Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott határozott idejű elszámolás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Időszakos, határozott időre történő elszámolás (áfa)

Kérdés: Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi esetekre a 2008-ban hatályos Áfa-tv. 58. §-a (1) bekezdésének - a határozott idejű elszámolás - alkalmazásával kapcsolatosan! A fizetés esedékessége melyik esetben a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint? 1. Szerződés szerint rendszeresen, negyedévente egyszer kell elvégezni a gázérzékelők karbantartását, felülvizsgálatát. A negyedéven belül bármikor elvégezhető a felülvizsgálat, és a vizsgálatot követően a megrendelőtől kapott teljesítésigazolás alapján (amiben szerepel, hogy hol és hány darab gázérzékelőt ellenőriztek) állíthatja ki a vállalkozó a számláját akár már pl. januárban. 2. Ugyanennek a szerződésnek a keretében történik a gázérzékelők meghibásodás esetén történő javítása is. Ekkor egyedi megrendelést kap a vállalkozó, majd a javítás elvégzése után - teljesítésigazolás alapján - kiállíthatja számláját. 3. Amennyiben a 2. pontban említett egyedi hibaelhárításokat egy adott hónapra vonatkozóan a hó végével összevonva számlázza a vállalkozó. 4. Egy adott havi szemétszállításokat, melyeket rendszeresen látnak el, de egyedileg rendelnek meg, a vállalkozó hó végén összevontan, egy számlában számlázza. 5. Negyedéves átalánydíjas szerződés keretében végzett számítógép-karbantartásnál a felhasznált anyagot külön számlázhatja a vállalkozó (nem része az átalánydíjnak). Hogyan kell az anyageladást számlázni, amit általában az átalánydíjtól külön számlában számláz a vállalkozó, mivel az átalánydíjat akár már a negyedév elején is számlázhatja?
Részlet a válaszból: […]felülvizsgálatok tényleges elvégzésének - mint ezen ügyletek tényállásszerű megvalósulásának - időpontjában keletkezik. 2. A gázérzékelők javítása tekintetében sem lehet szó határozott időre szóló elszámolású ügyletről, hiszen a szerződő felek ezekre a munkákra - egyedi megrendelésük okán! - vélhetően előre nem határoznak meg konkrét elszámolási időszakokat, és ezen időszakokhoz tartozóan fizetési határidőket. Erre való tekintettel minden egyes javítási munka áfaszempontból önálló, külön ügyletnek minősül, és ennek megfelelően önállóan, a rájuk vonatkozó teljesítés időpontjában adózik. Az adófizetési kötelezettség - az 1. pontban leírtakhoz hasonlóan - az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése alapján keletkezik, mégpedig az egyes javítások tényleges elvégzésének - mint azok tényállásszerű megvalósulásának - időpontjában (Áfa-tv. 56. §). 3. A 2. pontban kifejtettek szerint a javítási szolgáltatásokra az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható, esetükben egyedi teljesítésű ügyletekről van szó. Ezek bizonylatolása vagy egyedileg külön-külön, vagy gyűjtőszámlával történhet [Áfa-tv. 164. §-ának (1) bekezdése], utóbbinak feltétele azonban, hogy ezen számlázási technika alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak [Áfa-tv. 164. §-ának (2) bekezdése]. Megállapítható tehát, hogy a vállalkozó az adott hónapra eső javításait egy darab számla (a gyűjtőszámla) kiállításával is bizonylatolhatja, ekkor azonban a gyűjtőszámlán az adott havi egyes javításokat - mint több önálló, számlakibocsátásra jogalapot adó ügyletet - tételesen, egymástól elkülönítve kell feltüntetnie (Áfa-tv. 171. §). Ebből az is következik, hogy a gyűjtőszámlában az egyes javításokhoz tartozó valamennyi - az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerinti - teljesítési időpontnak is szerepelnie kell. 4. Amennyiben a havi rendszeres szemétszállításokra - egyedileg történő megrendelésük okán - az egyes hónapok vonatkozásában fizetési határidőket előre nem kötnek ki, akkor ezen ügyletek megítélése a 2. pontban, számlázásuk pedig a 3. pontban kifejtettek szerint alakul. 