Visszaküldött hibás termék helyett új termék

Kérdés:

Társaságunk Kínából importál árucikkeket, amiket hazai kiskereskedelmi áruházláncoknak értékesít. Gyakran előfordul, hogy a végső felhasználó (aki az áruházban megvette a termékünket) nem az áruháznak juttatja vissza a meghibásodott terméket, hanem közvetlenül nekünk (mivel mi üzletpolitikai célból 6 hónapnál hosszabb garanciát adunk a 10.000 Ft alatti termékekre is). Ilyenkor a meghibásodott termék helyett új terméket adunk/küldünk a végső felhasználónak.
1. Hogyan kell bizonylatolni a végső felhasználó által visszaküldött hibás, illetve a neki küldött új terméket? Az új termékről kell-e számlát kiállítani?
2. Hogyan és hova kell könyvelni a végső felhasználó által visszaküldött hibás, illetve a neki küldött új terméket?

Részlet a válaszából: […] A válasznál abból célszerű kiindulni, hogy a végső felhasználónak az áruházlánc által értékesített terméket nem az eladó, hanem a kérdező társaság veszi vissza, és a visszavett hibás árucikk helyett újat nem az eredeti eladó ad át, hanem a kérdező társaság. Így bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Eladott termék visszavétele, nyilvántartása

Kérdés: Egy munkaruházati termékeket értékesítő vállalkozás elsősorban nagykertevékenységet végez, de kisker-értékesítéssel is foglalkozik. A vevő megveszi a terméket (a cipőt), majd elkezdi azt használni. Két hónap használati idő után valamilyen minőségi kifogás merül fel a vevő részéről (pl. leválik a talpa). A vevő visszaviszi a terméket a kiskeregységhez, és ott kicserélik. Készül egy helyesbítő számla az eredeti számlához kapcsolódóan, majd egy új kimenő számla a cserébe adott termékről. A nagykertevékenység keretében értékesített termékek esetében is hasonló az eljárás a kimenő számláknál, de ott előfordul, hogy a termék minőségi kifogásának megállapítása e-mailben küldött fényképek alapján valósul meg, és a hibás termékek fizikailag nem kerülnek vissza az eladóhoz. A kimenő számlák az értékesítés nettó árbevételeként vannak elszámolva ą, illetve az áfát abban az időszakban állítjuk be a bevallásba, amikor a csereügylet megvalósul, és a mínuszos bizonylat a vásárló rendelkezésére áll. A társaság a készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet (fifo). Hogyan kell helyesen kezelni a készletnyilvántartásban a fenti gazdasági eseményeket és milyen áron?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a nagyker esetében sem lehet kivétel. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapkövetelménye, hogy a gazdasági eseményekről bizonylatot kell kiállítani, a bizonylatok alapján kell könyvelni!A kiskertevékenységhez kapcsolódóan a visszavitt termék cseréje során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Eladott gép visszavétele

Kérdés: Társaságunk nagy értékű gépet szállított megrendelőnk részére. A gép a megrendelő részéről nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat. Végül megállapodás született arra vonatkozóan, hogy társaságunk a gépet – másfél év után – visszaveszi, a teljes vételárat "jótállásként" visszautalja. Van-e az ügylettel kapcsolatosan számlaadási kötelezettség? A visszautalt összeg tartalmaz-e áfát? A visszavett gépet piaci áron kell értékelnem?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, pontos válasz csak akkor adható, ha maga a kérdés minden lényeges elemre kitér. Nincs szó arról, hogy a gépet a megrendelő használta-e vagy sem. (Nyilvánvalóan használta, ennek kapcsán jött rá arra, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Másodosztályú termék elszámolása

Kérdés: A szövetkezet zöldségfelvásárlással foglalkozik. A termelőktől az 1. osztályú árut vásárolja fel, a 2. osztályú árut otthagyja a felvásárlónál. Felmerült egy olyan lehetőség, hogy a 2. osztályú árut megveszi egy cég a szövetkezettől. A készletnyilvántartásban azonban nem szerepel ez az árumennyiség. Mi a helyes elszámolási mód a 2. osztályú termékek esetében?
Részlet a válaszából: […] Mivel a 2. osztályú árut a szövetkezet nem vásárolta fel, könyveiben értéken nem szerepelhet. Ha ennek ellenére van nála 2. osztályú termék, akkor célszerű azt a várható – áfa nélküli – eladási áron a vásárolt készletek között nyilvántartásba venni, mint térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Hibás teljesítés

