9 talált állásfoglalás a használaton kívül kifejezésre

Kérdés: A kft. az egyik termelőüzeme leállása miatt tárgyi eszközei egy részét nem használja. A használaton kívüli eszközeit fogyóeszközzé átminősíti, és a 2. számlaosztályban tartja nyilván. Az átminősített eszközök nyilvántartott értéke megegyezik a szóban forgó eszközök számviteli törvény szerinti nettó értékével. Mivel annak idején a beruházás fejlesztési alapból történt, a Tao-tv. szerinti nettó érték eltér az Szt. szerinti nettó értéktől. Abban az esetben, amikor a 2. számlaosztályban nyilvántartott érték azonos az eszközök nettó értékével, a társaságiadó-alap meghatározásakor e miatt az ügylet miatt kell-e a társasági adó alapját módosítani (növelni, csökkenteni)?

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?

Kérdés: Az éves értékcsökkenés elszámolása lehetőség vagy kötelezettség? Az egyik általam könyvelt bt. adózás előtti eredménye az éves értékcsökkenési leírás elszámolása esetén veszteségbe fordul. Ezt el kellene kerülni, mivel a Széchenyi-hitel meghosszabbítása – az adott banknál – veszteség esetén nem lehetséges. Van-e az adott társaságnak lehetősége úgy dönteni, hogy 2008. évre nem számol el értékcsökkenést?

Kérdés: Vállalkozásunk – nem tudni, mennyi időre – egyes állattartó telepeit kiüríti, termelés a telepeken nem történik. Az állattartó telepek üresen fognak állni, eszközeit semmilyen célra nem lehet használni. Nincs kizárva azonban az, hogy a későbbiekben újra a termelést fogják szolgálni a szóban forgó eszközök. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakat kell vállalkozásunk esetében is alkalmazni?

Kérdés: A vállalkozás több épületből álló ingatlant vásárolt. Az egyik épületben található a 15 éve használaton kívüli híddaru. A híddaru értéke nem szerepel az adásvételi szerződésben. A híddarut csak felújítás után lehet használni. Milyen értéken szerepeljen a híddaru? És hol kell kimutatni, a tárgyi eszközök között, vagy az épület értékét növelő beruházásként?

Kérdés: A kft. a már elavult, használaton kívüli gépeket, szerszámokat, amelyek könyv szerinti értéke nulla, selejtezte. A selejtezési szabályzat alapján a selejtezett eszközökről selejtezési jegyzőkönyvet vettek fel. A selejtezett gépek, szerszámok egy részét a kft. dolgozóinak értékesítette 2-5 ezer forintért, amelyről áfával növelt készpénzes számlát állított ki a dolgozók nevére. Az eszközöket a könyvviteli nyilvántartásokból kivezette, a dolgozók felé számlázott összeget egyéb bevételként számolta el. A selejtezésről kell még egyéb bizonylatot is kiállítani? Van társaságiadóalap-korrekció? A dolgozóknak értékesített gépeknél van szja? A használhatatlan gépek végérvényesen kikerülnek a kft. tulajdonából, megsemmisítik azokat. Ezt hogyan kell dokumentálni?

Kérdés: Betéti társaságunk felszámolás alatt lévő cégtől ipari telephelyet vásárolt, amely különböző épületeket, építményeket és telket foglal magában. A telephely üresen áll, üzembe helyezése nem történt meg. Az egyik épület tetőszerkezetét lebontották, helyette teljesen újat építettek. A telep védelme érdekében riasztóberendezést telepítettek. A tetőcsere és a vagyonvédelmi berendezés telepítése beruházás vagy felújítás? A mikro- és kisvállalkozási kedvezmény érvényesíthető-e?

Kérdés: A társaság 1997-ben telephelyet vásárolt. A számlában külön-külön szerepelt a telek és az épület értéke. A földben 6 db használaton kívüli olajtartály is volt, amelyek piaci értékének megállapítására nem került sor, azokat a cég sohasem használta. Környezetvédelmi és biztonsági okokból intézkedtek a tartályok kiemeléséről és elszállításáról, majd a terület füvesítéséről. A kiemelés és elszállítás költsége elszámolható-e a felmerülés évében költségként?

Kérdés: A használaton kívüli tárgyi eszközt készletre vesszük. Eladáskor készletet adunk el vagy tárgyi eszközt?