5. A számítógépek karbantartásához szükséges anyageladások adójogi megítélése és az ebből következő számlázási módszer attól függ, hogy a felek miben állapodtak meg. Ha a negyedéves átalánydíjas szerződés azt is tartalmazza, hogy a javításokhoz szükséges anyagok adott negyedévben felmerülő értékesítéseiről összevontan, negyedévente egyszer kívánnak elszámolni a felek, továbbá az egyes negyedévekhez tartozóan fizetési határidőket is kikötnek, akkor az értékesítések az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján időszakos elszámolású ügyletnek minősülnek. Ez esetben az adott negyedévi anyageladások összessége áfaszempontból csak egy adóztatandó, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletnek minősül, amelynek teljesítési időpontja a fizetési határidő napja. Ekkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4036
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Meghatározott időre történő elszámolás díja (áfa)

Kérdés: Az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Partnerünkkel nem kötöttünk szerződést, de a társaság több éve kihelyezett raktárt tart fenn cégünknél, és szóbeli megállapodás alapján havonta számolunk el a készletfogyásról, amiről számlát állít ki, de nem az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Felelősek vagyunk-e a rossz számlázási gyakorlatért? Amennyiben az ügyfél nem hajlandó sem a szerződéskötésre, sem a számla helyesbítésére, megtehetjük-e, hogy a számlán feltüntetett időponttól függetlenül, csak a fizetés esedékességekor állítjuk be a számlát adóbevallásunkba (vagyis később igényeljük vissza az áfát)? Az Áfa-tv. 58. §-a alá tartoznak-e a következő, cégünk által igénybe vett szolgáltatások, ha a szerződések csak a havi, esetleg heti elszámolást tartalmazzák, de az elszámolás konkrét napját nem határozzák meg? - Átalánydíjas szolgáltatások szerződés szerinti, havi fix összegű számlázással. - Munkásszállás igénybevétele, havi elszámolással. - Munkaerő-kölcsönzés, havi elszámolással. - Bérmunka heti számlázással (több szállítólevélen beszállított áruról a műszaki szakemberek teljesítésigazolást állítanak ki, és utána történhet a számlázás). - Gépek takarítása (a kisebb takarításokat hetente számlázzák, a nagyobb hétvégi takarításokat a teljesítést követően). - Fuvarozás, havi elszámolással.
Részlet a válaszból: […]cégük akkor jár el helyesen, ha legkorábban csak a fizetési határidőt magában foglaló adómegállapítási időszakában állítja be bevallásába - levonható adóként - a társaság számláján áthárított áfa összegét. (Önmagában az a tény, hogy a társaság rossz teljesítési időpontot tüntetett fel, cégük adólevonási joggyakorlását még nem korlátozza). Amennyiben viszont a szóbeli megállapodás - az egyes hónapok tekintetében - fizetési határidőre nem tért ki, akkor az ügylet nem minősíthető határozott időre szóló elszámolásúnak. Adóztatása ez esetben egyedi teljesítésű termékértékesítésként, az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése és 56. §-ának együttes előírásai alapján történhet, amelyek értelmében az áfafizetési kötelezettség az egyes készletértékesítések tényleges időpontjában keletkezik. Ekkor az egyes készletértékesítések bizonylatolása vagy egyedileg külön-külön, vagy gyűjtőszámlával történhet csak meg [Áfa-tv. 164. §-ának (1) bekezdése], utóbbinak feltétele azonban, hogy e számlázási technika alkalmazásáról a felek - akár szóban is, de - előzetesen megállapodjanak [Áfa-tv. 164. §-ának (2) bekezdése]. A társaságnak tehát vagy minden egyes készletértékesítést külön