Jogtalanul elszámolt értékcsökkenés

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság a 2012. évi bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot folytatott. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a 2012. évben jogtalanul számoltunk el 58 000 E Ft értékcsökkenést. Az értékcsökkenésnél alkalmazott leírási kulcs a számviteli és a társaságiadó-törvény szerint is 20% volt. A 2016. 12. 22-én kézhez vett határozatban megállapítottak 3000 E Ft adókülönbözetet, továbbá késedelmi pótlékot 100 E Ft összegben. Ezek az összegek 2016-ban előírásra kerültek. Kérdés, az adóhatósági megállapítás szerint a 2012. évben jogtalanul elszámolt 58 000 E Ft értékcsökkenést a 2016. évi könyvelésben kell-e szerepeltetni, és ha igen, akkor hogyan kell könyvelni? A hiba hatása nem jelentős.
Részlet a válaszából: […] ...van szükség, mert ha a hiba jelentős, akkor a 2016. évi mérlegben, eredménykimutatásban a középső oszlopban kell bemutatni, ha viszont a hibahatás nem jelentős, akkor ugyan a tárgyévi adatok között szerepel, de az adózás előtti eredményt korrigáló tételként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Jogelődnél feltárt hiányosságok elszámolása

Kérdés: Cégformaváltással kft.-ből zrt.-vé alakult át egy társaság 2016. évben. Az átalakulást követően derült ki, hogy a jogelőd bizonyos tételeket nem az Szt. előírásainak megfelelően számolt el. A megszűnt jogelőd záró beszámolója, illetve az átalakulási vagyonmérleg és vagyonleltár is a hibás elszámolás alapján került összeállításra. A feltárt hibák és hibahatások jelentősnek minősülnek. A jogelőd kft. már megszűnt, az átalakulással létrejött zrt. pedig újonnan létrejött társaságnak minősül, így nincs az előző évekre vonatkozó adata. A végleges vagyonmérleg adatai lehetnek a zrt.-nél nyitó adatok? A feltárt hibák pedig a középső oszlopban? Ha igen, akkor a jelentős hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás egyes tételeinél kell szerepeltetni, vagy csak a mérlegben a saját tőkén belül az eredménytartaléknál?
Részlet a válaszából: […] ...létrejövő társaságra mint általános jogutódra szállnak át. Ebből az következik, hogy a jogelődnél elkövetett hibákat és hibahatásokat a jogutódnál kell korrigálni, a jogutódnál kell kijavítani, viselni annak a terheit. Sőt, a hibák, hibahatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Igénybe vett adókedvezmény visszafizetése

Kérdés: A cég élt a Tao-tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezménnyel 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben. A hitelszerződést a 2013-ban beszerzett, és még abban az évben üzembe helyezett tárgyi eszközök finanszírozására kötötték. A "kamatkedvezménnyel" érintett eszközök közül 2016-ban többet eladtak. A Tao-tv. 22/A. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján "az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha a tárgyi eszközt üzembe helyezése adóévében vagy az azt követő három adóévben elidegeníti". Hogyan kell könyvelni a visszafizetési kötelezettséget? Hogyan szerepeljen a beszámolóban? December 31-ére könyvelem a társasági adót (T 891 – K 461), a késedelmi pótlékot (T 8632 – K 463-11). Ezzel az időponttal könyvelem a társasági adóval megegyező összegben az eredménytartalék módosítását, mint az előző évekhez kapcsolódó tételt (T 493 – K 891 és T 413 – K 493). A késedelmi pótlék 2016. évben növeli a társaságiadó-alapot. Az előző évekhez kapcsolódó társasági adó miatt a beszámolót háromoszlopos formában készítem el. Kérem a leírtak megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...az előző évek hibájának tekinteni a visszafizetési kötelezettséget?Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 2. pontja alapján azok a hibák, hibahatások sorolhatók ide, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Jóváhagyott osztalék az anyacég könyveiben

