelmében idéztük. Jó példája annak, ha valaki olyan kérdésben ad választ, amikor a választ alátámasztó jogszabályokat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Több év osztaléka kifizetésének sorrendje

Kérdés: A kft.-nek 4 tulajdonosa van. A társasági szerződés alapján tulajdoni hányaduk szerint jár nekik az osztalék. 2015. második félévében 5. tag lépett be. Az üzletrész vásárlásakor, illetve a társasági szerződésben az általános szabályoktól való eltérést nem kötöttek ki. (Maradt a tulajdoni hányadoknak megfelelő osztalékkifizetés.) 2013-2014-2015. évekre a kft.-nél jóváhagytak osztalékot, amelyek kifizetése folyamatosan, részletekben történik. (A korábbi 4 tulajdonos részére a 2014. évi osztalék nagy részét még nem fizették ki.) Helyes-e, hogy az 5. tagnak csak a 2015. évi mérlegben jóváhagyott osztalékra van jogosultsága? A kifizetéseknél figyelemmel kell-e lenni a keletkezés sorrendjére? A tagok megállapodhatnak-e abban, hogy az egyes tagoknak juttatott kifizetések időpontja eltérő? Van-e korlátozó rendelkezés arra, hogy az 5. tag a 2015. évi osztalékból, a korábbi 4 tag pedig a korábbi osztalékból részesüljön? Felmerülhet-e a Ptk. 3:187. §-ában kikötött tilalom?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. pedig törleszti a jóváhagyott osztalék miatti, tulajdonosonként külön-külön kimutatott kötelezettséget.)Azzal viszont nem lehet egyetérteni, hogy az 5. tag már a 2015. évi osztalékát kapja meg, míg a többi 4 tag még csak a korábbi osztalékból részesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnéséről az alapítvány döntéshozó szerve határoz, a felügyelőbizottság (ha van ilyen), az alapítók megkérdezése és egyetértése alapján. Egyetértés esetén a döntéshozó szerv meghatározza a beolvasztó alapítvány egyetértésével–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Minden számlát könyvelni kell?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy az azt terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás is bevallásra és befizetésre kerüljön az ügyvezető egyetértésével;– szolgáltatásnyújtás, illetve termékátadás történhet nem magánszemély részére is, ez esetben – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címke:

Agrárfejlesztési támogatások elszámolása

Kérdés: A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházási támogatásokat a tőketartalékba kell helyezni. Az FVM rendelet a beruházási támogatás fogalmának értelmezéséhez a 2007. évi XVII. törvényre hivatkozik. Az EMVA 2017-2020. támogatási időszakra vonatkozó támogatások szabályozását a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályozza, amely azonban nem tér ki a támogatások számviteli elszámolására. Ez azt jelenti, hogy a 2017-2020. támogatási időszakra folyósított támogatásokra az Szt. általános szabályait kell alkalmazni? A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, illetve a 2007. évi XVII. törvény is hatályban van, emiatt az elszámolás mikéntje nem egyértelmű!
Részlet a válaszából: […] ...kérdés utolsó mondatával egyetértünk.A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet is, a 2007. évi XVII. törvény is hatályban van. A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet hatálya – többek között – az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló támogatások és egyéb intézkedések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címke:

Rezsiköltségek továbbszámlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 350. számában a 7055. kérdésre adott válaszban a közös költség megtérítése kapcsán azt írták, hogy az nem közvetített szolgáltatás, viszont azt sugallják, hogy az árbevétel, amikor azt írták, "annak a fedezetét a tulajdonosnak a bérleti díjban kell megkapnia". A válaszban elfelejtettek kitérni arra, hogy az is törvényes megoldás, ha a közös költséget csupán pénzügyileg közvetítik, és azt nem számlázzák, így az nem árbevétel, és nem is képezi az iparűzési adó alapját. Arról is kellett volna írni a válaszban, hogy a közös költség nagy része energiaköltség, így azt – a társasház éves adatai alapján – anyagköltségként számolta el, és csökkenti az iparűzési adó alapját.
Részlet a válaszából: […] ...kell a bérlők felé, és akkor is árbevétel lesz a tulajdonosnál.A közüzemi szolgáltatások nagy része energiaköltség. Ebben egyetértünk, ha ezt a tulajdonos továbbszámlázza, akkor vízdíjat, gázdíjat, áramdíjat kell, hogy számlázzon (amit ugyan a szakma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címke:

Napelemes kiserőmű tervezése, kivitelezése

Kérdés: A kft. 2015 novemberében alakult, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta. A kft. tevékenysége: 3511 villamosenergia-termelés, amelyet 499 kW-os napelemes kiserőmű megvalósítása, üzembe helyezése után tud gyakorolni. Jelenleg az erőmű tervezési és engedélyezési szakaszában van a folyamat, árbevétele 2015-ben nem volt, jelenleg sincs. A tervezést egy vállalkozó vállalta 1708 E Ft+áfa értékben. Ez a vállalkozó ajánlatot adott a beruházás kivitelezésére is 220 millió Ft+áfa értékben. A beruházási ajánlat tartalma: terület-előkészítés, üzemi út kialakítása, kerítésépítés, vagyonvédelmi rendszer kiépítése, földre telepíthető napelemtartó asztalok napelemekkel, szerelési és kábelezési munkák, inverterek, műszaki vezetés, próbaüzem stb. A tervezési munka része-e a beruházásnak, vagy igénybe vett szolgáltatás, egyenesen vagy fordítottan adózik? Mikor igényelhető vissza az áfa? A kivitelezési munkák költségeit hogyan kell aktiválni, mint 1 db 499 kW-os kiserőművet, vagy elemenként?
Részlet a válaszából: […] ...vissza az állami adóhatóságtól az Art.-ben meghatározott esedékességtől kezdődően.A kérdés szerinti beruházást nem lehet egyetlen tárgyi eszközként, mint 499 kW-os kiserőművet aktiválni, mivel a beruházás során megvalósuló eszközöknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:
1
22
23
24
64