számlával, külön teljesítési időponttal kellett volna bizonylatolnia, vagy az adott hónapra eső értékesítésekről egy darab számlát (gyűjtőszámlát) is kiállíthatott volna. Utóbbi esetben azonban a gyűjtőszámlán az adott havi egyes értékesítéseket - mint több önálló, számlakibocsátásra jogalapot adó ügyletet - tételesen, egymástól elkülönítve, a hozzájuk tartozó valamennyi - az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerinti - teljesítési időpontot külön-külön feltüntetve kellett volna szerepeltetnie (Áfa-tv. 171. §). Amennyiben ez az eset valósul(t) meg, akkor a társaság számlái alapvetően hibásak, azokra cégüknél adólevonási jogot alapozni nem lehet (a megoldást az jelentheti csak, ha a társaság módosítja a rossz számlákat). 2. Az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerinti, időszakos elszámolású ügyletként történő minősítés kérdésében az elszámolás konkrét napja nem bír relevanciával. Jelentősége annak van, hogy az adott, rendszeresen végzett szolgáltatás tekintetében a felek elszámolási időszakokat kikötöttek-e, és azokhoz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4023
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Határozott időre szóló elszámolás értelmezése (áfa)

Kérdés: Egy áfával kapcsolatos szakmai cikkben olvastam az alábbi mondatot: "...folyamatos jelleggel végzett szolgáltatás ... (például: közüzemi szolgáltatások, őrzés-védelem, munkavédelmi és tűzvédelmi tanácsadás, takarítás, könyvelés, számítógépes, illetve műszaki rendszerfelügyelet, átalánydíjas karbantartások, ügyvédi megbízás stb.)...? Ez alapján 4 kérdés merült fel a folyamatos tevékenységgel kapcsolatban: 1. A régi Áfa-tv.-ben volt konkrét meghatározás, az egyértelműség kedvéért, hogy mely tevékenységeket érti a törvény a folyamatos teljesítésű alatt. A 2008. évi új Áfa-tv. szerint mi indokolja - mert semmilyen konkrét meghatározás nincs erre a törvényben -, hogy a fenti tevékenységek folyamatos teljesítésűek lennének, míg a korábbiban nem - a közüzemi szolgáltatásokat kivéve? Erre vonatkozóan APEH- vagy PM-állásfoglalást, tájékoztatást sem találtam. Az Áfa-tv. 58. §-a arra utal, hogy a szerződés dönt, hogy beleírták-e vagy sem a határozott idejű elszámolást. Helyes megközelítés lenne ez? 2. Ha valakivel egy szerződés keretében, bármilyen tevékenységre abban állapodok meg, hogy nem az egyes elvégzett munkák után, hanem havonta, negyedévente vagy bármilyen meghatározott időszakonként számolok el, akkor az 58. § alapján kell a számlát kiállítani, azaz a fizetési határidő lesz a teljesítés is egyben? Legyen a tevékenység akár könyvelés, könyvvizsgálat, marketing vagy egyéb tanácsadás, kontrolling, monitoring, takarítás, előadó-művészet, rendezvénylebonyolítás, szállítás, futárszolgálat... vagy bármi a fent és itt idézetteken túlmenően. 3. Hogyan kell eljárni olyan esetben, ha csak határozott időre szól a szerződés, és annak a végén számolnak el a felek? Pl. egy év újrakönyvelése, és a végén van az elszámolás, számlázás, vagy háromhavi takarítás egyben van elszámolva stb. Ebben az esetben az Áfa-tv. 55. §-át kell alkalmazni, vagy az 58. §-át? 4. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a szerződésben nem szerepel elszámolási időszak, csak óradíj vagy egyéb más, nem időszakhoz köthető paraméter: - ha minden egyes alkalommal kiszámlázom az elvégzett munkát (pl. futárszolgálat, vagy szállításkor); - ha nem rendszeres időközönként történik az elszámolás, hanem amikor a felek megegyeznek (pl. egyszer elszámolják 2 hét tanácsadását óradíj alapján, egyszer meg nincs annyi munka, de az elszámolás mégis havonta történik a partnerek között)? Ezekben az Áfa-tv. 55. §-a határozza meg a teljesítés idejét, vagy az 58. §-a?
