46 talált cikk az importbeszerzés kifejezésre

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?

Kérdés: Az importból beszerzett készletek év végi leltározásakor alkalmazható-e az a megoldás, mely szerint a készletek FIFO módszer szerinti leltározásánál az utolsó beszerzések devizában számított beszerzési árait az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyammal számítjuk át forintra, függetlenül attól, hogy a teljesítéskori és az év végi árfolyam-különbözet jelentős-e vagy sem?

Kérdés: 2005. július 1-jétől a harmadik országból beszerzett áruk után a vámhatóság megállapítja az áru értékét – mely eltér a szállítótól kapott számla összegétől – és az áfa összegét. A társaság az áfát megfizeti, átutalja. A fenti gazdasági eseményeket hogyan kell helyesen könyvelni és az áfabevallásba beállítani? Kell-e az áfabevalláshoz csatolni a 06. számú mellékletet?

Kérdés: Társaságunk piackutatás során arra a lehetőségre talált, hogy egy harmadik országból (USA) importált terméket továbbértékesítene ugyancsak harmadik országba (Románia). A tervezett eljárás hagyományos ügynöki tevékenység lenne, társaságunk rendeli meg és fizeti ki a szállító partnernek az árut, ami Magyarországra nem lépne be, egyenesen a célországba érkezne. A mi ismereteink szerint a beléptetés nem Magyarországon történne, így a vám- és áfaszabályok a fogadó ország törvényei szerint érvényesülnek. A mi társaságunk könyveiben szerepelne a vételi számla (az amerikai partnertől), és szerepel az exportszámla a fogadó partner részére (román), ami ezek szerint áfamentes kell, hogy legyen.

Kérdés: Hongkongi székhelyű cég Magyarországon bérmunkában gyógyszert gyártat. A gyógyszert magyar társaság vásárolja meg úgy, hogy a kész gyógyszert a bérmunkát végzőtől közvetlenül a vevő társaság raktárába szállítják. A számlát a gyógyszer-értékesítésről a hongkongi székhelyű cég küldi, nincs vámhatározat, az áfabevallásban hogyan kell figyelembe venni?

Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?

Kérdés: Az Szt.-t módosító 2004. évi XCIX. törvényt olvasva, úgy tűnik föl, változott az exportértékesítés és az importbeszerzés fogalma. Ezen változások azonban nem jelentenek közeledést az Áfa-tv. szerinti exportértékesítéshez, importbeszerzéshez. Igaz ez?

Kérdés: Az áfabevallásban fel kell-e tüntetni a harmadik országból importált árura felszámított áfát, ha az levonható lenne, de pénzügyi rendezést nem igényel?

Kérdés: Közösségen belüli partner részére – termékbeszerzéshez kapcsolódóan – adott előleget hogyan kell elszámolni, kell-e utána áfát fizetni? Akülföldi partner számlát küld az előlegről, annak alapján történik a fizetés. Változik-e az elszámolás, ha az előleget harmadik országbeli szállítónak adjuk?

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?