Kérdés: X. kft. ablakok, ajtók kereskedelmével, beépítésével foglalkozik. A Z. kft.-től beszerzett (kifizetett) ablakok beépítése során kiderült, hogy a termék hibás. A hibás termékeket visszavették, azok helyett jobb minőségű került beépítésre, de a vevő X. kft. részére csak a különbözetét fizette meg. Emiatt az új ablakok beszerzése veszteséges. Per indult. A bíróság X. kft.-nek a Z. kft.-vel szembeni követelését megítélte. A Z. kft. – mint vesztes kereskedő – két éven belül tudná kifizetni az ablakok árát, a perköltséget, a késedelmi kamatot (bízva az ablakok gyártójával szembeni per megnyerésében). Addig egy földet ad biztosítékként, amire a jelzálogjog bejegyezhető. Hogyan kell ezt az eseményláncot a számviteli törvény szerint könyvelni? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni, milyen címen és milyen sorrendben?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz kövessük végig a gazdasági eseményeket.A teljesség számviteli alapelvből az következik, hogy könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Visszaküldött hibás termék számlázása

Kérdés: Cégünk összeszerelő tevékenységéhez termékeket vásárol egy kft.-től. A hibás termékeket időközönként visszaküldi szállítólevéllel a kft.-nek. Szabályos-e az az eljárás, ha a visszáru értékéről cégünk állítja ki a számlát, tehát értékesíti a selejtes terméket a szállító cégnek? Erre azért van szükség, mert a kft. jóváíró számla kiállítása esetén nem tudna megfelelni az Áfa-tv. azon követelményeinek, hogy az eredeti beszerzésről kiállított számlára hivatkozzon.
Részlet a válaszából: […] Sem az Szt., sem az Áfa-tv. nem ismeri a jóváíró számlát. A kft. hivatkozása hamis, arra utal, hogy a kft. az Áfa-tv. előírásait nem ismeri.A kérdező cégnek a hibás termékeket szállítólevéllel kell a jövőben is visszaküldeni (ez fontos az azonosítás szempontjából is), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Garanciális kötelezettség

Kérdés: Társaságunk olyan terméket állít elő, amire garanciális kötelezettséget vállal. A vevőnk 2009. 12. 31-i dátummal ránk terhelt ezzel kapcsolatban költségeket. Meg kell térítenünk egyrészt a hibás termék árát, másrészt egyéb költségeket. A cégek egymás között csak 2010 júniusában tudtak megegyezni, a mi társaságunk kárára. Mivel a számvitel nem kapta meg a terhelő leveleket, így a garanciális kötelezettségekre céltartalékot sem képzett. Kell-e utólag módosítani a 2009. évi beszámolót, és ha igen, akkor milyen módon?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, kell módosítani, de nem azért,mert nem képzett céltartalékot a társaság.A terméket előállító társaságnak, ha értékesített termékeiregaranciát vállal, a garanciavállalásában meg kell határoznia azt is, hogy aztmilyen összegben, az eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Külföldi részére végzett garanciális javítás áfavonzata

Kérdés: Kell-e áfát felszámítani egy külföldi székhelyű cégnek kiállított számlában, ha az a külföldi cég a Magyarországon értékesített gépeinek garanciális javítását egy belföldi cégre bízta, a garanciális javítás költségeit devizában megfizeti a szervizcégnek a számára kiállított számla alapján? Mivel a külföldi cég nem hajlandó az áfát megfizetni, a javítási költségeket terhelő áfát a gépeket üzemeltető cégekkel megfizettethetjük-e?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre részletesebben válaszolunk, mert a kérdésben leírtak másokat is érintenek:A garanciális javítás áfarendszerbeli kezeléséről két iránymutatás jelent meg: 1999-ben 34. szám alatt, 2000-ben 110. iránymutatásként. Az alábbiakban ennek alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.