2 találat a megadott ingatlan-adásvétel tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]vezetni, az áfa nélküli ellenértéket pedig az eladási ár teljes összegében árbevételként el kell számolni. Az ingatlant beszerzőnél a beszerzést a vételár teljes összegében kell beruházásként elszámolni. A számviteli elszámolás bizonylata a teljes eladási/vételi árat tartalmazó számla mind az eladónál, mind a vevőnél, amely alapján az értékesítést, illetve a beszerzést könyvelik az ingatlan átadásának időpontjában. Ha a felek részletfizetésben nem állapodtak meg, akkor az adásvételről kiállított számla a teljes eladási/vételi ár áfáját tartalmazza. Ha az ingatlan adásvétele során a felek az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján részletfizetésben állapodtak meg, áfa szempontjából teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vonatkozik. Mivel a fizetendő áfa bizonylata a számla, a részletfizetésre vonatkozóan is ki kell állítani a számlát, ezen részletfizetésenként kiállított számla csak a fizetendő, illetve levonható áfa könyvelési bizonylata, alapvetően az áfabevallást támasztja alá. Így más - áfa nélküli - számla a számviteli elszámolás bizonylata, és más - az áfa alapját és áfát tartalmazó - számlák az áfaelszámolás bizonylatai. Az Áfa-tv. 58. §-ának (3) bekezdése a fentiekben leírtakat kizárja a 10. § a) pontja szerinti értékesítés esetén. Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerint termékértékesítésnek minősül, ha a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletfizetéséről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetve az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. (Nem jellemző, hogy az ingatlan adásvételi szerződésében ne szerepeljen a hivatkozott kikötés, és akkor már az első, az adásvételről[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]feltétele annak, hogy tulajdonosként rendelkezhessen az ingatlan felett). Az említett teljesítés előtt fizetett előlegek tekintetében már azok jóváírásakor/kézhezvételekor is adófizetési kötelezettség keletkezik [Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése], míg a teljesítéskori ténylegesen fizetendő adót a teljes ügyletértéket terhelő áfa, valamint az előlegek után fizetendő adóként egyszer már elszámolt áfa különbözetének megfelelő összegben kell megállapítani, illetve elszámolni. Ez esetben tehát a fizetendő adó megállapításánál az Áfa-tv. 55. §-a (1) bekezdésének, 56. § és 59. §-ának előírásait kell figyelembe venni, e tekintetben az 58. § rendelkezései (az egyes részletek esedékességéhez kötött adófizetési kötelezettség) nem alkalmazható. A fentiektől eltérő megítélés abban az esetben merülhetne fel, ha a kérdéses lakásértékesítések - konstrukciójukban - kimerítenék az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontjában meghatározott részletvételt. Ennek egyik feltétele azonban a birtokbaadás, ezért a kérdéses ügyletek egyik - az adásvételi szerződésekből is egyértelműen kitűnő - lényegi elemének annak kellene lennie, hogy a vevők már a tulajdonszerzésük (az adásvételi szerződésben meghatározott utolsó részlet megfizetése) előtt birtokba vehessék a lakásokat. Mivel a kérdésükben leírtakból nem világos, hogy valóban történik-e (történhet-e) birtokbaadás az adásvételi szerződések alapján, így az Áfa-tv. 10. §-a a) pontjának alkalmazását sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk. Ugyanakkor, ha mégis teljesülnének e jogszabályhely feltételei, maga a birtokbaadás jelentené a tényállásszerű megvalósulást (teljesítést), amikor is az adófizetés már a teljes ügylet vonatkozásában felmerülne. Ezen időpontban a termék (lakás) teljes ellenértékét le kellene számlázni (és így a teljes fizetendő adót is ezzel az időponttal kellene megállapítani), függetlenül attól, hogy a vételár megfizetése maradéktalanul még nem történt meg. A fizetendő adó bevallásánál, elszámolásánál természetesen ez esetben is figyelembe kellene venni a birtokbaadást (mint teljesítést) megelőzően fizetett pénzeszközök (mint előlegek) után egyszer már megfizetett áfát. Ezen variáció esetén is igaz továbbá, hogy Áfa-tv. 58. §-a szerinti adóztatásról nem lehet szó, tekintve hogy alkalmazása ezen részletvételes ügyletekre - az Áfa-tv. 58. §-a (3) bekezdésének értelmében - kizárt. Ahhoz, hogy az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerinti esetben az eladó társaságnál a birtokbaadáskor - a teljes ügyletértékre vonatkoztatva és egy összegben - felmerülő áfateher likviditási nehézséget ne jelentsen, elviekben úgy is megállapítható előzetesen az előlegek összege, hogy az a teljes ügyletértékre jutó áfára fedezetet nyújtson. Egy ilyen megállapodás azonban mindig a szerződő felek együttes akaratán múlik, kötelező erejű tehát nem lehet. Akár az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése, akár 10. §-ának a) pontja szerinti ügylet valósul meg a kérdéses lakásértékesítések után, számlázni legkésőbb a teljesítést (első esetben a tulajdonosként való rendelkezésre jogosultság megszerzését, második esetben a birtokbaadást) követő 15 napig kell [Áfa-tv. 163. §-a (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdésének b) pontja]. Éppen ezért az adásvételi szerződések aláírásának időpontjában (mint teljesítés előtt) az eladó társaságnak még nem lett volna törvényileg kötelező a számla kibocsátása, igaz, ez számára nem is volt tiltott [Áfa-tv. 163. §-a (1) bekezdése a) pontjának "teljesítésig" fordulata!]. Itt kell megjegyezni, a számviteli elszámolás során a számlakibocsátás a szerződés szerinti teljesítés időpontjához kapcsolódik. Ez az időpont lehet az ingatlan tulajdonjoga megszerzésének időpontja, de lehet a birtokbaadás is. Ezen szerződés szerinti teljesítési időpontok előtti fizetéseket előlegként, illetve foglalóként kell elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket pedig befejezetlen termelésként kell kimutatni. Árbevételt elszámolni (a befejezetlen termelést megszüntetni) csak a szerződés szerinti teljesítéskor kibocsátott számla alapján, azzal arányosan lehet. 3. Az ügylet teljesítését megelőzően az ügylet ellenértékébe beszámítható pénzösszeg megfizetése (a továbbiakban: előleg) az Áfa-tv. 59. §-a (1) bekezdésének értelmében adófizetési kötelezettséget keletkeztet, mely után általában számlakibocsátási kötelezettség is keletkezik [Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.