330 talált cikk a helyesbítő számla kifejezésre

Kérdés: "Y" kft. 2020-ban adásvétel útján teremgarázshelyet vásárolt "A" kft.-től. A számla egyenes adózással, az áfa felszámításával készült, a pénzügyi teljesítés megtörtént, az áfát rendezték. A földhivatal széljegyzetben bejegyezte "Y" kft.-t, a birtokba adás is megtörtént. "Y" kft. tárgyi eszközként nyilvántartásba vette, értékcsökkenést számolt el, illetve az építményadó hatálya alá bejelentkezett, kötelezettségét 2021-től teljesíti. Két év után a földhivatal elutasította a bejegyzést, az eredeti állapotot vissza kell állítani. Hogyan kell a visszaadásra kerülő ingatlant kivezetni a tárgyieszköz-nyilvántartásból, milyen könyvelési feladatok várhatóak?

Kérdés: Cégünk selejtezné az összegyűlt iratokat, amelyek eléggé sokfélék. Sok dokumentumra nem találtam megőrzési kötelezettséget. Pl. ügyfél-regisztrációs adatlapoknál, ahol a vevőink személyi igazolványa, lakcímkártyája, céges aláírási címpéldányaik vannak, természetesen a beleegyező nyilatkozattal együtt fénymásolatban, ahogyan mi kezelhetjük; számlareklamációk; egyszerű postai tértivények; hatósági jegyzőkönyvek, gépkönyvek, érintésvédelmi vizsgálatok jegyzőkönyvei... Van erre vonatkozóan megőrzési határidő? Tudnának arra iránymutatást adni, hogy azoknál a dokumentumoknál, amelyek a napi működés során keletkeznek, de sem az Art., sem az Szt. nem nevesíti, mi az irányadó őrzési kötelezettség, illetve hogy melyik jogszabály szabályozza ezt?

Kérdés: Ügyfelünk többcélú utalványok értékesítésével foglalkozik. A kiadott utalványokat nem nála, hanem a szerződött partnereinél lehet beváltani termékre/szolgáltatásra. Árbevétele az utalványok adásvételéből adódó kezelési költségből, jutalékból származik. Milyen számviteli előírások tartoznak a többcélú utalványok könyvelésére ebben az esetben? Milyen számlaosztályban, mérlegsoron szükséges kimutatni a kiadott utalványokat, amiről a számviteli bizonylat készül? Hogyan kell kivezetni visszaváltáskor? Mi az a kötelező, minimális adattartalom, amelyet szükséges felvezetni a könyvviteli programba? A legyártott és készleten lévő utalványokat szükséges-e kimutatni a könyvviteli programban? Ha igen, akkor pontosan hogyan és milyen értéken?

Kérdés: 200 ezer forint feletti tárgyi eszközt szereztünk be. A számlát a beruházási számlára könyveltük, majd aktiváltuk, és havonta elszámoltuk az értékcsökkenést. A tárgyi eszköz 3 hónap múlva elromlott, és szervizbe került. A szerviz megállapította, hogy a készülék nem javítható. A készülékről helyesbítő számla készült, és a vételárat visszatérítették. Hogyan kell könyvelni a helyesbítő számlát és a tárgyi eszközt? Kérem, a főkönyvi számlaszámok feltüntetésével szíveskedjenek válaszolni!

Kérdés: Vendéglátós ügyfelünk 2020-ban vásárolt egy hűtőt 176.000 Ft+áfa értékben. A hűtőt 10 hónapig használták, majd elromlott, és az eladó garanciában visszavette tőlük úgy, hogy helyesbítő számlát állított ki a beszerzésről. Ügyfelünk a tárgyi eszközre azonnali értékcsökkenést számolt el 2020-ban. Hogyan kell könyvelni 2021-ben a visszaadást és a tárgyieszköz-kivezetést?

Kérdés: EU-ból történő termékbeszerzés esetén a beszállító számláján 20 napos fizetési határidő esetén 2% engedmény/skontó szerepel. A számlát a 2% engedmény figyelembevételével a határidőig kiegyenlítettük. Mindezek után az érvényesített engedményről számlát küld a partner. Minek minősül a küldött számla áfa, adózási és számviteli szempontból? Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Egy munkaruházati termékeket értékesítő vállalkozás elsősorban nagykertevékenységet végez, de kisker-értékesítéssel is foglalkozik. A vevő megveszi a terméket (a cipőt), majd elkezdi azt használni. Két hónap használati idő után valamilyen minőségi kifogás merül fel a vevő részéről (pl. leválik a talpa). A vevő visszaviszi a terméket a kiskeregységhez, és ott kicserélik. Készül egy helyesbítő számla az eredeti számlához kapcsolódóan, majd egy új kimenő számla a cserébe adott termékről. A nagykertevékenység keretében értékesített termékek esetében is hasonló az eljárás a kimenő számláknál, de ott előfordul, hogy a termék minőségi kifogásának megállapítása e-mailben küldött fényképek alapján valósul meg, és a hibás termékek fizikailag nem kerülnek vissza az eladóhoz. A kimenő számlák az értékesítés nettó árbevételeként vannak elszámolva ą, illetve az áfát abban az időszakban állítjuk be a bevallásba, amikor a csereügylet megvalósul, és a mínuszos bizonylat a vásárló rendelkezésére áll. A társaság a készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet (fifo). Hogyan kell helyesen kezelni a készletnyilvántartásban a fenti gazdasági eseményeket és milyen áron?

Kérdés: Az Szt. 50. § (2) bekezdését figyelembe véve garanciális csere során kapott eszköznél mi lesz a cserébe adott eszköz eladási ára? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól?

Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?

Kérdés: Társaságunk fő profilja nem veszélyes hulladék gyűjtése, de foglalkozunk hulladékgyűjtő edények értékesítésével is, használt és új gyűjtőedények értékesítésével egyaránt. A gyűjtőedényeket áruként értékesítjük. Egy korábbi vevőnk a vásárlást követő két éven túl szeretné a gyűjtőedényét – amit addig rendeltetésszerűen használt – a részünkre visszajuttatni. Társaságunk vállalta, hogy visszavásárolja tőle a gyűjtőedényt, ami minőségileg kifogástalan állapotban van. Ezt a gazdasági eseményt hogyan kell helyesen elszámolni? Visszáruként könyveljük az értékesítés nettó árbevételét csökkentve, visszáruszámlát kiállítva a vevőnek, esetleg a vevő számlázza ki azt részünkre? Visszárunak minősülhet-e több év eltelte és rendeltetésszerű használat után?