Találati lista:
1. cikk / 623 Fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés: A vállalkozás lakóingatlant épített, a kapcsolódó használatbavételi engedélyt megszerezte. A lakóingatlan építésének a célja: bérbeadás hosszú távra. Mostanáig azonban nem sikerült megfelelő bérlőt találni az ingatlanra. Amennyiben a lakóingatlan a következő évben (vagy években) sem lesz bérbe adva (azaz nem várható a hasznosításból bevétel), feloldható-e erre a célra a korábban képzett fejlesztési tartalék?
2. cikk / 623 Jurta, mobil ház minősítése
Kérdés: A társaság a telkén jurtákat, illetve mobil házat helyez el, amelyeket szálláshely-szolgáltatás, illetve bérbeadás útján kíván hasznosítani. A jurtához nincs szükség földmunkára. Készítünk egy talajcsavarokon álló hőszigetelt alapot, amelyet aztán tetszés szerint burkolhatunk hajópadlóval vagy szőnyegpadlóval. A jurták szerkezete fából készül, hőszigetelt burkolattal. A jurták felszereltsége egy apartmannal egyezik. A mobil házak kerekes alapzattal rendelkeznek, azok mozgathatók, a telken bármikor áthelyezhetők. Felszereltségük egy apartmannal egyező. Kérdés, a jurta, illetve a mobil ház az Szt. szerint milyen eszközként aktiválandó, és a Tao-tv. szerint az adóalapban az eszköz után milyen értékcsökkenés érvényesíthető?
3. cikk / 623 Tárgyi eszköz áfája alanyi adómentesség választásakor
Kérdés: 2020. évtől áfakörös egyéni vállalkozó 2025. december 31-én ki szeretne lépni az áfakörből, 2026-tól alanyi adómentességet szeretne választani, jövedelmét az Szja-tv. rendelkezései szerint állapítja meg. A vállalkozó általános áfakörösként indult, a tárgyieszköz-beszerzéséhez kapcsolódó áfát levonta. Az alanyi mentesség választása a meglévő tárgyi eszköz használatában okozhat-e olyan változást, hogy alkalmazni kell az áfatörvény 135. §-a alapján a 60 hónapos utólagos figyelési időszakot? „Csak” az adózási mód változása megalapozza a tárgyi eszközök áfaarányosítási kötelezettségét akkor is, ha a rendeltetésszerű használatban nem következett be változás?
4. cikk / 623 Mobil garázs helyének a kialakítása
Kérdés: Alanyi adómentes egyházi általános iskola hogyan számolja el (beruházás vagy felújítás?) a fenntartó által rendelkezésre bocsátott, az iskola által használt területen:
– 2 db mobil garázs áthelyezését, a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a garázs helyének a kialakítását vállalta és végezte el?
– A kerékpártároló kialakítását is ő végezte el.
– 2 db mobil garázs áthelyezését, a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a garázs helyének a kialakítását vállalta és végezte el?
– A kerékpártároló kialakítását is ő végezte el.
5. cikk / 623 Szennyvízszivattyú cseréjekor szennyvízkiszippantás
Kérdés: Szennyvízszivattyút kellett cserélni a telephelyen, amely nagy összegű beruházás volt. A szivattyúházban lévő szennyvíz kiszippantásának költsége belefér-e a bekerülési értékbe? Vagy az külön igénybe vett szolgáltatásnak minősül?
6. cikk / 623 Lízingelt tehergépkocsira a fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés: Pénzügyi lízing keretében beszerzett tehergépkocsira a cég fejlesztési tartalékot kíván feloldani. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési érték szerepel. A feloldás mértéke a teljes bekerülési érték alapján számolható el, vagy pedig csak olyan összegig, amennyit a tárgyévi részletekben megfizetett? Zárt végű és nyílt végű pénzügyi lízing esetében is alkalmazható a feloldás?