Részlet a válaszból: […]adózik minden további olyan ügylet is, amelyre az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglalt - a fentiekben kifejtett - feltételek fennállnak. Mindez azt eredményezi, hogy alapvetően a felek szerződésben megtestesülő akarata a döntő az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazhatóságának kérdésében, azaz egy ügylet határozott időre szóló elszámolásúként történő minősítése elsődlegesen a felek között megkötött szerződésben foglaltak függvénye. 2. Az 1. pontban kifejtettek alapján megerősíthető, hogy a kérdésben felsorolt valamennyi szolgáltatás (könyvelés, könyvvizsgálat, marketing vagy egyéb tanácsadás, kontrolling, monitoring, takarítás stb.) tekintetében felmerülhet a fizetési határidő szerinti adóztatás, feltéve hogy a felek közötti szerződés egyértelműen tartalmazza az egyes elszámolási időszakokat, valamint az azokhoz tartozóan megállapított egyes ellenértékek esedékességét. A fizetési határidő megállapítása a felek szabad akaratán múlik, így nem kifogásolható, ha az esedékességet az adott elszámolási időszak utolsó napjában vagy az elszámolás napjában kötik ki. Ugyanígy az elszámolási időszak tartama sem kötött törvényileg, azaz a felek bármilyen időszakban (hó, negyedév, év, másfél év stb.) megállapodhatnak az összevont elszámolás érdekében, törvényi korlátot csak az jelent, hogy az egy évet meghaladó elszámolás esetében az időszak kezdetétől számított 12. hónap utolsó napján mindenképpen keletkezik adófizetési kötelezettség, mégpedig időarányos részteljesítésként [Áfa-törvény 58. §-ának (2) bekezdése]. Így például, ha egy könyvvizsgálat kapcsán mondjuk másfél éves elszámolási periódusokat kötöttek ki a felek, és az egyes ellenértékek összegét nettó 150 egységben, a periódust követő 10. napi fizetési határidővel határozták meg, akkor az egyes periódusok 12. hónapjának utolsó napján 100 egység adóalap (időarányosság!) után, a 18. hónapot követő 10. napon (fizetési határidő) pedig a maradék 50 egység adóalap után keletkezik adófizetési kötelezettség. Nem szükséges továbbá az sem, hogy az egymást követő elszámolási periódusok - időtartamukat tekintve - azonosak legyenek, azaz az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése akkor is alkalmazható, ha a felek az egyes időszakokat például a következők szerint állapították meg: negyedév, hónap, hónap, hónap, negyedév, két hét, két hét stb. 3. Ha a konkrét esetben a szerződés fizetési esedékességet is megállapít a határozott időre/időszakra vonatkozóan, akkor az ügylet az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint adózik, a teljesítés napja (adófizetési kötelezettség keletkezése) nem az elszámolás, hanem a kikötött fizetési határidőnek megfelelő nap lesz. A 2. pontban leírtak alapján azonban a feleknek lehetőségük van arra is, hogy a fizetési határidőt az elszámolás napjára kössék ki. Utóbbi megvalósulása esetén a fizetendő adót az elszámolás napján (mint esedékességkor) kell megállapítani. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3976
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Határozott idejű elszámolás vagy gyűjtőszámla

Kérdés: Vagyonvédelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás a hónap utolsó napján számlázza a tárgyhavi teljesítéseit. A számlán egy sorban a havi óraszámot felszorozza az óradíjjal. Fizetési határidő 30, illetve 60 nap. Kérdés, ez a szolgáltatás ebben az esetben határozott időre szóló elszámolásként kezelendő-e, és a teljesítés napja a fizetési határidő? Illetve a gyűjtőszámla alkalmazása értelmezhető-e ilyen szolgáltatásra, és ebben az esetben a mindennapi tényleges óraszámokat kell napi bontásban feltüntetni a számlán? Véleményünk szerint a gyűjtőszámla nem erre a szolgáltatásra lett kitalálva.
Részlet a válaszból: […]valószínűsíthetően ez történik, következésképpen a szóban forgó szolgáltatás úgy minősíthető, mint amely tekintetében a felek havi elszámolásban állapodtak meg. Időszakos elszámolású ügyletről lévén szó, a szolgáltatás teljesítésének időpontja nem az elszámolás napja (jelen esetben a tárgyhónap utolsó napja), hanem az adott hónapra (mint elszámolási időszakra) vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, azaz a fizetési határidő [Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése]. Ennek megfelelően a vállalkozásuk által végzett időszakos elszámolású vagyonvédelmi szolgáltatást kísérő számlán a teljesítés időpontjaként a tárgyhónapot követő 30., illetve 60. nap tüntetendő fel. A vállalkozásuk időszakos elszámolású vagyonvédelmi szolgáltatásáról kibocsátott számlán a teljesített órákat nem kell napi bontásban feltüntetni, a kísérő bizonylat ugyanis ez esetben nem lehet gyűjtőszámla. Ennek oka az, hogy az Áfa-tv. 164. §-a (1) bekezdésének záró fordulata értelmében a gyűjtőszámla több, Áfa-tv. szerinti számla kibocsátására jogalapot teremtő ügylet bizonylatolására szolgál, ezzel szemben az időszakos elszámolású ügyletek tekintetében - egy adott elszámolási időszak vonatkozásában - áfaszempontból csak egy adóztatandó, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet történik, melyet így kizárólag csak egy "normál" számla kísérhet. Végül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3732
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,