Nyomdaipari termékek elszámolása

Kérdés: Társaságunk étkezési jegyet, utalványt, bolti árcímkéket, árjegyzékeket értékesít. Ezen termékeket nyomdával gyártatja le, a papírt is a nyomda adja. A nyomda VTSZ 49-11 besorolású termékeket számláz, amelyet mi elábéként könyvelünk. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a beszerzéseket elábéként könyveljük, és az ellenértékkel a helyi iparűzési adó alapját csökkentjük?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdésben szereplő nyomtatványokat (étkezésijegy, utalvány, bolti árcímke, árjegyzék) értékesítési céllal szerezték be,azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, haazokat változatlan formában értékesítik, akkor azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Lakáseladás átminősítése irodaeladássá

Kérdés: A kft. ingatlanforgalmazással foglalkozik. 2004-ben kezdte meg az egyik társasház építését. Az építési engedély lakások, garázsok és tárolók felépítésére vonatkozott. Az értékesített lakások tulajdonosai építőközösséget hoztak létre, és megbízták a kft.-t az építkezés kivitelezésének lebonyolításával. A kft. 2005. március 3-án szerződést kötött egy ügyvédi irodával egy építés alatt álló lakás megvásárlására. A számlák a szerződésnek megfelelően lakás, illetve tároló építési költségeiről kerültek kiállításra. Ügyfelünk 2005 szeptemberében a szerződés visszamenőleges módosítását kérte azzal, hogy lakás helyett irodahelyiséget szeretne kialakítani. A használatbavételi engedély kiadását követően módosíthatjuk-e a korábban "lakás építési költsége" megnevezéssel kibocsátott számlákat? Az eredeti teljesítési időponttal, vagy az ügyvédi iroda használatbavételi engedélye keltével állíthatunk-e ki "ügyvédi iroda építési költsége" számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...műszaki tartalommal elkészültek. Így a korábban "lakásépítési költsége" számlák helyett "lakás adás-vétel" számlát (és csak egyet)kell kiállítani azzal az időponttal, amikor a lakás az ügyvédi iroda részéreátadásra került, és nem azért, mert az ügyvédi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Elhullott májliba elszámolása

Kérdés: Májliba előállításával foglalkozó kft. értékesítési számláját a vevő által adott igazolás alapján állítja ki. Ezen igazolás az út közben elhullott libák értékét nulla értékkel tartalmazza, de azt a kft. káreseményként nem könyveli. Helyes-e a kft. számviteli elszámolása akkor, ha a kft. a készletekről nem vezet nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...kft. számviteli elszámolásával több szempontból nem lehetegyetérteni. Egyrészt azért, mert az elhullott libák közvetlen önköltségétegyéb ráfordításként akkor is el kell számolni, ha a kft. a készletekről nemvezet nyilvántartást, másrészt azért, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Birtokösszevonás

Kérdés: A Szja-tv. 1. sz. mell. 9.5.1. pontja rendelkezik az adómentes termőföld átruházásából származó jövedelem kitételeiről, többek között a "da) pont magánszemély részére birtok-összevonási céllal". Mi számít birtokösszevonásnak? Azonos helyrajzi számon már meglévő termőföldhöz történő termőföldvásárlás birtokösszevonásnak számít-e?
Részlet a válaszából: […] ...iskezdeményezhető.A földhivatal által megszervezett önkéntes földcsere során atermőföldek cseréjére a résztvevők (cserepartnerek) egyetértésével kerül sor.Ha egy-egy tulajdonos termőföldjeinek birtoktaggá történőegyesítése céljából az önkéntes földcsere...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Számlázás cégbejegyzés után kiválásnál

