207 cikk rendezése:
1. cikk / 207 Bérbe adott ingatlanok nyilvántartása
Kérdés: Egy cég ingatlanokkal rendelkezik (saját tulajdonú ingatlanok adásvétele az egyik tevékenysége). A korábban megvásárolt ingatlanok jelenleg bérbeadásra kerültek. Számvitelileg jelenleg készletként kerülnek kimutatásra. Problémát jelent-e ez, vagy bérbe adott ingatlanként a tárgyi eszközök közé sorolandók? Az éven túli hasznosítási célból szükséges kiindulni a besorolás kapcsán, vagy esetleg a hosszú távúból, hogy készletként vagy tárgyi eszközként kerüljön besorolásra? (Az összes ingatlanban van bérlő, de csak néhány ingatlannál cél a következő évi értékesítés, a többinél várhatóan több év múlva kerül sor az értékesítésre.)
2. cikk / 207 Digitalizált tervdokumentáció készítése
Kérdés: Egy ingatlanhasznosító társaság (már régóta) tulajdonában álló, bérbeadás keretében hasznosított nagy értékű épület esetében egy műszaki felmérést végeztetett, amelynek keretében a teljes épület alaprajzait digitalizálták, teljesen új tervdokumentáció készült. A legutolsó verziók még papíralapon készültek, viszont szükség volt egy digitális verzióra. A vállalkozó az egész épületet feltérképezte, átmérte, és az alapján készítette az új tervrajzokat, alaprajzokat (mérnöki programmal olvasható dwg-fájlok, illetve pdf-formátum).
A fentiek kapcsán felmerült költség az ingatlanra aktiválható (aktiválandó), vagy tárgyévi költségnek számolandó el?
A fentiek kapcsán felmerült költség az ingatlanra aktiválható (aktiválandó), vagy tárgyévi költségnek számolandó el?
3. cikk / 207 Adatszolgáltatás, alanyi adómentesség, rezsiköltség továbbszámlázása
Kérdés: A NAV felé történő számla adatszolgáltatás magánszemély, illetve cég részére történő bérbeadás esetén hogyan alakul adószámmal rendelkező magánszemélynél nyomdai úton kiállított számlatömb használatakor? Lakáscélra történő tárgyi adómentes bérbeadás bevétele az alanyi mentesség határába beszámítandó-e, amennyiben más önálló tevékenységből is származik a magánszemélynek bevétele?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
4. cikk / 207 Telekegyesítés, épületátalakítás költségei
Kérdés: A vállalkozás 3 db telket és rajta lévő 2 épületet (irodaházat) vásárolt. Külön értéken került a telek és épület aktiválásra, külön helyrajzi számonként. Az épületet használatba vették, ingatlan-bérbeadás céljából. Később telekegyesítés történt, valamint a két épület is egyesítésre került, egy helyrajzi szám alá. A társaság az épületet átalakítja, bővíti, amelyre építési engedélyt is kértek. Helyes-e, ha az alábbi munkákat az újraépített épület bekerülési értékébe kerülnek beszámításra: területrendezési munka, belső bontási, tereprendezési munkák, ezzel kapcsolatos konténerbérleti díj, bontási anyag elszállítása, irodaház-tervezés költségei. A belső bontási és tereprendezési munkák áfával kerültek számlázásra külső vállalkozó által, az építési engedélyt követően pedig a bontás, szerkezetépítés fordítottan.
5. cikk / 207 Két tulajdonos által vásárolt ingatlan hasznosítása
Kérdés: Adott egy ingatlan, amelyet „A” kft., illetve „B” kft. 50-50%-os tulajdoni hányadban vásárolt meg. Adásvételkor egy külön szerződésben rögzítették, hogy az ingatlanban található ingóságok is 50-50%-ban képezik a cégek vagyonát. Az ingóságok egy listában tételesen levezetésre kerültek. Jelenlegi tervek szerint az „A” kft. fogja az ingatlant üzemeltetni, illetve használni is. A jövőben pedig felmerülhet, hogy az ingatlant egy harmadik fél részére adják bérbe. Hogyan szükséges az ingatlant, illetve a különböző ingóságokat egy-egy cég könyveiben szerepeltetni? Az egyes ingó tárgyak a vételár 50%-ával kerüljenek aktiválásra, majd annak megfelelően értékcsökkenésre mindkét cégben? Ha csak az „A” kft. fogja használni az ingatlant, úgy a „B” kft. a saját ingatlanrészét bérbe adja az „A” kft. részére? Hogyan szükséges számlázni azt az esetet, amikor egy harmadik fél részére kerül bérbeadásra az ingatlan? Elfogadható-e az, hogy a bérleti díjat 50-50%-ban számlázza ki a két cég a harmadik félnek?
6. cikk / 207 Kiskorú örökös által bérbe adott ingatlan
Kérdés: Egyéni vállalkozó elhalálozása után az egyetlen vagyontárgy a vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan, amelyet vállalkozási tevékenységben bérbe ad. Az örökös kiskorú magánszemély, így a vállalkozást nem folytathatja. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik? Az ingatlan-bérbeadás – esetében – nem tartozik az áfakörbe. Öröklés esetén milyen módon lehet az ingatlant bérbe adni?