7. cikk / 623 Földterület rendelkezésre tartásának díja
Kérdés: Napelempark telepítésével foglalkozó cég több földterület adásvételére vonatkozó előszerződést köt magánszemély tulajdonosokkal annak érdekében, hogy a későbbiekben a park használatbavételi engedélyének megszerzése esetén a földterület tulajdonjoga a cégre szálljon át. Az előszerződésben meghatározott határidőben a cégnek a vételárat előre ki kell fizetnie a magánszemélyeknek. A cég a vételár előrefizetéséig rendelkezésre tartási díjat fizet a földterület rendelkezésre tartása és az azon alapított terhek viselése ellenértékeként. A rendelkezésre tartás magában foglalja az eladók közreműködését a napelempark létesítéséhez szükséges engedélyek megszerzése során (pl. helyszíni vizsgálatok és mérések) és a földterületen alapított terhek tűrését (pl. jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítása). Amennyiben a cég végül nem kapja meg a parkra a használatbavételi engedélyt, a földterület tulajdonjoga nem a cégre, hanem harmadik félre kerül átruházásra a magánszemély által. A harmadik fél a vételárat a cégnek fizeti meg, tekintettel arra, hogy a cég azt a magánszemélynek már előre kifizette. Az előzőekben leírt rendelkezésre tartási díj része-e a földterület bekerülési értékének?
8. cikk / 623 Bérbe adott ingatlanok nyilvántartása
Kérdés: Egy cég ingatlanokkal rendelkezik (saját tulajdonú ingatlanok adásvétele az egyik tevékenysége). A korábban megvásárolt ingatlanok jelenleg bérbeadásra kerültek. Számvitelileg jelenleg készletként kerülnek kimutatásra. Problémát jelent-e ez, vagy bérbe adott ingatlanként a tárgyi eszközök közé sorolandók? Az éven túli hasznosítási célból szükséges kiindulni a besorolás kapcsán, vagy esetleg a hosszú távúból, hogy készletként vagy tárgyi eszközként kerüljön besorolásra? (Az összes ingatlanban van bérlő, de csak néhány ingatlannál cél a következő évi értékesítés, a többinél várhatóan több év múlva kerül sor az értékesítésre.)
9. cikk / 623 Digitalizált tervdokumentáció készítése
Kérdés: Egy ingatlanhasznosító társaság (már régóta) tulajdonában álló, bérbeadás keretében hasznosított nagy értékű épület esetében egy műszaki felmérést végeztetett, amelynek keretében a teljes épület alaprajzait digitalizálták, teljesen új tervdokumentáció készült. A legutolsó verziók még papíralapon készültek, viszont szükség volt egy digitális verzióra. A vállalkozó az egész épületet feltérképezte, átmérte, és az alapján készítette az új tervrajzokat, alaprajzokat (mérnöki programmal olvasható dwg-fájlok, illetve pdf-formátum).
A fentiek kapcsán felmerült költség az ingatlanra aktiválható (aktiválandó), vagy tárgyévi költségnek számolandó el?
A fentiek kapcsán felmerült költség az ingatlanra aktiválható (aktiválandó), vagy tárgyévi költségnek számolandó el?
10. cikk / 623 Adómentes-adóköteles tevékenységhez is használt eszközök áfája
Kérdés: Társaságunk tárgyi adómentes és adóköteles tevékenységet is végez. Vannak olyan tárgyi eszközeink, melyeket mindkét tevékenységhez használunk, és vannak olyan eszközeink, melyeket csak a tárgyi adómentes tevékenységhez veszünk igénybe. A társaság vezetése úgy döntött, hogy nem alkalmazunk arányosítást, így azon tárgyi eszközök áfáját sem helyezzük levonásba, melyet nem kizárólag tárgyi mentes tevékenységhez használunk. Mi a helyes eljárás, ha értékesítünk egy olyan eszközt, melyet adóköteles tevékenységhez is használunk, de az áfalevonással nem éltünk a beszerzéskor? Továbbá, hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy olyan tárgyi eszközt értékesítünk, melyet egyértelműen tárgyi mentes tevékenységhez használnunk?
