Osztalékadó-kedvezmény

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés bevezetőjéből az következik, hogy a kérdezőpontatlanul fogalmazott. Nem a házipénztár vehető ki 10 százalékos adókulccsal.A törvényi előírásból az következik, ha az átlagos napi készpénz záró egyenlegeaz átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Házipénztár-pénzkészlet megállapítása több pénztár esetén

Kérdés: Abban az esetben, ha a cégnél több pénztár van (telephelyek, valutapénztár, pénztárgép), hogyan kell megállapítani az egyenlegeket? Valutapénztárnál az árfolyam-különbözet módosít-e, kell-e számolni vele?
Részlet a válaszából: […] Adózási szempontból csak egy pénztár van, ezért átlagolni azegyes pénztárak záró egyenlegét kell. Az egyes pénztárakra az átlagos napikészpénz-záróegyenleget úgy kell meghatározni, hogy össze kell adni a napi záróegyenlegeket, és az így megkapott összeget el kell osztani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Társadalmi szervezet házipénztáradója

Kérdés: Házipénztáradót nem kell fizetni társadalmi szervezetnek. Mi a helyzet akkor, ha vállalkozási tevékenységet is folytat a társadalmi szervezet?
Részlet a válaszából: […]

A társadalmi szervezet – függetlenül attól, hogy végez vagy nem végez vállalkozási tevékenységet – nem alanya a házipénztáradóról szóló törvénynek. Így vállalkozási tevékenysége alapján sem terheli házipénztár adó-fizetési kötelezettség.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Telephelyek házipénztárkészletének megállapítása

Kérdés: Cégünk multinacionális cégcsoport. Egyik vállalata az ország 18 városában épített és tart fent egészségügyi intézményeket járóbetegek ellátására. Éves árbevétele több milliárd forint. Mindegyik városban házipénztár van, mindegyikben havi szinten 100 000-300 000 Ft közötti forgalom van (nővérek munkába járása, kiküldetések, minimális karbantartási költségek, postaköltségek stb. kifizetésére). Hogyan valósítható meg a gyakorlatban a pénztárak napi szintű zárása, a bizonylatok feldolgozása? Másik vállalatunk orvostechnológiai termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó, szintén többmilliárdos forgalmat lebonyolító cég. Az ország különböző részein élő üzletkötőket (kb. 40 fő) vállalatunk céges bankkártyával látott el, hogy a havonta felmerülő készpénzes költségeiket rendezni tudják. Az általuk a bankszámláról felvett összeggel a hónap végén számolnak el. Az ő esetükben hogyan értelmezhető az új rendelet?
Részlet a válaszából: […] ...házipénztáradóról szóló törvény (Hpt-tv.) nem írja elő apénztárak napi szintű zárását és a bizonylatok feldolgozását, csak arról szól,hogy ha volt a pénztárban napi forgalom, akkor hogyan kell eljárni. A pénztárvezetésével kapcsolatos szabályokra továbbra is az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Házipénztár miatti osztalékadó-kedvezmény (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás bt. az áttérésnél nem vehette igénybe a 20%-os kedvezményt a házipénztárban felgyülemlett összegre. Most igénybe veheti-e a 10%-os kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Ha kettős könyvvitelt vezető bt.-nek van eredménytartaléka,akkor a 2006. évi adózott eredmény felosztásakor jóváhagyott osztaléknak azeredménytartalék terhére megállapított összegéből (evaalany esetébentermészetesen az eva előtti időszak eredménytartaléka) a csökkentés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Házipénztáradó

Kérdés: Kft.-nek kell-e házipénztáradót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...házipénztáradóról szóló 2006. évi LX. törvény hatálya alátartozik minden, a Tao-tv. hatálya alá tartozó társas vállalkozás, így a kft.is. Házipénztáradót a kft.-nek akkor kell fizetnie, ha az átlagos napi készpénzzáró egyenlege meghaladja az elismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Zálogházi tevékenység könyvelése

Kérdés: A kft. zálogházi tevékenységet végez úgy, hogy nem minősül pénzügyi intézménynek. A hitelintézet a zálogkölcsönnyújtás pénzügyi fedezetét a kft. elkülönített bankszámlájára utalja át, a zálogkölcsön kifizetése az ezen bankszámláról felvett pénzeszközökből a házipénztáron keresztül történik. A zálogtárgyakat a kft. őrzi. A zálogkölcsön törlesztésekor, illetve annak visszafizetésekor az ügyfél a törlesztőrészletet, a kölcsön összegét, illetve a kamatot, a kezelési és egyéb költségeket a kft. pénztárába fizeti be. A ki nem váltott zálogtárgyakat a hitelintézet értékesíti a kft.-nek, a kft. pedig harmadik személyeknek. A zálogházi tevékenységgel kapcsolatos gazdasági eseményeket hogyan kell a kft.-nél elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...(T 384 – K 452). A zálogkölcsönt felvevőügyfelekkel megkötött szerződésnek megfelelő összeget a kft. a kifizetéscéljából felvesz a házipénztárba (T 381 – K 384), majd kifizeti az ügyfélnek (T452 – K 381). A zálogkölcsön kifizetésekor tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kft.-nél követettgyakorlat jogszabályellenes, súlyosabb esetben akár a Btk. előírásai szerintibűncselekmény elkövetését is eredményezheti. A kft. számviteli beszámolójátfelülvizsgáló könyvvizsgáló a kérdésben leírtak megismerésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Érme ajándékozásra

Kérdés: Amennyiben a cégnél ajándékozásra érmét vásárolnak, amelyet az MNB bocsát ki, azt a házipénztár "pénztárjelentésében" kell-e kezelni, vagy esetleg teljesen elkülönítve, de átláthatóan? Névértéken vagy beszerzési áron? Az adózás melyik formája vonatkozik az érmékre (az érméket külföldiek is kapják)?
Részlet a válaszából: […] ...a névérték és a bekerülési érték (általában ez utóbbi a több) közötti különbözetet egyéb ráfordításként kell elszámolni. A házipénztárban egy 5000 forintos fizetőeszközt nem lehet annak függvényében eltérő értéken kimutatni, hogy az papírpénz vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Házipénztár, pénztárjelentés

Kérdés: Az Európai Unióhoz való csatlakozás jelent-e valamilyen változást a házipénztári teendőkben? Pénztárjelentést milyen gyakorisággal kell készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...Európai Unióhoz való csatlakozás után is hatályos, nem változott. A pénzkezelési szabályzatba tartozik a készpénzforgalom (ezen belül a házipénztár) szabályozása is.A készpénzforgalom szabályozásához szorosan kapcsolódik a pénztárjelentés (a pénztárkönyv) vezetése....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
1
4
5
6