158 talált állásfoglalás a hulladék kifejezésre

Kérdés: Adott egy általános szabályok szerint áfázó egyéni vállalkozó, aki tűzifa-kereskedéssel foglalkozik. Erdészetektől vásárol fát, amit házhoz szállítással értékesít. 2026. 09. 15-től a kimenő számláin 5%-os adómértékkel értékesített, azonban a bruttó ára nem változott, mivel a nettó egységárát megnövelte olyan mértékben, hogy a magánszemély vevői így semmit nem érzékeltek végső soron az adómérték csökkenéséből. Jogszerű-e a tűzifa-kereskedő eljárása?

Kérdés: Mezőgazdasági gépeinkre rendszeresen vásárolunk gumiabroncsokat, amelyeket a készletek között tartunk nyilván. Felhasználáskor kerülnek költségként elszámolásra. A leszerelt abroncsokat elkülönítve tároljuk, a könyvekben nem szerepelnek. Most megvásárolnák tőlünk az összeset. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményeket? Hogyan kell meghatározni a piaci árat?

Kérdés: A társaság egyik tárgyi eszköze totálkáros lett 2025-ben, az eszközre terven felüli értékcsökkenést számolt el a baleset napjával, és a roncsértéken, terv szerinti értékcsökkenés utáni könyv szerinti értéken (800.000 Ft) készletre vette, melyen később értékesítette. Az eszköz tao szerinti nyilvántartás szerinti értéke 3.000.000 Ft. Hogyan alakul a taokorrekció ezen eszköz készletrevétele miatt?
– Adóalap-növelő tétel a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli), de a roncsértéken történő átvezetés (800.000 Ft) már nem?
– Csökkentő tétel az adótörvény szerinti értékcsökkenés, és a készletre történő átvezetésnél a számított nyilvántartás szerinti érték–roncsérték (3000 E Ft–800 E Ft = 2200 E Ft)?
Jól értelmezem?

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újra forgalomba helyezik. Vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé? Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?

Kérdés: Szennyvízszivattyút kellett cserélni a telephelyen, amely nagy összegű beruházás volt. A szivattyúházban lévő szennyvíz kiszippantásának költsége belefér-e a bekerülési értékbe? Vagy az külön igénybe vett szolgáltatásnak minősül?

Kérdés: Az interneten keresztül beszereztünk egy elektronikát is tartalmazó berendezést, amelyről utólag kiderült, hogy egy szlovák cégtől származott. A berendezés szélessége 80 cm, súlya 6 kg. Papírcsomagolása 2 kg, műanyag csomagolása 0,4 kg. A berendezést májusban szeretnénk üzembe helyezni. Értelmezésünk szerint ez a berendezés az import miatt EPR-díj-köteles termék, amelyet a 2. negyedévben kell bevallanunk. Mivel egyelőre nem vagyunk EPR-díj-kötelezettek, ilyen szakértelemmel nem rendelkezünk, szeretnénk, ha lépésről lépésre leírnák a regisztráció és a bevallás menetét, esetleg az EPR-díj-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásról is szeretnénk olvasni, ha ez ilyen esetben szükséges.

Kérdés: Társaságunknál tűzkáresemény történt. A tűzkárral kapcsolatban a biztosító 20 millió forintot fizetett társaságunk részére, amelyet az egyéb bevételekkel szemben számoltunk el. Az oltási, romeltakarítási, helyreállítási költségek elszámolásával kapcsolatban ilyenkor mi a helyes könyvelés? Az oltási, a romeltakarítási munkálatokat az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályban könyveljük? Az oltási, romeltakarítási munkálatok költségeit és a káreseménnyel kapcsolatos, max. 20 millió forint értékű helyreállítási költségeket az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a 20 millió forint keretösszeg feletti helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályba könyveljük? A káreseménnyel kapcsolatban felmerült összes költséget (romeltakarítás, helyreállítás stb.) elszámolhatjuk egyéb ráfordításként?

Kérdés: Őstermelő helypénzt számlázott őstermelőnek. Megteheti ezt?

Kérdés: Egy építőipari tevékenységet végző társaság célzottan egy projekthez különféle nagy értékű, többmilliós eszközöket (gépek, berendezések) szerez be, amelyek várható használati ideje általában több év. A megvásárolt eszközök jelentős használatnak vannak kitéve. A projekt befejezésekor még működőképes eszközöket várhatóan értékesítik, néhányat esetleg megtart a társaság, de ez még nem ismert, az eszközök elhasználódásától is függ. Az érintett projekt várhatóan jövő év első felében fejeződik be, azaz az eszközök beszerzésétől nincs már egy év hátra. Ilyen esetben a beszerzett eszközök kezelhetők-e tárgyi eszközként, vagy mivel az Szt. 24. § (1) bekezdésének rendelkezése nem teljesül, a beszerzett eszközök készletként, illetve a használatbavétellel egyidejűleg anyagköltségként számolandók el? Jogos a teljes bekerülési érték azonnal anyagköltségként történő elszámolása, évek közötti megosztás nélkül? Vagy alkalmazható a költségek időbeli elhatárolása és a várható használat időtartamának megfelelően az eszközök bekerülési értékének évek közötti megosztása?

Kérdés: A MOHU alvállalkozója ösztönzőt fizet a lakosságnak a hulladék leadásának ellentételezésére. Az alvállalkozónak megtéríti a MOHU az ösztönzőt, amelyről később teljesítési igazolást állít ki. Kell-e számviteli bizonylatot kiállítania az alvállalkozónak a teljesítési igazolásra? Hogyan kerül könyvelésre? A lakossági ösztönző adózása hogyan alakul [gondolok itt az Szja-tv. 58. § (10) bekezdés 1. melléklet 7.46. pontjára, fémhulladék esetében]:
– amennyiben a MOHU általi (koncessziós) fémhulladék kerül leadásra,
– illetve, ha nem koncessziós fémhulladék kerül leadásra?