Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott ingatlan-adásvétel tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ingatlan adásvételének számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek több válaszában (5024, 5308) is olvastam, hogy például ingatlan adásvétele során, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor egy számlát kell kiállítani, és egyben esedékes az áfa. Ezt eddig én is így gondoltam, de egy szakmai cikkben mást olvastam, és ez alapján átértékeltem a véleményemet: az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a több részletben történő számlázást. A (3) bekezdés szerint ez nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. Mindezek alapján véleményem szerint, ha a megállapodás részletfizetésről szól, akkor a számlát az egyes részletek esedékessége szerint kell kiállítani a megfelelő áfa felszámításával.
Részlet a válaszból: […]vezetni, az áfa nélküli ellenértéket pedig az eladási ár teljes összegében árbevételként el kell számolni. Az ingatlant beszerzőnél a beszerzést a vételár teljes összegében kell beruházásként elszámolni. A számviteli elszámolás bizonylata a teljes eladási/vételi árat tartalmazó számla mind az eladónál, mind a vevőnél, amely alapján az értékesítést, illetve a beszerzést könyvelik az ingatlan átadásának időpontjában. Ha a felek részletfizetésben nem állapodtak meg, akkor az adásvételről kiállított számla a teljes eladási/vételi ár áfáját tartalmazza. Ha az ingatlan adásvétele során a felek az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján részletfizetésben állapodtak meg, áfa szempontjából teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vonatkozik. Mivel a fizetendő áfa bizonylata a számla, a részletfizetésre vonatkozóan is ki kell állítani a számlát, ezen részletfizetésenként kiállított számla csak a fizetendő, illetve levonható áfa könyvelési bizonylata, alapvetően az áfabevallást támasztja alá. Így más - áfa nélküli - számla a számviteli elszámolás bizonylata, és más - az áfa alapját és áfát tartalmazó - számlák az áfaelszámolás bizonylatai. Az Áfa-tv. 58. §-ának (3) bekezdése a fentiekben leírtakat kizárja a 10. § a) pontja szerinti értékesítés esetén. Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerint termékértékesítésnek minősül, ha a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletfizetéséről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetve az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. (Nem jellemző, hogy az ingatlan adásvételi szerződésében ne szerepeljen a hivatkozott kikötés, és akkor már az első, az adásvételről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5516
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Ingatlan-adásvétel áfakötelezettsége

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?
Részlet a válaszból: […]feltétele annak, hogy tulajdonosként rendelkezhessen az ingatlan felett). Az említett teljesítés előtt fizetett előlegek tekintetében már azok jóváírásakor/kézhezvételekor is adófizetési kötelezettség keletkezik [Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése], míg a teljesítéskori ténylegesen fizetendő adót a teljes ügyletértéket terhelő áfa, valamint az előlegek után fizetendő adóként egyszer már elszámolt áfa különbözetének megfelelő összegben kell megállapítani, illetve elszámolni. Ez esetben tehát a fizetendő adó megállapításánál az Áfa-tv. 55. §-a (1) bekezdésének, 56. § és 59. §-ának előírásait kell figyelembe venni, e tekintetben az 58. § rendelkezései (az egyes részletek esedékességéhez kötött adófizetési kötelezettség) nem alkalmazható. A fentiektől eltérő megítélés abban az esetben merülhetne fel, ha a kérdéses lakásértékesítések - konstrukciójukban - kimerítenék az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontjában meghatározott részletvételt. Ennek egyik feltétele azonban a birtokbaadás, ezért a kérdéses ügyletek egyik - az adásvételi szerződésekből is egyértelműen kitűnő - lényegi elemének annak kellene lennie, hogy a vevők már a tulajdonszerzésük (az adásvételi szerződésben meghatározott utolsó részlet megfizetése) előtt birtokba vehessék a lakásokat. Mivel a kérdésükben leírtakból nem világos, hogy valóban történik-e (történhet-e) birtokbaadás az adásvételi szerződések alapján, így az Áfa-tv. 10. §-a a) pontjának alkalmazását sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk. Ugyanakkor, ha mégis teljesülnének e jogszabályhely feltételei, maga a birtokbaadás jelentené a tényállásszerű megvalósulást (teljesítést), amikor is az adófizetés már a teljes ügylet vonatkozásában felmerülne. Ezen időpontban a termék (lakás) teljes ellenértékét le kellene számlázni (és így a teljes fizetendő adót is ezzel az időponttal kellene megállapítani), függetlenül attól, hogy a vételár megfizetése maradéktalanul még nem történt meg. A fizetendő adó bevallásánál, elszámolásánál természetesen ez esetben is figyelembe kellene venni a birtokbaadást (mint teljesítést) megelőzően fizetett pénzeszközök (mint előlegek) után egyszer már megfizetett áfát. Ezen variáció esetén is igaz továbbá, hogy Áfa-tv. 58. §-a szerinti adóztatásról nem lehet szó, tekintve hogy alkalmazása ezen részletvételes ügyletekre - az Áfa-tv. 58. §-a (3) bekezdésének értelmében - kizárt. Ahhoz, hogy az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerinti esetben az eladó társaságnál a birtokbaadáskor - a teljes ügyletértékre vonatkoztatva és egy összegben - felmerülő áfateher likviditási nehézséget ne jelentsen, elviekben úgy is megállapítható előzetesen az előlegek összege, hogy az a teljes ügyletértékre jutó áfára fedezetet nyújtson. Egy ilyen megállapodás azonban mindig a szerződő felek együttes akaratán múlik, kötelező erejű tehát nem lehet. Akár az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése, akár 10. §-ának a) pontja szerinti ügylet valósul meg a kérdéses lakásértékesítések után, számlázni legkésőbb a teljesítést (első esetben a tulajdonosként való rendelkezésre jogosultság megszerzését, második esetben a birtokbaadást) követő 15 napig kell [Áfa-tv. 163. §-a (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdésének b) pontja]. Éppen ezért az adásvételi szerződések aláírásának időpontjában (mint teljesítés előtt) az eladó társaságnak még nem lett volna törvényileg kötelező a számla kibocsátása, igaz, ez számára nem is volt tiltott [Áfa-tv. 163. §-a (1) bekezdése a) pontjának "teljesítésig" fordulata!]. Itt kell megjegyezni, a számviteli elszámolás során a számlakibocsátás a szerződés szerinti teljesítés időpontjához kapcsolódik. Ez az időpont lehet az ingatlan tulajdonjoga megszerzésének időpontja, de lehet a birtokbaadás is. Ezen szerződés szerinti teljesítési időpontok előtti fizetéseket előlegként, illetve foglalóként kell elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket pedig befejezetlen termelésként kell kimutatni. Árbevételt elszámolni (a befejezetlen termelést megszüntetni) csak a szerződés szerinti teljesítéskor kibocsátott számla alapján, azzal arányosan lehet. 3. Az ügylet teljesítését megelőzően az ügylet ellenértékébe beszámítható pénzösszeg megfizetése (a továbbiakban: előleg) az Áfa-tv. 59. §-a (1) bekezdésének értelmében adófizetési kötelezettséget keletkeztet, mely után általában számlakibocsátási kötelezettség is keletkezik [Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4396
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , ,