Könyvvizsgáló cégbírósági bejelentése

Kérdés: Milyen esetben kell a könyvvizsgálót bejegyeztetni a cégbíróságon? Csak akkor, ha folyamatos könyvvizsgálatot vállal, vagy akkor is, ha egy bizonyos üzleti év könyvvizsgálatát vállalja el?
Részlet a válaszából: […] ...Levelek 39. számában a 765. kérdésre adott, a könyvvizsgáló cégbírósági bejelentésével kapcsolatos válaszból Olvasónk nem ért egyet a következőkkel: "Kötelező a könyvvizsgálat akkor is, ha a vállalkozó... saját elhatározása alapján bíz meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Természetben nyújtott étkeztetés

Kérdés: Dolgozóinknak előfizetéses ebédjegyet vásárolunk a társaság nevére kiállított számlával minden hét első munkanapján egy közeli diákmenzán. Havi elszámolás keretében dolgozóink 2200 Ft-tal kevesebbet fizetnek be, ily módon számoljuk el a természetben nyújtott étkeztetést. Ha a teljes hónapban menzán étkeznek a dolgozók, a 2200 Ft-os térítés elszámolása megfelelő-e, vagy egyszerűbb dokumentálás is elég? (Ha egyszerűbb, az miből áll?)
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17 pontja szerint a magánszemély egy adott hónapban egyféle kedvezményt vehet igénybe, miként lehet elszámolni a diákmenza karbantartási munkái idejére az étkezés térítését dolgozóinknak?A munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...utólag adott engedmény lehet-e az a kivételes eset, amikor az Szt. 4. §-ának (4) bekezdését alkalmazni kell a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett. Véleményünk az, hogy ez esetben kivételes esetről nem beszélhetünk, hiszen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 51. §-a (2) bekezdésének megfelelően], amelynek tagjai a tartozásért egyetemlegesen felelnek. A követelés tehát az elévülési időn belül – amely az általános szabályok szerint öt év – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány

Kérdés: A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...támogató jogi és magánszemély részére adó- vagy adóalap-csökkentés igénybevételére jogosító igazolást nem ad (adott) ki (egyetlen évben sem fennállása alatt); vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, egyesülettől kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...(T 4542 – K 317).Ha a kérdező az "egy importot több exporttal" egyenlíti ki, ezt úgy érti, hogy egy külkereskedelmi szerződés szerinti egyetlen importbeszerzést több tételből álló exportszállítással egyenlít ki, akkor az előbbiekben leírtak kérdésére választ adnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Alapítvány, egyéni vállalkozó által működtetett oktatási intézmény

Kérdés: Milyen beszámolót kell készítenie az egyéni vállalkozó, illetve az alapítvány által alapított és fenntartott oktatási intézménynek és a fenntartónak? Milyen jogszabályok vonatkoznak ezen intézményekre? Hogyan kell elszámolni a belépőjegyekből származó bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...el kell készítenie, ha a feltételei fennállnak és a munkavállalók ezt igénylik.Az nem világos a kérdésből, hogy milyen belépőjegyet "árul, bocsát ki" az oktatási intézmény, de az biztos, hogy a bevételek között el kell számolnia; árbevételként, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Bemutatási név, bemutatási cím

Kérdés: A Díjbeszedő Rt. a bérlő kérésére a terhelési értesítőn használja a "bemutatási név" és a "bemutatási cím" fogalmat, de a számlán fogyasztóként a bérbeadó neve szerepel. Ezek alapján könyvelőirodánk nem akarja a bt. – mint bérlő – költségei között elszámolni a díjakat. Hogyan kell értelmezni a fenti fogalmakat?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésre nem tudunk válaszolni! Egyet viszont biztosan állíthatunk, a kérdésben foglaltak alapján a bérlő olyan számla alapján, amely számla nem a nevére szól, nem számolhatja el a kifizetett összeget költségei között, és nem helyezheti levonásba az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Tranzitfuvarozáshoz nyújtott szolgáltatás minősítése

Kérdés: Külföldi cég szállítmányoz-fuvaroztat vasúton, nemzetközi relációban. Magyarországon a konténerein javítást, tisztítást végeztet, majd ismét feladja vasútra. Ezt a tevékenységet Magyarországon kényszerűségből végzik. A konténerek külföldi tulajdonban vannak. Exporttevékenység-e a magyar cég szolgáltatása? Nulla áfakulccsal számlázható-e?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése alá (a megrendelő székhelye szerint adóztatható) egyik esetbe sem tartozhat a konténerek javítása, tisztítása, egyetlen remény maradna: az Áfa-tv. 12. §-a szerinti ügyletek valamelyike. Összhangban azonban az Áfa-tv. 13. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

A maradványérték-számítás alátámasztása

Kérdés: Hogyan lehet a várható realizálható értéket (eladási árat) valószínűsíteni? Könyvvizsgálónk ugyanis nem fogadja el, ha mi becsüljük meg, független becslést vár úgy, hogy az üzembe helyezéskor kérjünk a forgalmazótól/eladótól értékbecslést a várható hasznos élettartam végére.
Részlet a válaszából: […] ...éves összegét nem haladja meg.A leírtakból következik, a kérdésben szereplő könyvvizsgálói állásponttal nem lehet egyetérteni. A hasznos élettartam, a maradványérték, a terv szerinti értékcsökkenés évenkénti összegének meghatározása az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
1
59
60
61
63