Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

25 találat a megadott ingatlan-bérbeadás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Katás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása
Kérdés: Egyéni vállalkozóként régebben pályáztam EU-s támogatásra ingatlanvásárláshoz természetgyógyászati rendelőm kialakítására. Immár 4 éve túl vagyunk azon az időn, ameddig (3 év) cél szerint kellett használni a pályázati feltételeknek megfelelően. Kifizettem a hitelt is. Az ingatlant bejegyezték a nevemre a földhivatalnál. Most nyugdíjba megyek, a két rendelőből csak egyben tevékenykedek tovább, és bejelentkeznék a kata alá. A másik helyiséget kiadnám, de a kata tiltja az ingatlan-bérbeadást ezen adózás alatt. Arra gondoltam, a kata kezdetekor a vagyonleltárban már nem szerepeltetem az ingatlant, és magánszemélyként - minden előírás betartásával - adnám ki azt. Megtehetem-e és hogyan, milyen módon, milyen dokumentálással, esetleg adóteher is van? Elfogadható az általam vázolt megoldás, vagy tudnak praktikusabbat ajánlani?
Részlet a válaszból: […]Szja-tv. általános szabályai szerinti egyéni vállalkozásba korábban bevont ingatlanra is akkor, ha a kata választásakor a 25. § (6) bekezdés szerinti kötelezően elkészítendő részletes vagyonleltárban - amely azokat az eszközöket tartalmazza, amelyet a vállalkozó tevékenysége keretében fog használni - nem szerepel, illetve ha az említett bérbeadási tevékenység nem szerepel az egyéni vállalkozói tevékenységek között sem. Az ingatlan jövőbeni esetleges értékesítése során az Szja-tv.-nek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat tartalmazó fejezete szerint kell eljárni azzal, hogy mivel az ingatlannal kapcsolatban korábban egyéni vállalkozóként már számolt el költséget, az ingatlan értékesítésekor a bevételből ezeket már nem lehet levonni, szerzési értékként nem lehet figyelembe venni.Miután egyébként egyéni vállalkozói tevékenységet is végez, nincs lehetőség a bejelentkezés nélküli adómentes ingatlan-bérbeadási tevékenység választására, azt az egyéni vállalkozóként meglévő adószáma alatt kell végeznie. Áfa tekintetében ugyanis nem különülhet el a természetes személy, illetve az egyéni vállalkozó rendszeres gazdasági tevékenysége. A kérdés ugyan nem említi,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7900
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Bérbeadás útján hasznosított ingatlan értékcsökkenési leírása
Kérdés: A társaság az ingatlant bérbeadás útján hasznosítja. A bérlővel kötött szerződésben a bérleti díjat a piaci árat jelentősen meghaladó összegben határozták meg. Javasolható-e az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenési leírást ehhez, a piaci árat meghaladó bérleti díjhoz igazítani?
Részlet a válaszból: […]alkalmazásánál az egyedi eszköz várható használatát, ebből adódó élettartamát, fizikai elhasználódását és erkölcsi (eszmei értéke) avulását, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülményeket kell figyelembe venni. Ezek között nem szerepel az, hogy az értékcsökkenés évenkénti összegét a piaci árat jelentősen meghaladó bérleti díj határozza meg.Az évenként elszámolandó értékcsökkenést meghatározó módszernek olyannak kell lennie, hogy az annak alkalmazásával meghatározásra kerülő nettó érték kifejezze az ingatlan elhasználódásának megfelelő reális értékét. A piaci árat jelentősen, lényegesen meghaladó bérleti díj alapján realizált árbevétel nem tekinthető ilyennek. Így a javasolni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7744
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Bérbe adott ingatlan amortizációja
Kérdés: A társaság az ingatlant bérbeadás útján hasznosítja. Szüneteltetheti a bérbe adott üzlethelyiség amortizációelszámolását a társaság?