Kérdés: Az anyavállalat 100%-ban tulajdonosa két leánycégnek, amelyeknél 2015-ben osztalékot hagytak jóvá. Az egyik leánycég osztalék-jóváhagyása időben előbb történt, mint az anyacégé, a másik leánycégnél az anyacéggel azonos napon. Az anyacégnél a leánycégek jóváhagyott 2015. évi osztalékát 2015. évre nem könyvelték, az osztalékok teljes összegét 2016-ban átutalták. Mi a helyes könyvelés és beszámolókészítés 2016-ban? Maradhat-e az anyacég könyvelésében a 2016. évi adatok között a fizetett osztalék, vagy 3 oszlopos beszámolót kell készítenie az anyacégnek?
Részlet a válaszából: […] ...meg, akkor önellenőrzés keretében kell pótolnia. Háromoszlopos beszámolót azonban csak akkor kell az anyacégnek készítenie, ha a hiba-hibahatás jelentős összegű hibának minősül, jellemzően akkor, ha a hiba összege meghaladja az ellenőrzött (a 2015.) üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...állapot helyreállítása) könyvviteli nyilvántartásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása nem minősül ugyan hibának, hibahatásnak, de azokat a számviteli elszámolás és bemutatás szempontjából az ellenőrzés megállapításával, a hibával azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Előző évi társaságiadó-kötelezettség

Kérdés: Több társaság éves beszámolókészítésénél tapasztaltam, hogy az adott tárgyévre vonatkozóan a társaságiadó-kötelezettségnél nemcsak az adott évi kötelezettséget, hanem az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget is a tárgyévi adókötelezettségek között számolják el, mondván, hogy az nem jelentős összegű. Véleményem szerint ez helytelen, mert a tárgyévi adózott eredmény nem valós számszaki mértéket mutat. Az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget az eredménytartalékkal szemben kellene könyvelni. Kérem állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] ...készítőknek nincs igazuk akkor, amikor nem jelentős összegű adófizetési kötelezettségre utalnak. A számviteli törvény a hiba, a hibahatások együttes összegének minősítésére használja a jelentős, illetve nem jelentős összegű kifejezést. A Tao-tv. pedig ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Jelentős összegű hiba

Kérdés: A 2014-ben árbevételként könyvelésre került számlát később sztornírozták, de az nem kerül könyvelésre. E bevétel után a társasági adót és az iparűzési adót is megfizették. A hiba feltárása után önellenőriztük a bevallásokat. A számviteli politikában a jelentős hibahatár 10 millió Ft, a 2014. évi mérlegfőösszeg 2 százaléka 4841 E Ft. Ebben az esetben ezen értéket kell figyelembe venni, és ehhez kell viszonyítanom a hibaértéket? A hibahatás levezetés szerinti értéke 8200 E Ft. Jól gondoljuk, hogy így a hiba jelentős, és 2015. évre háromoszlopos beszámolót kell készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...politikában kell megállapítani. De van az előírásnak egy olyan kitétele, hogy minden esetben jelentős összegű a hiba, ha ... a hibák, hibahatások ... együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Munkaszámra el nem számolt tétel

Kérdés: A kiadónál 2013. évben előfordult, hogy nem minden könyvelési művelet került X munkaszámra, csak a banki tételek, a megbízási díj elszámolása nem lett elkülönítve, hanem a többi megbízási díjjal együtt számolták el. Ezt 2015-ben hogyan lehet módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...is módosítani kell önellenőrzéssel, valószínűleg 2013-ban adóhiány lesz, 2014-ben pedig adótöbblet.Ha a fenti hiba és hibahatása jelentős összegű lesz, akkor az önellenőrzés 2015. évében a módosult adatokat a mérleg, az eredménykimutatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Nyílt végű pénzügyi lízing az időbeli elhatárolások között

Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a 2013., a 2014., a 2015. üzleti év eredménye, és emiatt a társasági adó alapja is, a fizetendő társasági adó összege is.Ha a hiba és a hibahatás együttes (előjel nélküli) összege meghaladja a jelentős összegű hibának a számviteli politikában rögzített értékhatárát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Áfa önellenőrzése

Kérdés: Kell-e önellenőrizni egy 2014-ben nem könyvelt szállítói – nem jelentős összegű – számla áfáját? A könyvelők fórumán nem tudtunk egységes álláspontra jutni.
Részlet a válaszából: […] ...akkor nem történt meg, az elmaradt könyvelést 2015-ben – önellenőrzés keretében – pótolni kell, függetlenül attól, hogy a hiba és a hibahatás összevont értéke jelentős összegű, illetve nem jelentős összegű hibának minősül. Tekintettel arra, hogy ha egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
1
2
3
4
7