7. cikk / 207 Időszakos elszámolású számlák könyvelése
Kérdés: Társaságunk ügyfele az egyik partnerével kötött szerződés alapján az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolási számlákat köteles kiállítani, még a tényleges teljesítést megelőzően előre. Az ügyfél által kiállított számla ingatlan-bérbeadási szolgáltatásról szól. Például a 2025. év januári számlát 2024 decemberében fogja kiállítani úgy, hogy a számla összes dátuma (számla kelte, fizetési határidő, áfateljesítési dátum) is 2024. decemberi. A számviteli időszak ebben az esetben teljes egészében a 2025. üzleti évet érinti. A leírt esetben könyvelhető-e a számla a 2024. üzleti évben? Kimutatható-e vevőkövetelésként, ha a partner nem fizeti meg az ellenértéket 2024 végéig? Ha 2024. üzleti évben nem könyvelhető vevőkövetelésként a 2024-ben kiállított számla, akkor a fizetési határidőig (2024-ben) kiegyenlített ellenértéket miként kell helyesen könyvelni? Hogyan változna akkor az eljárás, ha a számviteli időszak 2024. 12. 15. – 2025. 01. 14. lenne?
8. cikk / 207 Működési bevétel vagy támogatás
Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság sportpálya működtetésére szerződést kötött a tulajdonossal. A megállapodás szerint a működtetőt terhelik a működési költségek (közüzemi díjak, takarítás stb.), és megilletik a működtető bevételei (ingatlan bérbeadása, terembérlet, azaz a működésből származó bevételek). Amennyiben az adott időszakban az elszámolt költségek meghaladják a bevétel összegét, a különbözetet a tulajdonos működési támogatás formájában köteles megtéríteni a működtető felé.
– Helyes-e, ha működtetési támogatásként kapja meg a különbözetet, és nem üzemeltetési díjként számlázza a társaság? A társaság áfakörös, az ingatlan-bérbeadásnál nem jelentkezett be áfakörbe. Így az üzemeltetési díjra áfát kell felszámítani.
– Amennyiben szolgáltatást számláz, akkor árréssel köteles-e számlázni, mivel nonprofit társaság?
– A sportpálya működtetéséhez felmerült költségek számláinak előzetesen felszámított áfáját arányosíthatom-e a mentes és az áfás bevétel arányában?
– Helyes-e, ha működtetési támogatásként kapja meg a különbözetet, és nem üzemeltetési díjként számlázza a társaság? A társaság áfakörös, az ingatlan-bérbeadásnál nem jelentkezett be áfakörbe. Így az üzemeltetési díjra áfát kell felszámítani.
– Amennyiben szolgáltatást számláz, akkor árréssel köteles-e számlázni, mivel nonprofit társaság?
– A sportpálya működtetéséhez felmerült költségek számláinak előzetesen felszámított áfáját arányosíthatom-e a mentes és az áfás bevétel arányában?
9. cikk / 207 Visszabérelt üzlethelyiség költségeinek áthárítása
Kérdés: Adott egy kereskedelmi vállalkozás, amely egy nagyobb méretű üzlethelyiségben működik. Ezt az üzlethelyiséget az egyik tulajdonos tavaly év végén megvette a cégtől, és a kft. most visszabérli tőle. A vállalkozás könyveiből kikerült, arra értékcsökkenés a továbbiakban nem kerül elszámolásra. Ugyanakkor a rezsiszámlák továbbra is a cég nevére szólnak, és ha vannak kisebb-nagyobb felújítások, azokat is a vállalkozás végzi el, szükség esetén bérelt ingatlanon végzett beruházásként aktiválva. A kérdésem az, hogy ezek alapján a kapott bérleti díj szja-előlegének kiszámításakor lehetőség van-e az értékcsökkenést mint költségtényezőt figyelembe venni? (Tegyük fel, hogy 100 millió Ft volt a vételár, akkor évi 2 millió Ft értékcsökkenést lehetne a bevétellel szembeállítani.) A vásárlással kapcsolatban felmerült még az illeték mint kiadás. Ezt hogyan kell/lehet figyelembe venni? Szembe lehet-e állítani közvetlenül a 2024. évi bevétellel?
10. cikk / 207 Értékben nyilván nem tartott ingatlan állományba vétele
Kérdés: Betéti társaság ingatlan-bérbeadást számláz. A bt. rendelkezik ingatlannal, amely 1998-ban egy meghiúsult adásvétel/eredeti állapot helyreállítása után nem került vissza a könyvelésbe. Mi a teendő ebben az esetben? Könyvelhető-e az adásvételi szerződésben lévő összeggel? Vagy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani, és piaci értéken állományba venni? Adminisztrációs hibából származó többletként kell az egyéb bevételek között elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolni? Elévülésig szükséges a taobevallásokat ellenőrizni? Mivel az ingatlan értéke jelentősen megváltozott, az mennyire befolyásolja az eredményre gyakorolt hatást? Várhatóan milyen adófizetési kötelezettséget fog eredményezni a társaság számára, ha visszakerül a könyvvezetésbe?