Részlet a válaszból: […]amelyet már korábban rendeltetésszerűen használatba vettek, így az évenként elszámolandó értékcsökkenés, illetve értékcsökkenési leírás mértékét is már korábban meg kellett határozni. Így a bérbeadás kapcsán a már rögzített amortizációs kulcsok megváltoztatásának és nem az elszámolás megszüntetésének a lehetősége merülhet csak fel kérdésként.A tárgyi eszközök használatbavételekor meghatározott amortizációs kulcs a számviteli törvény szerint csak akkor változtatható meg, ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be. Nyilvánvaló, hogy az eszköz használatában, a használat körülményeiben kell ennek a lényeges változásnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7702
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Ingatlan-bérbeadás adómentesen
Kérdés: A kft. 15 évvel ezelőtt vásárolt egy ingatlant, amelyet bővített is. A végleges használatbavétel 14 évvel ezelőtt volt, azóta nem változott a funkciója. 2012-ben ráaktiválás történt az ingatlanra, az áfa összege 2000 E Ft. 2017. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadást a kft. adómentesen számlázza a bérlőnek. A 2000 E Ft áfa összegére már a 20 éves figyelési szabály vonatkozik? A 2000 E Ft áfa 1 évre jutó áfáját rá kell aktiválni az ingatlanra, vagy egyéb ráfordításként kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]levonására nem jogosult.Az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdése alapján: az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének, ingatlan esetében egyhuszad részére vonatkozóan kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzési évéhez képest változás következett be.A kérdés szerinti esetben ez a változás az ingatlan adómentes bérbeadásától bekövetkezett, 2017. 01. 01-től. Az Áfa-tv. 153/C. §-a (1) bekezdésének felvezető előírása szerint: abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a változás bekövetkezett.Konkrétan, a fentiek azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7554
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Magánszemély ingatlan-bérbeadásánál maradványérték
Kérdés: Magánszemélyként ingatlant adok bérbe. A költségelszámolás során a tételes elszámolást választanám, és az értékcsökkenéssel is szeretnék kalkulálni. Kell-e maradványértéket alkalmaznom, vagy a teljes bekerülési értékre folyamatosan számolhatom el a 2%-os értékcsökkenést, amíg az el nem fogy? Ha majd az adott ingatlant a gyerekeim öröklik, és ők is folytatják a bérbeadási tevékenységet, akkor ebben az esetben az ingatlan értéke újra értékcsökkenthető lesz az akkori bekerülési érték alapján, vagy nekik ezt tudniuk kell, hogy egyszer már az én életemben le lett értékcsökkentve, és ők újra ilyen címen nem csökkenthetik az adóalapjukat?
Részlet a válaszból: […]értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, amely vásárolt ingatlan esetében a beszerzési ár. Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés napjáig lehet elszámolni. Az üzembe helyezés napja az, amikor a használatbavétel megtörténik. Az értékcsökkenési leírás elszámolásáról külön nyilvántartást kell vezetni, amelynek szabályait az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7544
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Horvát cég magyarországi ingatlanát bérbeadja
Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.
Részlet a válaszból: […]költségként. Tekintettel azonban arra, hogy a fióktelepnek nem minősülő telephely nem alanya a Szt.-nek, így a társaságiadó-alap levezetéséhez az adózás előtti eredményt könyvviteli zárlat alapján kell meghatározni.A telephely azonban a horvát társaság része, így bizonyos, hogy az ott érvényes előírások szerint a horvát társaság adatainak is tartalmaznia kell a telephelyen elért bevételeket, költségeket (köztük az értékcsökkenést és építményadót) is. (A kétféle nyilvántartás alapján levezetett eredmény, illetve a Tao-tv. és a horvát adótörvény szerinti adóalap és adó sem feltétlenül [sőt nagy valószínűséggel nem] egyezik meg egymással.)Ugyanakkor a 2000. évi XVIII. törvény 23. cikk (1) bekezdése szerint a Horvátországban belföldi illetőségű személy esetében (ez a társaság) a kettős adóztatást a következő módon el kell kerülni:Amennyiben a Horvátországban belföldi illetőségű személy olyan jövedelmet élvez, vagy olyan vagyona van, amely a 2000. évi XVIII. törvény rendelkezései szerint megadóztatható Magyarországon, úgy Horvátország lehetővé teszi a horvát illetőségű személya) jövedelmére kivetett adóból azon összeg levonását, mely megegyezik a Magyarországon megfizetett jövedelemadó összegével,b) belföldi illetőségű személy vagyonára kivetett adóból azon összeg levonását, mely megegyezik a Magyarországon megfizetett vagyonadó összegével.Az így levont összeg azonban egyik esetben sem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak azt a részét, amely a Magyarországon adóztatható jövedelemre vagy vagyonra esik. Az egyezmény ezen előírásának a horvát adótörvények rendelkezései szerint lehet érvényt szerezni.A társaság külföldön lévő bankszámlájáról történő kifizetések tekintetében - szerintünk - megfelelően alkalmazható erre az esetre is a fióktelepre előírt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7514
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Magánszemély ingatlan-bérbeadása
Kérdés: Többen is észrevételezték a 6583-as kérdés kapcsán, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem kell 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetnie.
Részlet a válaszból: […]személyt nem terheli a 3. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után.A Számviteli Levelek 321. számában a 6583. kérdésre adott válasz utolsó előtti bekezdésében a fentiektől eltérő
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6621
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Magánszemély ingatlan-bérbeadása
Kérdés:

A kft. tulajdonosai (férj-feleség) saját tulajdonukban lévő lakóház megnevezésű ingatlanjukat bérbe kívánják adni raktározás és iroda működtetése céljából cégüknek. Nem ebben az ingatlanban élnek. A bérleti szerződés határozatlan idejű lenne. Éves jövedelmük fejenként az 1 millió forintot nem haladná meg, és a 10%-os költséghányad módszert választanák. Kell-e adószámot kérniük? Amennyiben nem, elegendő-e egy átvételi elismervény (adóazonosító, név, lakcím) a bérleti díjról a társaság felé, hogy a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő legyen a bizonylat a kifizetéshez?