Kérdés: A betéti társaságból kiválással egy kft. jött létre, melyet a cégbíróság 2005. májusában jegyzett be. A fuvarozással foglalkozó betéti társaság számos kamionnal és pótkocsival rendelkezett, üzemanyagkártyára tankoltak, fizették a megvásárolt autópálya-matricákat is. A cégbírósági bejegyzés után is a számlákat a betéti társaság állította ki, fizette az említett tételeket, mivel a kiválással létrejött jogutód tulajdonába kerülő járművekhez még nem álltak a kft. rendelkezésére a forgalmi és az egyéb engedélyek. Erre augusztus végéig kellett várni, az üzemanyagkártyák átnevesítése pedig szeptember végére fejeződött be. Helyesen járunk-e el, ha a cégbejegyzés és a különböző átírások időszaka alatt: – a fuvarokat a bt. számlázza ki, a kft. pedig a bt. felé bérleti díjat számláz, amely az elszámolt értékcsökkenési leírásra nyújt fedezetet a kft.-nél; – a bt. a befogadott üzemanyag és egyéb tételek számlázott összegeit továbbszámlázza a kft. felé, – a kiváló társaság eszközeihez kapcsolódó lízingdíj törlesztőrészletét a bt. követelésként könyveli a kft.-vel szemben, a kft. pedig könyveli a tőketörlesztést és a kamatot; – kompenzálhatják-e a tételek egymást pénzügyi rendezés nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. bérleti díjravonatkozó számlája – célszerűen – a járművek értékcsökkenési leírására nyújtsonfedezetet.Azzal nem lehet egyetérteni, amíg a megrendelők felé a bt.számláz, hogy a bt. a befogadott üzemanyag és egyéb tételek (autópályadíj,szervizköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Biztosított járművek költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk gépjármű- és alkatrész-értékesítéssel, szervizeléssel és kárügyintézéssel is foglalkozik. Előfordul, hogy az új gépjármű szállítás közben megsérül. Mivel ezen gépjárművekre a szállító cég vagy a vezérképviselet biztosítást köt, javítás után a biztosító a kárt megtéríti. Ezen gépjárműveket mi javítjuk meg és számlázzuk a biztosító felé. A biztosító azonban csak a nettó öszszeget hajlandó megtéríteni. Mi a vevőszámlák áfaösszegét fizetendő áfaként beállítjuk. Mi legyen azzal az áfával, amelyet a biztosító nem térít meg? Az áfát saját cégünk nevére számlázzuk? Ezzel könyvvizsgálónk nem ért egyet. A biztosító a teljes összeget térítse meg, hiszen a teljesítést elismerte. Mi tiltja meg, hogy a biztosító ne térítse meg az áfa összegét?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a biztosító – az adottesetben – nem megrendelője a javítási munkáknak, a biztosító csak a kárösszegét téríti meg, kártérítést fizet. A gépjármű tulajdonosa és a javítástvégző ugyanazon cég, ebből következően ugyanazon cég nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...azegyéb költségek, amelyeket az Szt. előírásai szerint a felmerüléskorköltségként számol el, részben a kutatás-fejlesztést a műegyetem végzi, amelyeta cég felé számláz, a cég pedig igénybe vett szolgáltatás költségeként számoljael. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Kísérletitermék-többlet készletértékének meghatározása

Kérdés: A társaság külföldi megrendelő részére többfajta mezőgazdasági termék termesztését végzi. A fajtánként megtermelt (10-15 kg) menynyiségből a külföldi mindössze 1 kg-ot vásárol meg, amelynek eladási ára a kísérleti termesztés összes költségét fedezi. A különböző fajták összekeverésre kerülnek, és azt a társaság takarmányként értékesíti a belföldi piacon. Elfogadható-e az a gyakorlat, hogy az összekevert fajtákból képződött árut melléktermékként kezeli a társaság, év végén előre meghatározott melléktermékértéken kerül a készletek közé?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesbekerülési költséget megtéríti.A társaság által közvetett – a kérdésben leírt -gyakorlattal tehát nem lehet egyetérteni. Véleményünk szerint indokoltfajtánként a közvetlen önköltséget meghatározni, majd súlyozott átlagolással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Termékben adott engedmény

Kérdés: A Számviteli Levelek 84. számában az 1734. kérdésben adott válaszban foglalkoztak a termékben adott engedménnyel. Sajnos nem világos számomra a számla kiállításának módja. Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése után – 1-1 cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Az utolsó sorban ezt az értéket mínusz előjellel kell feltüntetni? Vagy elegendő csak külön szövegben közölni a vevővel, hogy az utolsó tétel ingyenes? Ezzel csökkentve a fizetendő összeget?
Részlet a válaszából: […] ...Itt két eset lehetséges:Amikor a térítés nélküli termékátadásra sor kerül, a vevőakkor is vásárolt, mondjuk 10 db-ot, és kap egyet ráadásként ingyen. Ez esetben11 db-ról kell kiállítani a számlát, 11 db ellenértékének megfelelő összeget ésáfát feltüntetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Bérlet a munkába járáshoz

Kérdés: A kft. a munkába járáshoz szükséges bérlet 100%-át kifizeti a munkaviszonyban álló dolgozóknak. A bérletet a kft. vásárolja számla ellenében, a lejárt bérleteket visszakéri a dolgozótól és a számlához csatolja. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...miatt, ha a dolgozónak nem volt utazásibérlet-igazolványa, ésszámlát sem tudott hozni, de a bérletszelvényt, felhasznált utazási jegyetmegőrizte, 2005. július 1-je után a munkáltató utólag is kifizetheti a költségtérítéstadómentesen. Ettől az időponttól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
1
52
53
54
63