Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

3 találat a megadott használatba adás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Munkagép használatba adása keretszerződés keretében
Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszból: […]használatba adás díja!)Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbe vett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak a törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után (jelen esetben az 5. év végét követően) kerül át a vállalkozóhoz. A kérdés szerinti mezőgazdasági munkagép esetében is ez az előírás alkalmazandó, amiből az következik, hogy az ügyfél vagy bérbe adja az általa lízingelt eszközt (és bérleti díjat számláz), vagy továbblízingeli az általa lízingelt munkagépet (az eredeti lízingbeadó tud arról, hogy az ügyfél által lízingelt munkagépet az ügyfél vevője fogja használni), a nyílt végű pénzügyi lízingre vonatkozó számviteli előírások szerint. (Bérbeadás esetén a tulajdonjog átszállásához az ügyfélnek a munkagépet nulla értéken is számláznia kell, nyílt végű pénzügyi lízing esetében számlázás a lízingidőszak elején van, a lízingidőszak leteltével lényegében automatikusan átmegy a tulajdonjog a gazdához.)A válaszadó véleménye szerint a jogszabályi előírásokkal jobban összhangban van az a megoldás, ha az ügyfél a mezőgazdasági munkagépet tovább lízingeli. Az eredeti lízingbeadóval kötött szerződést módosítani nem szükséges. Az ügyfél a lízingbeadó számlája alapján kamatot számol el, és törlesztést fizet, csökken a lízingbe vett eszközzel kapcsolatos kötelezettsége, és természetesen terv szerinti értékcsökkenést nem számolhat el, mivel a továbblízingelés miatt a munkagépet a könyveiből eladott áruk beszerzési értékeként ki kell vezetnie.Az ügyfél a továbblízingelés érdekében lízingszerződést köt a gazdával. A mezőgazdasági munkagép értékét a nyílt végű pénzügyi lízing szabályai mellett, áfa nélkül az ügyfél számlázza a gazda felé, a nem magánszemély gazda azt saját eszközei között állományba veszi, a számlázott értéket kötelezettségként mutatja ki, és terv szerinti értékcsökkenést számol el. Az ügyfél szerződésben meghatározott időszakonként a lízingdíjról számlát bocsát ki, amely számla tartalmazza a kamatot áfa nélkül, áfával a törlesztőrészletet. A lízingdíjról kibocsátott számlát az ügyfél követelésként, a gazda kötelezettségként mutatja ki.Ez után lehet kitérni a tulajdonjog szerződés szerinti megszerzése feltételeinek a teljesítésére, és az ahhoz kapcsolódóan rendezendő kérdésekre.A válaszban arra helyeztük a hangsúlyt, hogy külön kell számlázni a termékértékesítést, illetve a szolgáltatásnyújtást (a bérleti díjat, illetve lízingdíjat). A termékértékesítésnek is, a szolgáltatásnyújtásnak is piaci értéken kell megtörténnie. A mezőgazdasági munkagép értéke a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének egyharmad része. Ha a mezőgazdasági munkagép tulajdonjogát a gazda a feltételek teljesítése esetén térítésmentesen kapja meg, akkor ezen munkagép bekerülési értéke valójában az ügylet során realizálódó engedmény összegének tekintendő. A keretszerződésben foglaltak másként nem értelmezhetők, másként nem felelnek meg sem az Szt., sem a Ptk., de még az Áfa-tv. előírásainak sem, az ügylettel kapcsolatos tisztánlátásról nem is beszélve.Annak érdekében, hogy egyik fél se kerüljön kellemetlen helyzetbe, tudomásul kell venni, hogy a keretszerződés szerinti teljesítés időszakában (az 5. év végét követően) a mezőgazdasági munkagép bekerülési értékének összegében az ügyfél engedményt ad, a gazda pedig engedményt kap. (Ha a számlázott tételek pénzügyi rendezése folyamatosan megtörtént, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7792
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Munkagép használatba adása keretszerződés keretében
Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében keretszerződést kívánnak kötni. A szerződés alapján a (nem magánszemély) vevők vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 tonna terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk a szerződéskötéssel egy időben munkagépet kíván adni használatba a vevőknek. A gép tulajdonjogát azonban fenn kívánja tartani a szerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig. Ha a vevők a szerződésben vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítik, akkor az 5. évet követő összesítés után a munkagép térítés nélkül kerül a tulajdonukba. A munkagép értéke általában a szerződésben vállalt összmennyiség értékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a gépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében kívánja megvásárolni. A munkagép előbbiek szerinti "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? A munkagép tulajdonszerzésének milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszból: […]lízingbevevő használja, de minden felelősség a lízingbevevőt terhel.A kérdésből nem derül ki, hogy az ügyfél a vevők részére egyetlenegy munkagépet ad használatba vagy vevőnként egyet-egyet. Ez a térítés nélküli átadás esetében lehet érdekes. A munkagép közelebbi megjelölése nélkül arra nem tudunk válaszolni, hogy a lízing keretében történő vagyonszerzést terheli illetékfizetési kötelezettség? Ha a lízing futamideje lejárt, a munkagép az ügyfél tulajdonába került, nettó értéken a könyveiben szerepel (akkor is, ha nyílt végű a pénzügyi lízing). Térítés nélküli átadása esetén a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja alapján az adózás előtti eredményt a könyv szerinti értékkel kell növelni (ha az ott leírt feltételek nem teljesülnek).A már említett probléma abból adódhat, hogy ha az ügyfél a munkagépet a vevők részére használatba adja, akkor a használatba adásért a vevők felé díjat kell az ügyfélnek felszámítania, áfával számláznia. A használatba adásért felszámított díj nyilvánvalóan nem lehet kevesebb, mint az ügyfél által fizetett teljes lízingdíj (törlesztőrészlet + kamat). Ezt a használatba adásért számlázott díjat a vevők vagy megfizetik, vagy az ügyfél a ki nem fizetett, követelésként kimutatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7324
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Végleges használatbaadás
Kérdés: "A" és "B" kft. korábban társasházat alapított. A társasházi alapító okirat megosztási vázrajza és műszaki leírása szerint 10 db parkolóhelyet magában foglaló terület kizárólagos használója az "A" kft. Használatbavételi megállapodás alapján az "A" kft. a parkolókat a "B" kft. végleges használatába adja X Ft + áfa ellenében. Számviteli szempontból minek minősül a végleges használatbaadás?
Részlet a válaszból: […]kizárólagos használatába tartozó részeit az "A" kft., illetve a "B" kft. könyveiben, azok bekerülési értékén az ingatlanok között kell nyilvántartani, külön-külön a földterületet, a parkolót, az iroda-, illetve nem iroda céljait szolgáló helyiségeket. Azzal, hogy az "A" kft. a parkolókat a "B" kft. végleges használatába adta, valójában eladta. Így a parkoló használatbaadását ingatlanértékesítésként kell számlázni, az ellenértéket egyéb bevételként elszámolni, a parkolók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4287
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: ,