Részlet a válaszból: […]amely tartalmazza a havi (negyedévi) bérletidíj-fizetésre vonatkozó adatokat (mely hónapra, milyen összeg, mikor fizetendő), továbbá a teljesítésigazolást. Az Szja-tv. 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján, önálló tevékenységből származó bevétel az ingatlan, ingó vagyontárgy hasznosítási tevékenységéből származó bevétel is. Így - mivel a kft. kifizetőnek minősül - a kft. a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett bruttó bérleti díjból köteles a személyi jövedelemadót levonni, és csak az adóval csökkentett összeget fizetheti ki a tulajdonosoknak, a nettó összeg átvételének elismertetése mellett (készpénz esetén pénztárkiadási bizonylat, átutalás esetén a megfelelő banki bizonylat). Tekintettel arra, hogy a férj és a feleség - feltételezhetően - a közös tulajdonukban lévő lakóházat adják bérbe, a közösen megkötött bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj tulajdoni hányad arányában történő megosztását is rögzíteni kell. A bérleti díjról kiállított bizonylaton is fel kell tüntetni ezt a megosztást, a kft.-nek pedig az önálló tevékenységből származó bevételt, az azt terhelő és levont személyi jövedelemadót,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6583
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Értékesített, de birtokba nem adott ingatlan nyilvántartása
Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszból: […]lejáratú követelés, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség azon részét, amelyet a következő üzleti évben pénzügyileg rendezni kell, át kell sorolni év végén a rövid lejáratú követelések, illetve rövid lejáratú kötelezettségek közé. A tárgyi eszközök vonatkozásában azonban nincsen ilyen előírás, mivel a tárgyi eszköz rendeltetése, használata - általában - egy későbbi értékesítés esetén sem változik meg. A tárgyi eszközt csak abban az esetben kell átsorolni a készletek közé, ha azt rendeltetésének megfelelően tartósan (legalább egy évet meghaladóan) nem lehet használni, sem saját célra, sem bérleményként, és ezt a használatot kizáró módon dokumentálják (például lakattal lezárják, senki nem férhet hozzá!). Önmagában az, hogy rendeltetésének megfelelően nem használják, még nem elegendő, hiszen ilyen időszak lehet a - több évig elhúzódó - felújítás időszaka is. A tárgyi eszközt a felújítás időszaka alatt is tárgyi eszközként kell nyilvántartani.A tárgyi eszközök mérleg-fordulónapi értékelése során vizsgálni kell azt, hogy az adott eszköz piaci értéke és könyv szerinti értéke miként viszonyul egymáshoz. Ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket, akkor a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának indokoltságát kell vizsgálni. Piaci értéknek tekinthető az adásvételi szerződés szerinti eladási ár is.A helyi önkormányzat álláspontját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6380
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Ingatlan bérbeadása magánszemély által
Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
Részlet a válaszból: […]lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével (pl. önálló tevékenység bevételével, egyéni vállalkozói tevékenység bevételével) szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg. Az ingatlan-bérbeadási, egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevételre vonatkozóan - tételes költségelszámolás választása esetén - az Szja-tv. külön rendelkezése mondja ki a folyó kiadásokon túlmenően elszámolható értékcsökkenési leírás szabályait, amelyeket már a 2010. évben is alkalmazni lehetett. E szabály szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított épület értékcsökkenési leírása, felújítási költsége, valamint a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége a törvény 11. számú melléklete szerint számolható el. Ez a gyakorlatban évenként - az Szja-tv. 11. számú mellékletében megadott, az épület jellegétől függő besorolás szerint - az épület beruházási költsége (szerzési értéke) 2-6 százalékának leírhatóságát jelenti. Az ingatlant bérbe adó, illetve egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó (nem egyéni vállalkozó) magánszemély épület, építmény esetében - a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig - értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha azt három évnél régebben szerezte meg vagy építette. A rendelkezés kitér a felújítási költségek elszámolhatóságára is, amelyre nézve választható az értékcsökkenési leírás szerinti elszámolás akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása (mert például nincs vagy nem állapítható meg az épület beruházási költségének szerzési értéke). Ha a bérbeadás vagy a szálláshelynyújtás nem egész évre vonatkozik, és/vagy csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például ha a szállás célú hasznosítás esetenként egy-egy szobára, épületrészre vonatkozik), az értékcsökkenési leírást, illetve a felújítási költségeket időarányosan (naponta 365-öd részben) és alapterület-négyzetméterrel arányosan lehet elszámolni. Ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe kell venni. De ha a felújítás csak a hasznosított épületrészre vonatkozik, a felújítási költség terület szerinti arányosítását nem kell alkalmazni. Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához az Szja-tv. 5. számú mellékletében foglaltak szerint tárgyieszköz-nyilvántartást kell vezetni. A bérbe­adás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időtartamát a tárgyieszköz-nyilvántartásban fel kell tüntetni. Nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, telek után, ezért amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek értékét el kell különíteni. Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély az ingatlant jövedelemszerző tevékenységéhez használta, és személyijövedelemadó-kötelezettségének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5334
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 25 | >>>>>>
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , , ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést